A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 36. szám - Járásbirák és törvényszéki birák

142 A JOG azokban az esetekben, melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincsen, a másodbiróság az illetéktelen bíróságot illetékesnek, vagy az illetékes bíróságot illetéktelennek mondotta ki. A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 99. máj. 8. I. H. 14. sz. a.) A munkaadónak a szolgálatra kötelezett irányában a szerződést megszüntetni joga van ugyan, de tartozik utóbbit a szerződés nemteljesitéséböl származó kárigényekre nézve kárpótolni. A szolgálatra kötelezett tehát ilyen esetben nem követelheti a szerződés teljesítését, hanem csakis esetleges kárigényeit érvényesítheti. Ebből az okból elutasítandó a kereset, ha a szerződés teljesítésére irányul és sem kárigényeket nem érvényesít, sem a kárigény megállapításának alapjául szolgáló adatok és bizonyítékok elő nem terjesztettek. A részvénytársaság és jogtanácsosa között munkabérszerződés létesül amely, ha a társaság fennállásának tartamára és felmondási jogosultság fentartása nélkül köttetett meg, előbbi által fel nem mondható és fel nem bontható a kártérítési kötelezettség beállta nélkül. (A m kir. Curia 1899. június 7. 446/99. sz. a.) Nincs helye külön kisajátítási és külön kártalanítási ár megállapításának, mivel a kártalanítási összegnek ugy a kisajátított ingatlanok értékét, mint az összes számításba veendő tényezők eredményét is magában kell foglalnia. Azok a kártalanítási összegek, melyeknek a jogosultak részére kifizetése telekkönyvi akadályokDa ütközik, mindenesetben az illetékes telekkönyvi hatoságnál letétbe helyezendök. tehát akkor is. ha a jogosultak kiskorúak vagy gondnokság alatt állok (A m kir. Curia 1899. június-13. 2,725/99. sz. a.) Az a körülmény, hogy a per feljegyzése iránti kérvény a perbírósághoz és nem közvetlenül a telekkönyvi hatósághoz adatott be és a per bírósága ezen kérelem folytán megkereső végzésével a perfeljegyzés iránt a telekkönyvi hatóságot megkereste, magában véve még nem szolgál akadályul annak, hogy a megkeresés ne foganatosittassék. mert a tkk vi hatóság nem vizsgálhatja azt, hogy a per bírósága hivatva van-e ily megkeresést intézni, hanem a mennyiben a per telekkönyvileg feljegyezhető perek közé sorozható és telekkönyvi akadály fenn nem forog: a megkeresést teljesíteni tartozik A vagyonközösség megszüntetési pernek, mint nem uj nyilvánkönyvi jog szerzésére irányulónak a feljegyzése a kir. curiai II számtl polgári jogi döntvénye szerint kizárva nincs. (A m. kir. Curia 1899. június 29. 1,420.) A hitelező a követelés kiegyenlítése után az arra vonatkozó okiratot köteles az adósnak utóbbi kívánságára kiadni, tekintet nélkül arra, hogy az okirat minő alakban lett kiállítva s hogy a hitelező kielégítése után az okirat a további forgalombahozatal, avagy a bizonyító erő szempontjából bir-e és mennyiben joghatálylyal. ÍA budapesti kir. kereskedelmies váltótörvényszéle mint felülvizsgálati bíróság, 1899. febr. 11. D. 54. sz. a. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben A vt. 45 §-ának 2-ik bekezdése szerint csak a váltó nem fizetéséről tudósított, tehát tekintettel arra, hogy a tudósítás módját az idézett S. i-so bekezdése parancsolólag meghatározza és erre a 2-ik bekezdésben utalás történik — csak az idézett §. i-sö bekezdésében meghatározott módon, vagyis írásban tudósított előző köteles saját .közvetlen előzőjét a tudósítás vételéről számítandó két nap alatt hasonló módon értesíteni, a miből önként következik, hogy az idézett >;. utolsó bekezdésében meghatározott joghátrányok is csak a szabályszerűen vagyis Írásban tudositott, de ennek dacára saját közvetlen előzőjének értesítését elmulasztó előzőt érhetik. A szatmárnémeti kir. törvényszék (1899. január 31. 16,191. sz. a.) dr. Fejes István ügyvéd által képviselt ifj. B. András felperesnek dr. Böszörményi Emil ügyvéd által képviselt I. Ferenc alperes ellen 50 frt töke és jár. iránti perében a következő Ítéletet hozta: Az 1898. febr. 17-én 2,539. sz. a. kibocsátott sommás végzés a kereseti 50 frt töke után 1897. nov. 20-tól 1898. március 8-ig, valamint az 1898. márc. 24-től járó 6% kamatra, 3 frt 10 kr óvásdij V30'o .váltódijra és 10 frt 07 kr perköltségre vonatkozó részében hatályon kivül helyeztetik, felperes ezen tételekre vonatkozó keresetével elutasittatik. Ellenben ugyanezen sommás végzés egyéb részében hatályában fentartatik s alperes, mint a Szatmáron 1897. május 24-én 50 ftról kiállított váltó forgatója arra köteleztetik, hogy felperesnek a birói letétből felvett 50 frt betudásával 50 frt tőkét és ennek 1898 márc. 8-tól 1898. márc. 24. napjáig járó 6°/0 kamatát 3 nap alatt végrehajtás terhével fizessen meg, a perköltség kölcsönösen megszüntettetik, stb. Indokok: Felperes az alapon kérte a kereset elutasítását és azt, hogy felperes a kifogásokkal és kereseti tőkének birói letétbe helyezésével felmerült költségének megfizetésére köteleztessék, mert felperes őt, mint közvetlen előzőjét a felvett óvásról nem értesítette és igy felperes a kereseti tőke után a lejárattól a keresetre hozott birói határozat kézbesítéséig járó kamatokra az óvási és 1 ,°, váltódijra valamint a kereseti költségekre vonatkozó igényét elveszítette; mert továbbá a kereseti 50 frt tőkét a kifogások beadásával egyidejűleg birói letétbe helyezte s az felperes részére a 37. alatti végzés szerint kiutaltatott. Alperes akifogások elutasítását kérte, mert az a kötelesség, , Auii felvételéről előzőjét értesíteni tartozik, csakis a tudóhogy 3 ,m:áfS^e;,X^rá°r pedig tagadja, hogy öt akár a váltó birX a6 £ í^n?íöS5í.ö forgatók értesítették volna és tokosa, akar az ul óvásrol szóbelilegértesítette, miután mert különben KW™*1 , Ezen á„itásának bizonyítására ZZé^^Lftllfos T. Bálint, B. Zsigmond, B. Ferenc és K Ambrus tanukra hivatkozott. Végül előadta meg a peres, hogy u alperes által birói letétbe helyezett 50 ftot a.37 alatt csatolt JLzés szerint 1898. márc 24-én a birói letétből felvette és alperest «en összeg betudásával kérte marasztalni. Minthogy felperes is beismerte, hogy alperest mint közvetlen előzőiét az óvás felvételéről Írásban nem értesítette, a szóval történt értesítés pedig a törvényben előirt értesítést nem pótolhatja, s minthogy felperesnek az az ellenvetése, hogy az (.vas felvételéről ő maga is csak szóval értesült, alperessel szemben figyelembe nem jöhet, mert a felperes után következő forgatóknak szabálytalan eljárása felperest a törvényszerű értesítés kötelezettsége alól fel nem mentette: ennélfogva kétségtelen, hogy felperes a kereseti tőke után a lejárattól a keresetre hozott bírói határozat kézbesítéséig (1898. évi március 8.) járó kamatokra az óvási és >/»°/o váltódijra, valamint a kereset költségeire vonatkozó igényét alperes ellen a v. t. 48. §. szerint elveszítette; miért is felperest erre vonatkozó keresetével el kellett utasítani. Ellenben alperest a kereseti tőkének és ez után a keresetkézbesítése napjától (1898. márc. 8.) a birói letétbe helyezett 50 frtnak felvétele napjától (1898. márc. 24.) járó 6<>/0 kamatnak, a felperes által felvett 50 frtnak betudásával való megfizetésére kötelezni, illetve a sommás végzést ezen részében is ilyen értelemben hatályában fentartani kellelt. Mert felperesnek a fizetés követeléséhez joga lévén, a tőke követelésnek birói letétbe helyezésével megelégedni nem tartozott és igy a kereset kézbesítése napjától fizetési késedelemben lévő alperestől a pénzfelvétel napjáig járó késedelmi kamatokat joggal követelheti, stb. A debreceni kir. ítélőtábla Ü899. január 31. 16,191. sz. a.) a kir. törvényszék Ítéletének alperes marasztalására vonatkozó s alperes által nem felebbezett részét érintetlenül, annak csupán felperes által felebbezett egyéb részét pedig vonatkozó indokai alapján helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1899. június 8. 512. sz. a.) Mindkét alsóbirósági ítélet a kereseti tőke után 1897. nov. 20-tól 1898. márc. 8-ig járó 6Ű'0 kamatra, 3 frt 10 kr. óvási 1/,°i0 váltódijra és a perköltségre vonatkozó egyedül felebbezett részében megváltoztattatik. 1898. febr. 17-én 2,539. sz. a. hozott sommás végzés hatálya az 50 frt tőke után 1897. nov. 20-tól 1898. márc. 8-ig járó 6% kamatra, 3 frt 10 kr. óvási, '/,% váltódijra és 10 frt 07 kr. kereseti költségre vonatkozóan is fentartatik és alperes ezeknek az összegeknek valamint ezen felül 11 frt 19 kr. tárgyalási, 6 frt 30 kr. előbbeni és 4 frt 50 kr. jelenlegi felebbezési költségnek felperes részére megfizetésére köteleztetik, stb. Indokok: A váltótörvény 45. §-ának második bekezdése szerint csak a váltó ki nem fizetéséről tudósított, tehát tekintettel arra, hogy a tudósítás módját az idézett §. első bekezdése parancsolólag meghatározza és erre a második bekezdésben utalás történik, csak az idézett §. első bekezdésében meghatározott módon vagy is Írásban tudósított előző köteles saját közvetlen előzőjét a tudósítás vételétől számítandó két nap alatt hasonló módon értesíteni, a miből önként következik, hogy az idézett §. utolsó bekezdésében meghatározott joghátrányok is csak a szabályszerűen vagyis Írásban tudósított, de ennek dacára saját közvetlen előzőjének értesítését elmulasztó előzőt érhetik, stb. A csődtömsg ellen megtartási jog érvényesítése iránt indított kereset a csődbirósághoz tartozik. A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. A birói illetékesség ellen tett kifogás elvettetik. Indokok: Felperes kereseti kérelme az, hogy a keresetben körülirt s alperes csődtömegéhez tartozó, de felperes birtokában lévő értékpapírokból, -mint kézi zálogból magát végrehajtás utján 1,457 frt. 44. kr. tőke és kamata erejéig kielégíthesse. Felperes tehát dologi jog alapján külön kielégítést igényel a csődtömegnek a keresetben körülirt abból az ingó vagyonából, melyet kézi zálogkent birtokában tart. Felperes ezt az igényt az 1881: XXII. t.-c. 52., 152. és 153. §§-ai értelmében ugy a csődeljárásban, valamint a csődön kivül érvényesítheti. Összevetve a csődtörvény felh.tt szakaszait, a K. T. 310. §-ának abbeli intézkedésével, hogy az a hitelező, a kit a K. T. 309. §-a értelmében megtartási jog illet, jogosítva van csőd esetében is saját illetékes törvényszékénél a megtartón tárgyak eladását kereset utján követelni, s'magát a vételárból minden más hitelezőt megelőzőleg kielégíteni, s figyeldiZ V«eVf',v0gy ^ P,6reS CégrC nézve a saJát illeték^ törvényszékét az 1868: LIV. t.-cikknek ugy 33. valamint 35. §§-ai értelmében p t r ttorvenysz.f kePezi; ™ert felperes bejegyzett cégnek X szé -h ,Jr< en>'SZek tCrÜletén Van telePe s kü"yve.t ezen biróillftöseí nT" ii''6 kÍr- törvény«ék alperes által kifogásolt illetősége megállapítandó volt (1898. november 25-én 1 12 322 sz.) változttí kÍ-r) itél^bla' Az elsőbiróság végzését megemtStja ^ h'ánya miatt a ^perest keresetével inditotItnker°,k.?k: A tö.megpnd™k ellen a csőd megnyitása után mditott kereset arra irányul, hogy felperes külön kielégítési igé-