A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 38. szám - Keletkezik-e kötelem, midőn a hitelező v é g r e h a j t á s uíján nem az adós, hanem egy harmadik s z e m é l y vagyonából nyer kielégítést?

A JOG 273 Ma az egész emberiségben vibrál a közös lélek, mely egy leiekkel d.cso.t. világszerte a jogot s egy hanggal, egy lélekkel tiltakozik minden igazságtalanság ellen, bárhol követték is el. Meg van teremtve a kriminálisták kollektív lelkiismerete. A tudomány demokratizálódott es a demokráciától sok előnyös oldalt vett kölcsön, nevezetesen a közvéleménynyel való kontaktust. És ennek a következménye a szociális igazságszolgáltai ás, melyet a minister is hangsúlyozott iménti beszédében és mely a programmlegtöbb pontjával kapcsolatos. És a kongresszus bizalommal kezdi meg tanácskozásait, mert a megnyitó beszédből látja, hogy Magyarországon értik a Nyugat nyelvét, lelkesednek a Nyugat eszméiért (Taps és éljenzés.) E beszédek után az ülést néhány percre felfüggesztették és a miniszterek eltávoztak. Szünet után Prins elnök indítványozta az elnökség megalakítását.Előterjesztésére alelnökök lettek: dr. Baumgarten Izidor (Magyarország), von Mayer (Németország), Rivier (Franciaország), Madeira di Taveros (Portugália). Az elnök ezután meleg elismeréssel emlékezett meg dr. Balogh Jenő királyi táblai bíróról, a ki kiváló buzgalommal vezette az előkészítő bizottság titkári teendőit, a miben dr. Vám bér y Rusztem, dr. Szia dics Károly és dr. Illés József segédkeztek neki. A napirend előtt Prins elnök mély sajnálatát fejezte ki a felett, hogy a kongresszus egyik tavalyi alelnöke, dr. C s e m e g i Károly elhunyt ; meleg szavakban fejtegeti, hogy Csemegiben a büntető jogtudomány egyik elsőrangú tudósát, a kongresszus egyik legkiválóbb elnökét vesztette el. Ezután megkezdődtek az előadások. Az első kérdés előadója dr. Balogh Jenő budapesti kir. táblai biró egyetemi magántanár volt, aki francia nyelven tartott résuméban első sorban vázoita LePoittevin párisi egyetemi tanár rapportjának és saját véleményének konklúzióit. Rámutatott azokra a visszásságokra és arra a nagy egyenlőtlenségre, mely a gyakorlatban előáll akkor, ha a közvádló, a terhelt és védője, — a mint Le Poittevin tanár óhajtja — minden vizsgálati cselekménynél jelen lehetnének. Utalt arra, hogy a magyar bűnvádi perrendtartásnak ide vágó rendelkezései magukra a terheltek legnagyobb részére nézve is elönyösebbek, mint az úgynevezett kontradiktórius vizsgálat. A maga részéről is sokkal szélesebb hatáskört óhajt biztosítani a terhelt és a védelem számára az előkészítő eljárásban, mint a tételes kódexek legnagyobb részében engedve van, de a gyökeres reformot csak közvédő hatóság utján véli lehetségesnek. A tárgyhoz hozzászóltak : Tanoviceanu bukaresti egyetemi tanár, A 1 b a n e 1 párisi vizsgálóbíró, a francia kormány hivatalos kiküldöttje, Silovic József zágrábi egyetemi tanár és Aschrott berlini törvényszéki biró. Tanovfceanu, a bukaresti egyetem tanára nincs egy nézeten az előadóval, ő a kontradiktórius eljárást szükségesnek tartja, különösen azért, mert a hivatalos védelem az ügyvédet veszélyezteti. Al b a n e 1, a francia kormány képviselője a kontradiktórius eljárás ellen beszél. Válaszszák ketté az eljárást. Az első rész a vizsgálóbíróé legyen, ahhoz csupán a kihallgatás s a tanúvallomások képezzék a vizsgáLt anyagát, a második részében az eljárásnak a földolgozott bizonyítási anyag az ügyészség kezében legyen s ebben a passzusában mérlegeitessenek a terhelő és mentő adatok. Az előadónak a közvédőre vonatkozó indítványához csatlakozik. Silovic zágrábi egyetemi tanár a kontradiktórius eljárást szükségesnek tartja, mert ezzel vehetjük elejét a tévedéseknek. Elmond egy esetet: Tizennyolc év előtt Horvátország valamelyik községében megölték a postást. A vizsgálat két ember ellen állapította meg a napnál fényesebben a bűnösséget. Az itélőtanács egyik birája mégis a fölmentés mellett szavazott, az elnök s a másik biró elitélték a vádlottakat husz évi súlyos börtönre. Az egyik vádlott nyolc év múlva meghalt s 18 év múlva elfognak egy embert, a ki megvallotta s a kire aztán rá is bizonyították, hogy a postást ő ölte meg. A hivatalos védőt szükségesnek tartja már ez okból is, de azt kívánja, hogy a hivatalos védőt az állam fizesse. Aschrott berlini törvényszéki biró szerint nem az a baj, hogy a vizsgálat során nincs a vádlottnak védője, hanem hogy a mikor a vizsgálat be van fejezve, a mikor a vizsgálat anyagából kell konstruálni a vádat, akkor áll védő nélkül a vádlott. Az előző eljárás az államügyészé legyen s a kontradiktórius eljárás pedig ott s akkor vegye kezdetét, a hol s a mikor vádat kell emelni. Az elnök a szónok előadása után a tárgyalásokat megszakította. Délután tovább foiyt a tanácskozás, most már az akadémia kistermében. Az elnöki tisztet Prins viselte, a kinek rövid megnyitója után Teli i e r ÍPáris), Riviere (Páris), dr. Berger Miksa (Budapest), Zucker tanár (Berlin) és mások szóltak a délelőtt felvetett tárgyhoz, hol a kontradiktórius előnyomozat mellett, hol ellene foglalva állást. Hosszasabban beszél Visontai Soma is, a ki nem tartja elegendőnek a kontradiktórius előnyomózatot, hanem a vizsgálat minden fázisa számára teljes nyilvánosságot kiván, valamint korlátlan betekintést a bűnügyi aktákba. Érdekesen beszélt F e n isc h berlini ügyvéd, a ki kifejtette, hogy a kontradiktórius eljárás a vizsgálat során nem az igazságot, hanem sokkal inkább a gonoszlevők érdekét tartaná szem előtt. A nyilvánosságot határozottan ellenzi. Mert ugyan miféle publikuma lenne a vizsgálatnak r Csupa notórius gazember, a kik szembeszédet folytatnának a vádlottal. Ellene van tehát ugy a nyilvánosságnak, mint egyáltalán a kontradiktórius eljárásnak, s csupán a vizsgálóbirák és a rendőrtisztviselők megfelelő kiválasztását hozza javaslatba. Dr. Barna Ignác ítélőtáblai biró nem annyira a kontradiktórius eljárást tartja fontosnak, mint a végtárgyalás teljes különválasztását a vizsgálattól. A végtárgyalás manapság úgyszólván nem egyéb, mint a vizsgálat felfrissítése s néha nem áll másból, mint a vizsgálat aktáinak a fölolvasásából. Szerinte több szóbeliséget kell adni a végtárgyalásnak s ezzel a vizsgálaton is segítve lesz. Néhány rövid felszólalás után Ri viér e, ki utóbb az elnöki széket elfoglalta, feltette a kérdést, kiván-e a kongresszus most a felvetett téma fölött dönteni. A többség azt a véleményt nyilvánította, hogy a döntést halászszák a jövő évben tartandó kongresszusra. E határozat után az elnök a tanácskozást bezárta. A kongresszus tagjai azután a hajóállomáshoz mentek s át rándultak a Margitszigetre, ahol tiszteletükre az igazságügyminister banquettet adott, melyre Szilágyi Dezső és más notabilitások hivatalosak voltak. A kongresszusi tagok hölgyeikkel jelentek meg. Az első felköszöntőt Plósz Sándor igazságügyi minister mondotta, hangsúlyozza, hogy Magyarország mindig igyekezett lépést tartani a civilizáció élén haladó államokkal. Kívánja a minister, hogy a kongresszus itt minálunk és a jövőben is elérje nemes célját és hogy egyesülésük messze országokba világosságot és meleget terjeszszen. A Nemzetközi büntetőjogi egyesület tagjaira emelte poharát. (Hosszantartó éljenzés és taps.) A beszédet a kongresszus tagjai élénk éljenzéssel fogadták. P r i n s brüsszeli egyetemi tanár, a Nemzetközi büntetőjogi egyesület elnöke, a magyar kormányt éltette, megköszönve a szívélyes fogadtatást. Emmer Kornél országgyűlési képviselő, a kongresszus tagjait, Baumgarten Izidor osztálytanácsos a vendégeket, dr. V á m b é r y Rusztem Liszt tanárt, Liszt berlini tanár a magyar hölgyeket, dr. Barna Ignác az idegen hölgyeket éltette. A díszebéd a legkedélyesebb hangulatban a késő esti órákban ért véget. (Második nap. szept. 13-án.) Az ülést elnöklő Mayer tanár nyitotta meg. A megnyitás után bejelentette, hogy meghívó érkezett a nemzetközi gyermekvédő kongresszustól és néhány üdvözlő távirat. Ezután a napirend második pontjáról, a rendőri kihágásokról megkezdődött a vita. Gaucklerc nancy-i tanár elsőnek szól a tárgyhoz. Hoszszasabban fejtegeti a vétség és kihágás kölcsönös viszonyát, s iparkodik megvonni a határvonalat a kettő között. Szerinte különI ben a vétség és kihágás között csak fokozatos különbség van. így pl. némely kihágást (a részegséget) az ismétlés vétséggé emeli. Dr. Reichard Zsigmond budapesti törvényszéki albiró szerint a kihágást a bűntettől el kell választani s a megkülönböztetésnél nemcsak az objektív, hanem a subjektiv momentumokat is figyelembe kell venni. A kihágási eljárásnak mindenek előtt rövidnek és egyszerűnek kell lenni. Dr. Fayer László budapesti egyetemi tanár azt tartja, hogy a jelenlegi törvényhozásokban a kihágás, vétség és bűntett közötti különbség nincs keresztülvive. Vannak igen súlyos kihágások és igen könnyű természetű vétségek. Amazt szigorúbban büntetik, mint emezt, pedig a kihágás alatt könnyebb természetű cselekményt értünk, mint a vétség alatt. A megkülönböztetés nehézsége főleg a birói ítélethozatalnál tűnik ki. Szerinte a kihágás büntetésének maximumát 3 hónapban kellene megállapítani, 3 hónapon tul 3 évig terjed a vétség, azontúl a bűntett. Ajánlja különben, hogy a kérdés eldöntését hagyják a jövő esztendőre. List Ferenc berlini egyetemi tanár foglalkozva az elhangzott három előadással, kifejti, hogy bizonyára van külömbség a kihágás, vétség és bűntett között. Csak meg kell keresni. Néha szubjektív, néha objektív momentumokon alapszik ez a különbség. , Az eddigi szónokok azonban nem mélyedtek bele a kérdés tulajdonképeni középpontjába. Ezért ő is azt ajánlja, halászszák a döntést a jövő évre. Dr Barna Ignác budapesti Ítélőtáblai biró indítványozza, | mondja ki a kongresszus, hogy azok a törvények, amelyek ismerik a rendkívüli enyhítő körülményeket, fogadják el a dekorrekcionalizáció rendszerét. Miután az idő előrehaladt, az elnök délután két óráig felI függesztette az ülést és a kongresszus tagjai az István főherceg ! vendéglőbe mentek ebédelni. A tagoknak az a része, amely í még nem látta a fogházat, az ebéd utáni rövid időt használta föl annak megtekintésére. Délután folytatták a tanácskozást a rendőri kihágásokról. Az elnök előterjesztette a R e i c h a r d-L i s t-féle egyesitett hatá| rozati javaslatot, amely szerint a kihágás megkülönböztetendő a | vétségtől, s küldjenek ki egy bizottságot, a mely a jövő évi kon! gresszusra meg fogja állapítani e fogalmak közötti tudományos különbséget s ennek gyakorlati különbségeit. Dr. Vámbéry Rusztem csodálkozik, hogy a 43-as javaslat kettős felosztását, mely azonban a Stephen által fölállított tétel értelmében nem felosztás, Fa y erre 1 szemben meg kell védel-