A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 36. szám - Járásbirák és törvényszéki birák

tanácstagok rendszerint riválisai a velők egyenrangú esetleg szolgálatra rangidősbb s igy az előléptetésre nagyobb ígénynyel biró jásbirónak s hogy a jó kalkulusokat nem igen osztogatják ellenfelüknek az nagyon természetes, s ahhoz, hogy elfogultan bíráljanak, a stréberségnek egy igen kis foka is elégséges. Sőt sajnos, de ugy van, hogy ez a rivalizálás hátrányára van még a jogszolgáltatásnak is, hogy miért, arra mar magam is azt mondom, hogy e részben szerzett tapasztalataim közlése s annak bővebb fejtegetése távoi legyen tőlem. Ha tehát X. Y. azt gondolja, hogy a törvényszéki birák meg érdemelnék, hogy kivételesen a VII. rangosztályba neveztessenek ki, azt hiszem, hogy a fent kifejtettek alapján a járásbirák teljes joggal megérdemelnék, hogy valamennyien kir. ítélőtáblai rangot kapjanak. Ez volna az igazság. Belföld A m. kir. igazságügyministernek 3,200/1899. I. M. E. számú rendelete a bűnvádi perrendtartás*) (1896. évi XXXIII. t.-cikk) életbeléptetése tárgyában. Az 1897. évi XXXIV. t.-cikk 1. és 28. §-aiban nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1- §. A bűnvádi perrendtartás (1896. évi XXXIII. t.-cikk) 1900. évi január hó 1-én lép életbe. 2. §. A vizsgálóbiró és a biróság a hozzájuk érkezett és 1900. évi január hó 1-ét megelőzőleg még el nem intézett feljelentéseket az illetékes kir. ügyészséghez teszik át. A vizsgálóbiró és a járásbíróság azonban a feljelentés alapján, a kir. ügyészség indítványának bevárása nélkül, mindazokat a nyomozó cselekményeket teljesitik, melyeknek elhalasztása az eljárás célját veszélyeztetné. (B. P. 95. §.) 3. §. A mennyiben valamely bíróságnál a kir. ügyészség által a feljelentés félretétele iránt tett indítvány volna 1899. december hó 31-ike után elintézendő, ezt a kir. ügyészséghez, utalással a B. P. 42. §-ára, vissza kell küldeni. A mennyiben a vizsgálóbiró, a járásbíróságoknak a vizsgálatokat teljesítő bírája, illetőleg a biróság arról szerez tudomást, hogy a rendőri hatóságok vagy közegek 1899. évi december 31-ike után valamely bűnügyben a kir. ügyészség megkeresése, illetőleg utasítása nélkül nyomozást teljesítsenek, erről — a náluk levő iratok áttételemellett — a kir. ügyészséget haladék nélkül értesitik. 5. §. Mindazokban az ügyekben, melyekben a vizsgálat a vádló indítványa alakszerű határozattal még nincs elrendelve, — ideértve azt az esetet is, ha a vizsgálóbiró, illetőleg a járásbíróság bírája 1900. évi január hó l-e előtt vád nélkül indította meg és teljesítette az eljárást (1853. évi július hó 29-iki ausztriai büntető perrendtartás 61. §.) az iratok indítványtétel végett a kir. ügyészséghez teendők át. Ha azonban a szóban forgó ügyekben a kir. ügyészség vagy a magánvádló a vizsgálat elrendelése iránt már indítványt (B. P. 104. §.) terjesztett elő, de e tárgyban alakszerű határozat még nem hozatott: a B. P. 105. és következő §-ai értelmében kell eljárni. Mindkét esetben az iratoknak a kir. ügyészséghez való áttétele előtt a halaszthatatlan nyomozó cselekmények (B. P. 95. §. 1, valamint azok a cselekmények is teljesitendők, melyekre nézve a járásbíróság, illetőleg a vizsgálóbiró a B. P. 86. és 89. §-ainak megfelelően kerestetett meg. Megfelelő esetben a letartóztatottnak szabadlábra helyezése iránt is intézkedni kell. 6. §. Olyan ügyekben, melyekben a vizsgálat alakszerű határozattal már el van rendelve, azonban a főtárgyalás, illetőleg a járásbirósági tárgyalás határnapja 1900. évi január hó 1-ét megelőzőleg még nem volt kitűzve és az ügy az 1897. évi XXXIV illetőleg az 1896. evi XXXIII. törvénycikk rendelkezéseihez képest (különösen 1897. évi XXXIV. t.-cikk 15—18., illetőleg 1896 évi XXXIII. t.-cikk 16—27., 445., 452., 476., 479., 518, 558, 560, 562. vagy 563. §§.) más biróság hatáskörébe, illetőleg illetékessége alá tartozik, s igy a vizsgálat nem folytatható (B. P. 129. §.) a vizsgálóbiró, illetőleg a járásbíróságnak a vizsgálatot teljesítő bírája a halaszthatlan eljárási cselekmények teljesítése után az ügy iratait — az ok megjelölése mellett — a kir. ügyészséghez teszi át; erről a terheltet, illetőleg a védőt, a B. P. 41. §-a eseteiben pedig a főmagánvádlónak tekintendő sértettet (B. P. 52 523. §§.') is értesiti, s egyúttal az utóbbit a B. P. 276. §. első bekezdésének rendelkezésére figyelmezteti. - Rövidítve B. P. 7. §• Ha a kir ügyészség 1900. évi január hó 1-éig a kir törH „ r-. • oiif batárnaoiának kitűzése előtt a vád elvényszéknél a otargyalas hat ^Pjan ét jnditvá ta ejtését jelentet e be vagyz eljdrás ^ S nem ho/atott es e tárgyban 190Ü. évi janii fa törvényszék nem határozat, a mennyiben a R P. er^lm az jratokat \z illetékes Írzsgálöb?Shő«. illetőleg a vizsgálat teljesesével megb.zott járásbírósághoz (B P. 128. §.) kell áttenni. 8. §• • A mennyiben 1900. évi január hó 1-ét megelőzően. a) a kir ügyészség valamely vizsgálat teljesítésének székhelyén kivül lévő járásbíróságra bizása iránt tett a királyi torvényszéknél indítványt; , b) a vizsgálóbírónak valamely intézkedése vagy mulasztása ellen panasz emeltetett vagy határozata ellen jogorvoslat volt használva; vagy végre , c) a vizsgálóbíró és a kir. ügyészség kozott véleménykülönbség keletkezett (1871. évi XXXIII. t.-cikk 19. §, 1853. évi ausztriai perrendtartás 64. §.), . s a törvényszék a szóban forgó kérdésben 1900. evijanuár hó 1-éig nem hozott határozatot: az illető ügy iratait mielőbb át kell tenni a vádtanácshoz. (B. P. 110., 113. és köv. §-ok.) 9- §• Olyan ügyben, melyben a főtárgyalás, illetőleg a járásbíróságnál a tárgyalás 1900. évi január hó 1-ét megelőzőleg még nem volt kitűzve és az eljárás folytatása az uj jogszabályok (6. §.) értelmében más biróság hatáskörébe, illetőleg illetékessége alá tartozik: az eljáró vádtanács, illetőleg első fokú biróság e tárgyban a kir. ügyészség meghallgatása után indokolt határozatot hoz, azt a felekkel, illetőleg képviselőikkel, úgyszintén a magánjogi igényének érvényesítése végett fellépett károsítottál közli és határozatának jogerőre emelkedése után az iratokat az uj jogszabályok szerint hatáskörrel, illetőleg illetékességgel felruházott bírósághoz teszi át. A. mennyiben az eljárás nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény, — ide értve az 1897. évi XXXIV. t.-cikk 16. §-ában illetőleg 17. §-ának 2. pontjában meghatározott eseteket is — az eljáró biróság a jelen §. első bekezdésének esetében az ügy iratait, — a B. P. XXX. fejezete értelmében való eljárás végett, — az illetékes esküdtbirósághoz, kir. törvényszékhez, esetleg a sajtóbíróság vádtanácsához (B. P. 518. §.) teszi át. 10. §. Ha a kir. ügyészség vagy magán vádló 1900. évi január hó 1-ét megelőzőleg vád alá helyezés iránt tett indítványt s e felett a biróság a most megjelölt időpontig nem határozott; az iratokat a B. P. 254. §-ának első bekezdése és 571. §-a esetében a vádtanácshoz, egyébként pedig a vizsgálóbíróhoz kell áttenni. 11. §. Azokban az újrafelvételi ügyekben, melyekben a főtárgyalás, illetőleg a járásbíróságnál a tárgyalás 1900. évi január hó 1-én még nem volt kitűzve, az 5—9. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 12. §. Azokban az ügyekben — ide értve az újrafelvételi ügyeket is — melyekben a főtárgyalás, illetőleg a járásbirósági tárgyalás határnapja 1900. évi január 1-ét megelőzőleg még nem tüzetett ki, a bűnvádi perrendtartás életbeléptét megelőzőleg hozott határozatok ellen használt perorvoslatokat, — az 1897. évi XXXIV. t.-cikk 4. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott eseteket kivéve, — 1899. évi december hó 31-ike után azon bírósághoz, illetőleg vádtanácshoz kell felterjeszteni, mely a felterjesztő biróság határozatának felülvizsgálatára az uj jogszabályok értelmében hivatva van. 13. §. A mennyiben valamely felső fokban eljáró biróság 1899. évi december ho 31-ike után arról szerez meggyőződést, hogy a hozzá felterjesztett ügy felülvizsgálata az uj jogszabályok (6. §.) értelmében más bíróság, illetőleg a vádtanács hatáskörébe tartozik: az iratokat közvetlenül a felülvizsgálatra hivatott bírósághoz vagy vádtanácshoz teszi át. A felsőbb fokú biróság, illetőleg a vádtanács abban az esetív* Zl felter^szt0 bírósághoz küldi le az iratokat, ha arról nÍZI* wTg; h°gy ez,utöbbi az elsőfokú eljárás folytatására az Se5SSéreyel ( §'j érte,mében nem bir hatáskörrel, illetőleg 14. §. meíívL°nlyanf"Íjfyben,', ~ ide értve az újrafelvételi ügyeket is, MD£ iqm ' f0tárSyaláus' illetöleg a járásbirósági tárgyalás határai 853 év JTár h.0 ^ megelözőleg még nem tüzetett ki, erre ioLsftnHTZtr,^,^Üntet8 P^ndtartás 49. §-a értelmében kérelem voln r táblánál biróküldés iránt előterjesztett (ÍTP 2°I 8 > tel,nte^ndő:ak,r.ltélötábla az iratokat a kir. ciriához fokú bíróságot értesíti ' ^ intézkedésről a felterjesztő első