A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 36. szám - Járásbirák és törvényszéki birák

A JOG 259 15. §. A kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok vezetői intézkedjenek az iránt, hogy a vizsgálóbíró, illetőleg a járásbíróságnak a vizsgálatokat teljesítő bírája, a bűnügyek előadói, valamint a járásbíróság ítélő bírái a folyó év december havában a náluk lévő minden olyan ügyet, melyben a terhelt előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van, tüzetesen vizsgáljanak át abból a szempontból, hogy az előzetes letartóztatást vagy a vizsgálati fogságot az uj jogszabályok értelmében 1899. évi december hó 31-ike után nem kell-e megszüntetni ? Az előzetes letartóztatásnak és a vizsgálati fogságnak a B. P. 147. és 159. §-aiban megállapított időtartama 1900. évi január hó 1-étől fogva nyilvántartandó. 16. §. Olyan sajtóügyekben, melyekben a főtárgyalás határnapja 1900. évi január hó l ét megelőzőleg már ki volt tűzve s melyekben a főtárgyalást az eddigi eljárási szabályok szerint kell az esküdtbíróság előtt megtartani: az esküdtszék harminchat esküdtből alakítandó meg. E végből a törvényszék a szolgálati lajstromba az 1897. évi XXXIII. t.-c. 19. §-a értelmében folytatólag még hat esküdtet sorsol ki s ezeknek a főtárgyalásra leendő megidézése iránt intézkedik. Ezeket az esküdteket azonban nem lehet más ügyek elintézése körül alkalmazni. 17. §. Ezen rendeletnek mindazon szakaszaiban, melyek a kir. járásbíróságokra vonatkoznak, Fiúméban a kir. járásbíróság helyett az egyes bíróság értendő. Kelt Budapesten, 1899. évi augusztus hó 15-én. Dr. Plósz Sándor, s. k. Sérelem. (Válasz.) < Túlságos gyorsaság* c. cikkre. Példanélküli, hogy bíróság elleni sérelmi rovathoz a tulgyorsaság miatti panasz is szolgáltasson tárgyat. A fenti cimü sérelmi közlemény (1. J o g 35. szám) nyilvánosan hibáztatja a brassói törvényszék felebbezési tanácsát a miatt, hogy E. 30,899. sz. felülvizsgálati ügyet kifüggesztette előadásra annakelőtte, míg az egyik fél a felülvizsgálati kérelemre a S. E. T. 210. §-a szerint adható írásbeli választ benyújthatta volna, mert az ily tulgyorsaság az elintézésben: ügykezelési «tévedés*, mely a feleket törvényadta válaszadási joguktól elzárja s ezért annak mellőzéséről akként kiván gondoskodni, hogy tilalmi szabály állíttassák, hogy az előadásra való bejelentés a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számítandó 8 napon belül ne történhessék! Ez is egy kívánalom és gáncs a sok közül, ha olyan is, a melyről eszünkbe jut a többször emlegetett elégedetlen gazda panasza, a ki a legdúsabb terméssel is elégedetlen volt, mivel hogy mák még sem termett neki az idén!.. . Az esetet nem látjuk olyan tragikusnak, még ha egy-kétszer megkésik is a válaszadás. Először is az a 8 napos határidő, a mi a kifüggesztés megtörténhetéséig ajánltatik, jelentékenyen visszavetné kellő indok nélkül az ügyet; de ily kívánalom ellenkezésben van a törvény intentiójával is, a melynek 210. §-a egyúttal azt a kijelentést tartalmazza, hogy még a felülvizsgálati kérelem felterjesztéséről való értesítésnek s egyidejű kézbesítésének meg nem történte sem bír jogi hatálylyal. És ezen kézbesítéstől a 8 napi határidő egyáltalán mikép volna számitható: Ha már ekként a törvény álláspontja szerint abban sem rejlik joghátrány a félre nézve, hogy tudomása nélkül terjesztetett fel e felülvizsgálati kérelem, még kevesebb joggal mondható sérelemnek, hogy ily kisebb értékű pereknél a felülvizsgálati kérelemre a válaszadás elmarad, vagy a fél azzal megkésik, a mit különben megtelelő gonddal ugy is elháríthat, ha nem kötik meg a bejelentésre is még 8 napi határidő bevárásával a bíróság <tulgyors» mozgékonyságát. Hogy különben a válaszadás ez ügyeknél ügyvédi *rendszerré> váljék — a mire nem egy törekvés észlelhető — annak az ügy eldöntését váró felek érdekében szükségét nem látjuk! Is. — Vegyesek. Nemzetközi büntetőügyi congressus Budapesten. A nemzetközi büntetőügyi egyesület «Union internationale de droit pénal», mely a culturállamok legkiválóbb büntetőjogászait és criminologusait számlálja tagjai közé, saját elhatározásából Budapestet választotta VIII. nagygyűlésének helyéül. A folyó évi szeptember hó 12—14. napjain tartandó congressusra eddig mintegy hetven francia, belga, német stbi jogtudós és államférfi jelentkezett; a francia kormány pedig hivatalos küldöttel képviselteti magát. A congressus előkészítő bizottságával közölték érkezésüket: Le Jeune, volt belga igazságügyminister, I a nagy nevü törvényhozó és philantrop, a belga szenátus tagja, ! dr. Mayr György, volt bajor államtitkár, kiváló statistikus, müncheni egyetemi tanár; Prins, brüsseli egyetemi tanár, az Union elnöke; dr. Liszt Ferenc, berlini egyetemi tanár, az egyesület főtitkára, Riviere Albert, a párisi <Société générale des prisons» főtitkára, a «Revue pénitentiaire* szerkesztője; Albán el Lajos, párisi vizsgálóbíró, a trancia igazságügyminister hivatalos kiküldöttje. Le Poittevin és Saleilles a párisi, Garcjon lillei, Gardeil és Gauckler nancyi, Van Hamel amsterdami, Zucker és Finger prágai, Lenz freiburgi, Hiller a gráci, Gross a cernovitzi, Silovic a zágrábi, Ashataro Okada a tokiói (Japán) egyetem tanárai. Vingtain és Ferdinánd Dreyfus párisi, Vidal N a q u e t marseillesi, H eupgen ésFrancart monsi (Belgium), Deglein nancyi, Mumm strassburgi, dr. Rothe berlini, N i c o 1 a d o ni linzi, Rosenblatt krakkói ügyvédek. State scu István, a bukaresti semmitőszék főügyésze, Tellier, Prudhomme és Conte francia, Kronecker, Felisch és Simonson berlini főtörvényszéki birák, dr. Aschrott a hírneves börtönügyi iró, és még számosan. A congressust, — melynek védnökségét a magyar kir. kormány vállalta el, — a kormány képviseletében dr. P 1 ó s z Sándor igazságügyi minister folyó évi szeptember hó 12-én délelőtt 10 órakor a magyar tud. Akadémia dísztermében nyitja meg. A congressus napirendje a következő: Szeptember hó 12-én délig és délután 2—5-ig tárgyaltatik az első kérdés: «a contradictorius vizsgálat* (a terhelt és a védelem perjogi hatásköre a bünvizsgálat alatt). Szeptember hó 13-án délelőtt 10—12 és délután 2—5 közt a 2. és 3-ik kérdések: «A rendőri kihágások meghatározása, megtorlása és eljárás azok eseteiben* és «az öregség befolyása a criminalitásra*. Szeptember hó 14-én délelőtt a congressus tagjai megtekintik a Kőbányán levő gyűjtőfogházat; délután tárgyalják a negyedik kérdést: «la traite des blanches*. A napirendre tűzött kérdésekre az egyesület «Bulletin»-jeiben véleményeket adtak: az első kérdéshez: Le Poittevin párisi egyetemi tanár és dr. Balogh Jenő budapesti táblai biró; a 2-ikhoz: Dorado Montero spanyol, Poustoroslew orosz és dr. F a y e r László budapesti egyetemi tanárok; dr. R e i c h a r d Zsigmond budapesti albiró és Kahn nancyi ügyvéd; a 3-ikhoz: Nicoladoni linzi ügyvéd és dr. F e i s e n b e r g e r; a 4-ikhez: Ferdinánd Dreyfus párisi ügyvéd és dr. Gruber Lajos budapesti kir. alügyész. Tanodái értesítés. A nagyváradi kir. jogakadémián a beiratások az 1899—1900. tanév első felére f. é. szept. 1—12-ig eszközlendők az igazgatónál, 13—15-ig az egyes tanároknál. A tandíj előzetesen fizetendő. A pót- és javitó alapvizsgálatok f. é. szept. 9—14-ig tartatnak, a tanévet megnyitó ünnepély szept. 15-én lesz, a nyilvános előadások szept. 16-án kezdetnek meg. A törvénykezési szünet vége. A felső bíróságoknál a mai nappal véget ért a juristitium s ugy a kir. Curián, mint a kir. Ítélőtáblán az összes polgári és büntető tanácsok megkezdték újból működésüket. A Curián a visszatért birák tanácsaikba vonultak, a kir. ítélőtáblán ellenben megelőzőleg teljes ülésre gyűltek össze. E teljes ülésen Sárkány József alelnök üdvözölte a munkásságukat újból megkezdő bírákat s azután bemutatta a szüneti tanács működését. E szerint a szünet kezdetén kiosztottak 97 polgári, 53 váltó- és 84 büntető-, összesen 234 ügyet; a szünet alatt beérkezett 233 polgári, 104 váltó- és 525 büntető-, összesen 852 ügy. Elintézendő lett volna tehát 320 polgári, 157 váltóés 609 büntető, összesen 1,086 ügy. Ebből a szüneti birák elintéztek: 204 polgári, 114 váltó- és 394 büntető, összesen 719 ügyet. Hátralékképen megmaradt tehát 116 polgári, 43 váltó- és 208 büntető, összesen 367 ügy. Az általános ügyforgalomra nézve jelentette az elnök, hogy az 1898. év végén 3,571 ügy maradt; 1899. január 1-től augusztus 27-ig 19,421 ügy érkezett. Elintézendő lett volna tehát ez időszak alatt összesen 22,992 ügy. Tényleg elintéztetett 18,051 ügy. A jelenleg fennálló hátralék tehát részletezve: 1,891 polgári, 9 úrbéri, 1,345 váltó- és 1,696 büntető-, összesen 4,941 ügy. Gondnokság fentartása a család érdekéből A kir. Curia nem rég foglalkozott a következő érdekes ügygyei: Id. K. 1.1890. évben azért helyeztetett gondnokság alá, mert a saját személyére 6 hó alatt 925 frtot költött, mely költekezése, nagyszámú családjára és vagyoni viszonyaira való tekintettel, helyes arányban állónak nem találtatott és mert a nagyobb mérvű költekezést nem az élet szükséglete, hanem az idézte elő, hogy idejének nagy részét, családját elhanyagolva, kávéházban kártyajátékkal töltötte el. Id. K. I. 1898-ban a temesvári kir. törvényszék előtt pert indított a gondnokság megszüntetése iránt. A tszék és a kir. tábla is helyt adott a keresetnek, mert a perben kihallgatott tanukvallomásaiból és a per egyéb adataiból megállapítható volt, hogy a gondnokság alá helyezett hosszabb idő óta rendes foglalkozás mellett rendes életmódot folytat; ekkép pedig az ok, mely miatt gondnokság alá helyeztetett, megszűnt és mert az a körülmény, hogy id. K. I. idegen nővel vadházasságban él, törvényes nejének ahhoz ad jogot, hogy a házasság felbontását szorgalmazhassa, de a gondnokság alá helyezés fentartásának törvényes indokát nem képezi. — A m. kir. Curia azonban mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasította a következő indokolással: Nagykorú egyénnek tékozlás miatt gondnokság alá helyezése olyan megelőző intézmény, melynek célja, mint ez az