A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 36. szám - Járásbirák és törvényszéki birák

260 A JOG elsőbiróság Ítéletének indokaiban is kifejtve van, a nagykorú vagyoni tönkrejutásának a saját és családja érdekéből megakadályozása. Az ilyen gondnoksági ügyben tehát, a gondnokság alatt álló egyéni érdeken kívül, fontos szerepe van a család érdekének is, következésképen a már tékozlás miatt elrendelt gondnokság megszüntetésénél nagy suly helyezendő arra is, hogy vájjon nem ellenkezik-e az a család érdekével ? Az ügy adataiból megállapítható ugyan hogy id. K. I. hosszabb idő óta rendes foglalkozás mellett rendes életmódot folytat ; de megállapítható egyszersmind az is, hogy nejétől különváltan idegen nővel vadházasságban él, nagyszámú (8) gyermekeinek érdekével és nevelésével semmit sem törődik. Az ügynek ilyen állásában id. K. I.-nak hosszabb idő óta rendes foglalkozás mellett folytatott rendes életmódja, mely gondnokság alatt létele következményeinek is tulajdonitható, egymagában nem nyújt elegendő biztosítékot arra, hogy vagyona feletti rendelkezési jogának visszanyerését a saját különösen nagy számú családja érdekében érvényesítené (1899. július 24-én 3,779. sz.) A szerzői jogról Németországban uj törvény készül. E tárgyban az irói, jogászi, kiadói és könyvkereskedői körökkel enquete is tartatott. A bpesti kir. tábla nem tud végleges megállapodásra jutni az elidegenítési és terhelési tilalmakra vonatkozólag. Erre vall a következő két határozat pontja : A budapesti kir. ítélőtábla megváltoztatja a törvényszék végzésének elutasító részét és a bekebelezést a végrehajtási összeg másik része erejéig is elrendeli, azonban azzal a korlátozással, hogy ez a bekebelezés csak a C. 13. alatt B. K. javára 110,000 frt és járulékai, ugy C. 13. alatt B L. avára 50,000 frt és járulékai erejéig bekebelezett zálogjogoknak, esetleg magának a C. 18. és C. iO. alatt feljegyzett elidegenítési és megterhelési tilalom-feljegyzésnek kitörlésével válik joghatályossá. Mert a hitelező zálogjogának törléséig terjedő joghatálylyal feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, nem a jelzálog-tulajdonos hanem csak a hitelező érdekéből van létesítve, minélfogva mi sem állja útját annak, hogy a hitelező telekkönyvileg biztosított vagyis a feljegyzett korlátozások, ^agy az azokkal támogatott zálogjogok megszűnésétől függő jogh^....,lyal, követő rangsorozatban további zálogjogi bejegyzések eszközöltessenek. A fenforgó esetben a feltételes bekebelezést annál inkább megengedni kellett, mert a feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom hatálya olyan feltételtől függ, a mit a telekkönyvi rendtartás 91. §-a alapján a követelés beváltása által a biztosított hitelező akarata ellenére is módjában áll az adós beleegyezésével egy harmadik személynek megszüntetni, ily körülmények közt pedig nincs semmi ok arra, hogy az adós többi hitelezője fosztassák meg attól, hogy a már. szerzett jogok figyelemben tartása mellett, követelésüket a lehető módon biztosítsák. (1899. május 25. 3,3£0. P. sz.) 11. A bpesti kir. ítélőtábla az elsőbirósági végzés megváltoztatásával a tilalom feljegyzését rendelte el, mert a tulajdonosnak s a tulajdonnal kapcsolatos kizárólagos és szabadrendelkezési jogából folyik, hogy tulajdonát feltételesen másra ruházhatja és a felett való rendelkezése tekintetében a tulajdonát korlátozó jogokat engedhet, az elidegenítési és terhelési tilalom pedig a tulajdonnak ily korlátozását képezvén és a tkkvi rendt. 52. §-a d) pontja szerint az ily korlátozásnak telekkönyvi feljegyzése helyt foghatván : kérvényhez csatolt és a tkvi tulajdonosok által a tkvi bejegyzére alkalmas módon kiállított nyilatkozat alapján a kért bejegyzésnek helyet kellett adni. 1899. május 23. 2,788.) Biró kártérítési felelőssége. A m. kir. Curia : Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozata helybenhagyatik. Indokok : Az 1871 : VIII. t.-c. 66. §. értelmében a biró vagy bírósági hivatalnok kártérítéssel csak azért a kárért tartozik, melyet valakinek hivatalos eljárásban, cselekvése vagy mulasztása által akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból okozott. Az idézett §. a kártérítési felelősség megállapithatásának feltételéül tehát a szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kártételt kívánja meg, illetőleg állítja fel. A fegyelmi panasz egyedül arra van alapítva, hogy a szombathelyi kir. törvényszék felebbezési bírósága W. A. ellen 22 frt s jár. iránt lefolytatott sommás perben az itélt dolog fenforgását helytelenül állapította meg, s ez alapon őt keresetével helytelenül utasította el. Az itélt dolog beálltára alapított kifogás a per érdemére vonatkozván, az csakis a per anyagának birói mérlegelése folytán bírálható meg, a bírálat eredményét képező birói határozat helyes, vagy helytelen voltának felülbírálása pedig a fegyelmi eljárás körén kivül esvén, az sem határozható meg, hogy a felebbezési biróság helyesen vagy helytelenül tekintette-e az emiitett sommás perben az itélt dolgot beállottnak r Következésképen arra nézve, hogy magánpanaszosnak pervesztesége által szenvedett kára a felebbezési biróság által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okoztatott volna, a fegyelmi panaszban semmi adat nem lévén, ez a fegyelmi eljárás megindítására nem alkalmas. M899 június 17. 180. sz. a.) Ilyen is történhetik egy kir. táblánál. A kir. Curia. megsemmisítette a debreceni kir. tábla határozatát, mert a kir. ítélőtábla a kir. törvényszék 3 tagu tanácsában hozott határozatát nem öt tagból, hanem három tagból álló tanácsban vette vizsgálat alá és látta el érdemleges határozattal és igy az 1881. évi LIX. t-c.-. 3. §-a rendelkezésére az ugyanazon törvénycikk 39. §. 1' pontja alá eső hivatalból is figyelembe veendő alaki sérelmet követte el. (1899. jun. 3-án 3,175.) Az adós veszélybizonyitványa. A budapesti kir. Ítélőtábla helybenhagyja a biztositást elrendelő elsőbirósági végzést ; mert hÍ7tositást szenvedettnek a biztosítási végrehajtás elrendelése iránt be^ kaPcsá" A) alatt bemutatott és valódiságTa nézve a felfolyamodásban nem kifogásolt levelének azon aS ma állal, mely szerint maga közli a biztosítást kérelmező hitelezőjével, hogy több oldalról perelve van es hogy a végrehajtás foganás, ását egyéb hitelezői részéről minden p.l anatban várja, ,a veszély valószínűsége kellőkép k.mutatva van." (1899. máj. 24. 721. V.) „ . , • * JL Vitás elvi kérdés. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa a következő elvi kérdést terjeszti a Curia polgári tanácsának teljesülése elé • .Azokban az esetekben, a melyekben a kir. törvényszék mint felebbezési biróság a tanukat közvetlenül hallgatja ki vagy az eskü alatt kihallgatott felet vallomására megesketi, a felebbezési tárgyalásról felveendő jegyzőkönyvet a tanú, illetve az esküt tett fél által alá kell-e íratni, avagy elégséges, ha az 1893. évi XVIII. t.-c. 48. §-a 5. pontja értelmében, a tanú, illetve az eskü alatt kihallgatott tél nyilatkozatának eredménye felvétetik f » Az Ítéletek sajtó utján való közlése. Bizonyos esetekben a birói Ítéleteknek a marasztalt fél költségén leendő hírlapi közzététele elrendelendő. Ezen törvényes rendelkezést némely hírlapok kiadói kiaknázzák, anélkül, hogy az érdekelt fél ez ellen védekezhetnék. így a szegedi ügyvédi kamara jelentésében panaszolja, hogy egy borhamisítási ügyben hozott 110 soros Ítéletnek hat lapban való közlése fejében 1,378 frtot volt kénytelen a marasztalt fél fizetni. Kiadóhivatali üzenet. Dr. W. S Kalocsa. Ráth M.-nél az ügy rendbe van hozva. Curiai és táblai értesitések. Az e rovat alatt közlött 'értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülésevégett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Jászberény C. I. Bezzegh M. — Bezzegh R. érk. 2,429'99. sz. a. n. e. eld. Dessewffy. - Pintér M. Csillik A. nem érk. — Pécs dr. K. J. Engel M. — dr. Krausz és ts. érk. 99/99. urb. sz. a. n. e. eld. Gyárfás. — Zombor dr. V. J. Rácmiliticsi gőzm. Baccarich G. és ts. érk. 907/99. v. sz. a. n. e. eld. Végh. -• Gombos C. — Rácmilitics gözm. érk. 908/99. sz. a. eld. Végh. — Brassó dr. W L. Szonda - Piroska érk. 3,293. sz. a. — Vájna — Klein érk. 3,882. sz. a. — A többi ügyekben bővebb adatokat kérünk. Dr. Berzsenyi Gerő ügyvéd Lengyeltótiban f. é. szept. 15-től kezdve egy kamarailag bejegyzett ügyvédjelöltet keres. Fizetési feltételek egyezség szerint. „THE MUTUAL" newyorki életbiztosító társaság. Biztosítéki alap 1897 december 31-én: 1,314.955,000 frk. Kötvényszám 420.4N.. Kiállíttatott Budapesten 1890. július 10 én Haláleseti biztosítás élethossziglani dijfizetéss^l 5 évi nyereményfelosztással. Biztosított összeglO.OOO fit.— Evi dij 444 frt. — Befizetés 5 évben 2220 frt. Nyeremény-eredmények : Nyeremény az első öt évi nyeremény felosztási időszakra készpénzben: 505.11 frt azaz egy évi dij 113.76 °/0-a. Ha a biztosított a nyereményeket nem veszi fel készpénzben, hanem a kötvény gyarapítására fordítja, akkor ez 89737 írttal, azaz egy évi dij 202.11 0/ ával szapClrodott volna. Díjtáblázatokkal és bővebb felvilágosításokkal készségesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. >»LL" »4SZV4MYIXK»ASÍO Dr. RÉVAI LAJOS lakik~V][7Teré7k^3r ^^^^^ 3.