A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 37. szám - Polgári bíróságaink működése 1895-1898. (Vége.)

262 A JOG törvény határozott akaratát sérti, egyetlen magyar bíróság se fogja elismern''. és alkalmazni. Az előadottakból következik : a) a budapesti ügyvédi kamara nyugdíjintézetének nincs olyan kereshetőségi joga, melylyel a biztosított dijak befizetését bírói uton követelhetné. b) ilyen kereshetőségi joga az egyes kamarának még a saját tagjai ellen sincs, minthogy a kamara az 1874. evi XXXV. t.-c. 18. §. szerint csak akiadásainak fedezésére)) vethet ki évi illetményt tagjaira. c) legtrivialisabb a dolog azon következménye, hogy még a biztosítottnak illetőleg a kedvezményezettnek sincs kereseti joguk a biztosított járadék erejéig, mert ennek a keresetnek alapját képező szerződés hiányzik. íme: a budapesti ügyvédi kamara választmánya megalkotott egy olyan intézményt, a mely a szó legszorosabb értelmében «törvényen kivüb áll "Hajdanta igy mondták ezt: «Vogelfrei». Nincs bírája se a biztositónak, sem a biztosítottnak sem a kedvezményezettnek. így szabályozták saját testületük jogi ügyeit azon férfiak, kiknek hivatásuk más személyek jogi ügyeinek lelkiismeretes, körültekintő intézése! De nem, a kamarai intézet még se egészen vogelfrei. A biztosítási jogviszonynak mégis van egy sanctiója. E sanct ót azonban nem a törvény adja, nem is az intézet alapszabályai, hanem az alapszabályok indokolása. Ezen tervezet szerkesztője előtt talán mégis felrémlett, hogy az az intézmény, mily magábin álló egy alkotás, hogy azt e haza jogrendszeréhez csak a képzeletnek azon szivárványa csatolja, a mely Aristophanes hőseit, a madarak országán vezette a felhők felé. Az indokolás tehát megkisérlett sanctiót keresni. Meg is találta. Itt van : «Nem állítom, hogy ez ellen a szőrszálhasogató jurista (!) íe tudna kifogásokat felhozni, de azt hiszem, kevés eredménynyel. . . . meggyőződésem szerint alig fog eset előfordulni, hogy akadjon ügyvéd, ki a kivetés jogossága ellen a bíróságnál kifogással éljen. Ennyire még nem sülyedt az ügyvédi kar színvonala (!) ... Az ilyen tagtárs bizonyára a boycottálás szomorú sorsára jutna . . .» Tehát a kamara első szegélyben beszélő orgánuma nem a jogban keresi az ügyvédi nyugdíjintézet sanctióját. Ezen intézmény ótalma, biztositéka ő szerinte : a boycott! Mi eddig azt hittük, hogy a boycott a gyűlölködő tömegek fegyverre, a melyre köztestületek nem szoktak hivatkozni. A ((szőrszálhasogató jutista» pedig (a ki t. i. a maga érveit a törvényhez méri. következtetéseit a jogra alapítja) a boycott exaltado-jával nem tud vitázni. Az öreg Corpus Juris itt cserben hagyja az ő hivét. Itt leteszem a tollat én is. Polgári bíróságaink működése 1895—1898. Y<Vége ) A kir ítélőtábláknál felülvizsgálat tárgyává tétetett : érkezett m é. hátralék elintézendő volt befejeztetett folyamatban maradt Ebből visszautasittatott « helybenhagyatott « megváltoztatott « feloldatott « más módon felfolyamodás érkezett m. é. maradt elintézendő volt befejeztetett folyamatban maradt ebből helybenhagyó « megváltoztatott « feloldatott « más módon A m. k i r. C u r i a közvetlenül beszerzett al adatok lüntetik ki 1895 1896 1897 996 1,426 1,550 — 116 110 996 1.5 í 2 l;69Ö 880 1,402 1,489 116 140 2ÖT 32»/o 26% 21% 42 « 49 « 50 « 18 « 15 « 15 « 7 « 9« 13 « 1 « 1 « 1 « lli7 170 L93 2 9 4 169 179 197 160 175 183 9 4 14 41°/0 35% 30% 8 « 22 « 24 « 30% 8 « 2 « 2« 1 « 35 « 39 « 61 « Felülvizsgálatok : m. é. hátralék „ érkezett folyó évben befejeztetett visszautasítok^ « hatáskör hianvabol való áttétellel ... « helybenhagyó .-. " , « egészben megv. ... <( « részben megv... „ « feloldó ... az 1883. XVIII. t.-c. 204 §. értelmében egészben feloldó (< « részben feloldó és helybenhagyó ... „ « részben feloldó és megváltoztató ... „ « más módon... ... Az év végén folyamatban maradt Felfolyamodás m. é. hátralék . érkezett f. évben ._. — Elintéztetett helybenhagyó II fokban « « III <• « részben megv. III « « egészben III « « feloldó (megsz.) III « « más módon ... -Az év végén elintézetlen maradt -- — 1895 189Ü 245 (iti 11 92 17 35 397 89 20 178 25 22 2 1897 50 m 63 14 237 22 25 45 1 9 69 2 40 12 2 3| — [ 19 6 1898 69 479 40 6 261 35 17 felülvizsgálati tevékenységét az általunk ábbi, a hivatalosaktól lényegesen elütő A Ctiria felülvizsgálati tanácsainak, ha szorgalommal üléseznek, a hét minden napjára jut tárgyalása. ítéleteik is sokkal kimerítőbbek a többi polgári tanácsok ítéleteinél, de álláspontjuk igen nehéz, — mert keserves dolog az: Codex hiányában megállapítani, vájjon megsértettek e valamely (nem létező) jogszabályt vagy sem. Pedig nagyobbára e körül forog az ítélkezés. És kénytelen a Curia a törvényhozás mulasztását pótolni és jogszabályokat alkotni, melyek idővel állandó és köztekintélynek örvendő jogforrást fognak képezni mindaddig, mig az uj Codex meg ntm születik. * * * Osztjuk a miniszteri jelentés jó véleményét a statistikáróí. «Főleg az intézmények gyakorlati érvényre jutását. — úgymond, —a fönnálló jogrend gyakorlati eredményét feltüntető vonatkozásában, nagy mértékben szolgálja az igazságügyi jogalkotás céljait. E részben próbaköve a fennálló szabályok életrevalóságának és fokmérője az ezekre vonatkozó reformszükségletnekw (28 l.)« ... hathatós eszköze a felügyeleti jog gyakorlásának, mely az igazságügyministeriumot az alárendelt igazságügyi hatóságokkal szemben megilleti mely része az igazságügyi igazgatásnak.)) (U. o.) Ugyanezen álláspontot a fennebbiekben kifejteltük. De kérdjük teljes elfogulatlansággal, megfelel-e a ministeri jelentésben nyújtott statistika ezen követelményeknek, és tud-e az igazságügyi kormányzat ezekből bármi gyakorlati célt vagy hasznot, ujjmutatást vagy reformszükségletet levezetni ? És ha nem, mire való az egész szemfényvesztő munkálat? Kinek imponáljon ez, ki vegye hasznát ? Érdekesebb az, a mit a jelentés a jövőbeni «megbízható adatszolgáltatás és az adatok megfelelő feldolgozása)) tekintetében felhoz. Az 1895. május 1. életbeléptetett uj ügykiosztás alkalmából a törvényhozásnak a bíróságok ügyvitelének és ügykezelésének ellenőrzése a törvényelőkészitő ügyosztály ügykörébe utaltatott. Tanulmány tárgyává tétetett, mily módon lehet ezeket a kimutatásokat — az országos statistikai hivatal közreműködésének igénybevétele mellett — minél teljesebb mértékben hasznosítani; e célból a külföldön fennálló, az igazságügyi statistikára vonatkozó adatok is szereztettek be. Az ily módon megindult tanulmányozás eredménye szükségesnek tüntette föl: hogy a bíróságok ügyforgalmára és tevékenységére vonatkozó adatok statistikai feldolgozása, a tótelugyelet gyors és hatályos gyakorlása szempontjából, bizonyos mértekben az igazságügyministeriumban történjék. (Ha ezt az eddigi módon végzik, akkor igazán kár a fáradságért ; ellenben csak helyeselhető ezen házi kezelés, ha az szakavatott kézre lesz bizva.) i„*4 -f r jpzsá8ugy állapotát és az egyes intézmények érvényre ^íVlT^r" kÍVálÓan 32 ^"ágügyi Jogalkotás céljait az Si 7 (retrosPectiv) feldolgozás végett a kimutatások. engeSk át"1"^ mdlett' 3 hivatalnak mutatfsoWgai1g^ymÍnÍStenUm feldolg°zása kiterjedne a kiütéséreÍ 1 ! ftV1ZSSálására' helyesbítésére és Esetleg összetese.e, az adatok csoportosítására, a combinatiók megtéte-