A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 35. szám - Az 1893 : XVIII. t.-c. 117. §-a

140 Vádlott a terhére rótt cselekmény mentségéül teljes részegsége folytán előállott öntudatlan állapotát hozta fel, mely miatt az egész esetre nem is emlékszik. Ezt a védekezést azonban megcáfolják a hit alatt kihallgatott H. Györgyné, F. Ferencné, Sz. Irma, H. Sándorné és Sch. Ferenc tanuk, a kik a tett színhelyén jelen voltak és a kiknek egybehangzó vallomása szerint vádlott, habár igen ki volt pirulva és a borszag is messzire érzett rajta, teljesen részeg nem, hanem csak felhevült volt az elfogyasztott szesztől, mert értelmesen beszélt és felelt, eresebb tántorgás nélkül járt-kelt; — továbbá megcáfolják vádlottnak konkludens tényei, mert öntudatlanságig terjedő ittassága esetén nem tudta volna, hogy ő rendőr és hogy kötelessége a koldust igazolásra felhívni, de megcáfolja vádlottnak abbeli saját vallomása is, hogy máskor is szokott bort inni s a kérdéses alkalommal csupán 4 deci bort fogyasztott el, a mely körülmények között vádlott, ki erős és egészséges ember, bizonyára nem vesztette volna el teljesen öntudatát. A részegség oly foka tehát, mely vádlottat öntudatából megfosztotta vo'na, nem foroghatott fenn és ezért beigazoltnak látta a kir. tszék, hogy vádlott a vádbeli cselekményt tudva és akarva követte el. A bűncselekmény minősítésénél figyelemmel volt a kir. tszék az iránt, hogy vádlott bár nem volt akkor éppen szolgálatra kirendelve, de mégis rendőri egyenruhában, oldalfegyverrel ellátva, hivatalos, hatósági teendőinek gyakorlása közben, melyek közé a koldusok állandó ellenőrzése is tartozik, bántalmazta tettleg sértettet: anélkül azonban, hogy a bántalmazás súlyosabb beszámítást maga után vonó valamely eredményt okozott volna és ekként a rábízott közhatósági hatalmat törvényellenesen használta. A büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményt képezett az, hogy vádlott egy öreg és védtelen néma koldust bántalmazott, enyhítő körülményül pedig büntetlen előélete, 15 évig tartott kifogástalan rendőrszolgálata és az, hogy a terhére rótt bűncselekményt a szeszes italok élvezetétől erősen felhevült állapotában követte el, ugy hogy ez enyhítő körülmények mérlegelése után a törvényben előirt büntetés középmértéke is tulszigorunak lünt fel, minek folytán a kir. tszék vádlott szabadságvesztés büntetését a rendelkező rész értelmében szabta meg és egyúttal tekintettel a btkv. imperativ rendelkezésére, a viselt hivatal elvesztését is kimondta, stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1899. március 22-én 2,044/99. B. sz. a.) A kir. itélő-tábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, vádlottat a hivatali hatalommal való visszaélés vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Vádlott ellen saját beismerésével és a tanuk vallomásával is bizonyittatott ugyan, hogy szolgálatából déli időben kilépve, a Kis-korona-utca 43. sz. ház udvarán egy ismeretlenül maradt néma koldust arcul ütött és H. Györgynét ki a koldus érdekében felszólalt, bántalmazta; minthogy azonban a vizsgálat és végtárgyalás adatai alapján megállapítható, hogy vádlott azon cselekményei elkövetésekor szolgálatban nem volt, a btkv. 470. §-ban meghatározott cselekmény minősüléséhez pedig megkívántatik, hogy a bántalmazás a közhivatalnok által hivatala gyakorlatában követtessék el, ennél fogva vádlottnak nem hivatalos eljárásában elkövetett vádbeli cselekménye csakis magánvádra üldözendő, tettleges becsületsértés vétségének tényálladékát állapítják meg; erre nézve azonban vádlott ellen vád fenn nem áll, mert az ismeretlen tartozkodásu koldus kihallgatható nem volt, H. Györgyné pedig vádját még a rendőrség előtt visszavonta, vádlottat tehát az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól fel kellett menteni. A m. kir. Curia (1899. június 14-én 5,660. sz. a.) Minthogy a katonailag szervezett rendőri közegek mindaddig, ameddig egyenruhában és fegyverzettel ellátva vannak, saját hatósági területükön hivatalos hatalmukat gyakorolni jogosítottak, sőt erre tekintet nélkül speciális küldetésük idejének tartamára vagy kirendeltségük lejártára, saját hivatásuk körébe eső ügyekben különös megbízás nélkül is kötelezvék; minthogy vádlott kötelességét maga is ekként értelmezte, a mennyiben a kirendelt szolgálatból bevonulása közben egy egyént — szerinte tiltott — kolduláson ért és ezt e miatt feleiette vonta; minthogy e feleletre vonást hivatalos jellegétől meg nem fosztotta vádlottnak abbeli mulasztása, hogy a megkezdett hivatalos eljárást a koldusnak durva testi bántalmazása miatt felháborodott közönség közbelépésére abbanhagyván, az illetőnek a rendőri hatóság elé állítását nem eszközölte, hanem a helyszínéről további intézkedés abbanhagyásával eltávozott; minthogy ezek szerint nem állhat meg a kir. itélő-tábla felmentő Ítéletére indokul szolgáló abbeli érvelés, mely szerint vádlott cselekménye nem hivatalos járatban és nem hatósági minőségben követtetvén el, ez csak vádlottnak mint magánzónak tényeként volna bírálat alá vehető: Mindezekhez képest a kir. Ítélőtáblának ítélete megváltoztattató és az elsőbiróság fentidézstt keletű és számú Ítélete hagyatik helyben, de oly részben való változtatás mellett, hogy tekintettel arra, miszerint vádlott a viselt hivatal elvesztésével már érzékenyen van sújtva, fogházbüntetésének tartama (14) tizennégy napra leszállittatik. Ha a sértett fél ügyvédet vallott deennek^dacára a tör, "^vdöntő végzést nem az ügyvédnek, hanem magá"T^terheltfélnek kézbesitteti, ez utóbbi által elkésetten beadott tLl^toi^, mert a sértettet nem érheti joghátrány Seít mert jjtudó » ügydöntő vegzes nem kezbesittetett. (A m. kir. Cuna 99. jun. 28. 6,2oU.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A heti vagy napibér mellett dolgozó vagy a közönséges napszámot meg vem haladó keresettel bíró bányamunkások mint napszámosok adómentesek. . j A bányatulajdonos által a bányászoknak bérfizetés nelkul átengedett házak állandó adómentességben részesülnek. (A m. kir. pénzügyniinister 1899. évi 44,813. sz. a.) Fegyelmi bírósági határozatokon alapuló marasztalások^ valamint a közszolgálati viszonyból eredő tartozások a hivatali illetményeknek és nyugdijaknak az 1881. évi LX. t.-c. 54. és 55. S-aiban megállapított minimumából is kielégithetök. (A m. kir. belügyminister 1899. évi 2,709. eln. sz. a. hozott határozata.) Az alsóbb fokú hatóság az általa elbirált ügyben felettes hatósága által hozott határozat ellen hivatalból felebbezéssel nem élhet. (A m. kir. belügyminister 1899. évi 35,889. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Nagel József e Nagy-Szombat, pozsonyi trvszék bej. szept. 11. félsz, szept. 28. csb. Würtzler Ödön, tmgg. Juszth A. — Standt testvérek e. M. Vásárhely, u. o. trvszék, bej. okt. 20. félsz, nov. 15. csb. Kováts Béla, tmgg. Dósa Lajos. - Haberstroh Antal e. Bezdán, zombori trvszék, bej. szept. 11. félsz. okt. 9. csb. Grün József, tmgg. dr. Lallossevits János. - Wortman Ignác e. Eszék. u. o. trvszék bej. aug. 24. félsz, szept. 14. csb, Tholler Manó, tmgg. dr. Bedenia Antal. — Sisman és Lichtenstein e. Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. szept. 26. félsz. okt. 24. csb. Tóth Aurél, tmgg. Zsarnay Lajos. — Sisman Demeter e. Bpest, ker. és váltótrvszék, bej szept. 26. félsz. okt. 24. csb. Tóth Aurél, tmgg. Zsarnay Lajos. — Susa és Nedelko e. Szt. Endre, bpesti ker. és vált. trszék, bej. szept. 26. félsz 24. csb. dr. Szentgyörgyi Imte, tmgg. Craus Gyula. — Klein József e. Pápa veszprémi trvszék, bej. okt. 9. félsz, okt 25. csb. Heuning Alfréd, tmgg. dr. Kluge Endre. — Wagner Jakab Zíchyfalva n. becskereki trvszék, bej. okt. 9. félsz. 19. csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg. Zsíros József. — Weisz Mayer e N. Várad. u. o. trvszék, bej. okt. 7. félsz. okt. 30. csb. Pallay Jenő, tmgg. Tomsek Ferenc. Pályázatok: A bpest bttő trvszéknél aljegyzői áll. szept. 2. — A veszprémi trvszéknél jegyzői áll. szept. 2. — A kisvárdai jbiróságnál albirói áll. szept. 2. — A nagyenvedi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 2. — A n.-rőcei jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 2.— A marosvásárhelyi trvszéknél a 1 j e g y z ő i áll. szept. 2. — A besztercei trvszéknél birói áll. szept. 3. — A nagysinki jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 3- A szt.-gotthárdi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 3. — A bpest büntető jbiróságnál albirói áll. szept. 3 — A devecseri jbiróságnál albirói áll. szept. 4. — Az egri jbiróságnál és trvszéknél aljegyzői áll. szept. 4. — A gyulafehérvári jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 4. — A muzslai jbiróságnál aLegyzői áll. szept. 5. — A kolozsvár városi jbiróságnál aljegyzői áll. szept 5. — A bethleni jbiróságnál albirói áll. szept. 5. — A deési trvszéknél birói áll. szept. 5. — A nagyilondai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 5. — A mócsai jbiróságnál a 1 j e g yzői áll. szept. 5. — A nagyszebeni jbiróságnál j b i r ó i áll. szept. 5. — A tordai trvszéknél aljegyzői áll. szept. 5. — A sárvári jbiróságnál albirói áll. szept. 5. — A puji jbiróságnál a 1 j e g y z ő i áll. szept. 5. — A kőrősbányai jbiróságnál albirói áll. szept. 5. — A szepes-ófalvi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 5.— Az ujegyházai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 5. — A dévai trvszéknél b i r ó i áll. szept. 5. - A szászvárosi jbiróságnál albirói áll. szept. 5. — Az algyógyi jbiróságnál albirói áll. szept. 6. — A maros-hidasi jbiróságnál albirói áll. szept. 5. — A topánfalvai jbiróságnál albirói all. szept. 5. — A beregszászi trvszéknél birói áll. szept — A devecseri jbiróságnál albirói áll. szept. 6. - A brassói jbiróságnál a 1 j e g yz o 1 all. szept. 7. Keresztény ügyvédjelölt ügyvédi irodába ajánlkozik vidékre. Cim a kiadóhivatalban. 1 x Ügyvédjelölt nagyvárosi teljes praxissal, szeptemberre irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Fiatal ügyvéd igen jó gyakorlattal, a német nyelvet tökéletesen bírja, fővárosi ügyvédi irodában irodavezetői állást keres. Cím a kiadóhivatalban. (1—1) PALLAS C.f SZvixTTAKSASA 1™ 1 alll'unari klr közjegyző a közjegyzői teendőkben gya" kori ott segédet keres. A szerb és román nyelv ismerete sztikgeggg1_B^onyicványnyal ellátott ajánlatok hozzá intézendők.