A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 34. szám - A tulajdonos érdekeinek megvédése a kisajátításnal

134 A JOG mész (cement) szállítására szolgáló zsákját a fent emiitett 5,032. zsákon felül visszaadja. Alperes a főesküt kisebb mennyiségre szorítva is leteheti és ez esetben alperes kötelezettsége és felperes kereseti kérelmé- i nek részbeli elutasítása megfelelö'leg módosul. Ha alperes a zsákokat ki nem adja, akkor ugy a feltétlenül, j valamint a feltételesen megítélt minden egyes ki nem adott zsák helyett végrehajtás terhével köteles 15 nap alatt 20 krt fizetni i felperesnek. A kir. tszék felperest keresetének avval a részével, hogy alperes 36 frt 27 kr töke és kamata fizetésére köteleztessék, és avval a rézzévei, hogy alperes a zsákok értéke kamat fizeté sére köteleztessék, feltétlenül elutasítja. A kir. tszék felperest avval a kereseti kérelemn él is eluta­sítja, hogv alperes a zsákok visszaadására való tekintet nélkül köteleztessék azok értékének megfizetésére stb. Indokok: A peres feleknek ez irányban megegyező per­beli előadásaiból kitűnik, hogy felperes a keresetben említett 6,298 zsák közül, a melyet a debreceni üzletvezetőségnek szállí­tott, 2,688 drb zsák értékét megkapta, a többit pedig, tehát 3,610 zsákot természetben visszakapta. Tehát a jelen per tárgyául csupán a miskolci üzletvezetőség és az ez alá rendelt osztálymér­nökségek részére szállított zsákokra vonatkozó viszony szolgál, a melyeknek felperes a kereseti előadás és az A.) a. kimutatás szerint 11,207 zsákot szállított. Alperes ez elleniratban ezek közül csak 10,871 zsáknak, a viszonválaszban pedig csak 11,023 zsáknak átvételét ismerte be, de az A.) a. kimutatás szerint 11,907 zsák átvételére vonatkozó­lag a nyerges-ujfalusi állomási előljáró és K. József személyében leteendőleg kinált főesküre nem nyilatkozott. Minthogy pedig a 8 •/. és 9 •/. a. csatolt és felperes közbejötte nélkül készült átvételi jegyzőkönyvek fölperessel szemben bizonyítékul nem szolgálnak, a 10 •/.—13 •/. a. az ellenvégirathoz csatolt okiratok pedig mint elkésettek figyelembe nem vehetők, ennélfogva bizonyítottnak kell tekinteni azt a kereseti állítást, hogy a felperes által a miskolci üzletvezetőség részére szállított zsákok száma 11,207. volt. Alperes az ellenirati előadás szerint 9,618 zsákot a viszon­válaszbeli előadás szerint pedig 9,785 zsákot adott vissza, mely mennyiségben a debreceni és miskolci üzletvezetőségnek szállított zsákok együtt szerepelnek. Felperes az ellenirati előadásnak a viszonválaszban történt módosítása ellen nem tiltakozott, de a két üzletvezetőségnek kül­dött zsákok közül összesen csak 7,206 zsák visszavételét ismerte be és e szerint a felek közt 2,579 zsák visszaadása volt a vitás. Ez a 2,579 zsák egész mennyiségében a miskolci üzletveze­tőségnek szállított zsákok közül való, mert adebreceni üzletveze­tőség részére szálitott összes zsákok átvett, illetve megtérített vólta a felek közt nem vitás. Ebből következőleg a felperes által visszavettként beismert 7,206 zsák közül 3,610 zsák a debreceni üzletvezetőségnek és 3,596 zsák a miskolci üzletvezetőségnek szállított zsákokra esik. A visszaadott zsákok mennyiségére vonatkozólag az alperes által felperesnek kinált főesküt felperes alperesnek visszakínálta és igy e kérdés eldöntését az alperesnek H. Sándor mérnöke személyében megítélt főeskütől kell függővé tenni. A főeskü szövegét alperes ugy fogalmazta ugyan, hogy fel­peres arra tegyen esküt hogy a zsákokat sem maga, sem meg­bízottja át nem vette, de a visszakínált főesküt csak arra vonat­kozólag lehetett megítélni, hogy alperes mérnöke a zsákokat fel­peres cégnek magának át nem adta, mert alperes nem nevezte meg azt az egyént, a kit felperes megbízottjának tart és ugy a főeskü által csak azt bizonyíthatja, hogy a zsákokat magának fel­peres cégnek adta ki. A főeskü letétele esetén be van bizonyítva, hogy felperes az összesen viszszavettként beismert 7,206 zsákon felül még 2,579 zsákot is visszakapott, a mely mennyiség mind a miskolci üzlet­vezetőségnek szállított zsákokra számítandó. E szerint felperes a miskolci üzletvezetőség részére szállított 11,207 zsák közül 2,579 zsákot visszakapván, ezekre vonatkozólag követelése nincs. A főeskü elmulasztása esetére pedig be van bizonyítva, hogy felperes ezeket a zsákokat nem kapta viszsza, és igy felperes ezek visszatartásából folyólag felperesnek felelőséggel tartozik. Alperes a viszonválaszban beismerte, hogy a miskolci üzlet­vezetőségnek szállított zsákok közül 4,8-58 zsák még nála van. Mint­hogy pedig fent megállapittatott, hogy alperes nem a viszonválasz­ban beismert 11,023 zsákot, hanem a felperes keresetében említett 11,207 zsákot vette át, azaz 184 zsákkal többet vett át, mint a mennyinek átvételét beismerte, ennélfogva alperes a felperessel szemben 4,848 és 184 zsáknak összesen tehát 5,032 zsáknak visszatartásáért feltétlenül felelőséggel tartozik. A 6 7- a. okirat külsején levő kikötésből kitűnik, hogy alperes az üres zsákokat bérmentve Budapestre szállítani és fel­peresnek visszaadni volt köteles. Alaptalan felperesnek az a követelése, hogy alperes az eddig ki nem adott zsákok helyett a zsákok értékét fizesse meg, mert a felek közt létrejött megállapodás szerint felperes első sorban a zsákok természetben való kiadását követelheti. Nem állapítja meg felperes követelésé­nek jogosultságát az a felperes által vitatott körülmény sem, hogy alperes a zsákok visszaadásával késedelmes volt, mert alperes késedelméből a késedelem bizonyított volta esetén csak alperes kártérítési kötelezettsége következnék, de nem következnek alpe résnek az a kötelezettsége, hogy a zsákok erteket megfizesse. Enne ­foava felperes kereseti követelésének, a mennyiben az közvetlenül a zsákok értékének megtérítésére irányul, helyi: adni nem lehetett, azonban minthogy ebben a kérelemben a zsákok természetben való visszakövetelése iránti kérelmet bentfoglaltnak kell tekinteni azt kellett megállapítani, hogy alperes a még vissza nem adott zsákokat visszaadni és azok vissza nem adása eseten azok erte­két megfizetni köteles. A zsákok értéke fejében felperes 20 krt számított fel és a felek közös szakértőjének meghallgatásából az tűnik ki hogy a zsákok értéke az üzleti forgalomban rendszerint 25 kr, tehát a felperesi számításnál nagyobb összegben szokott felszámittatni. Felperes a zsákokat a debreceni üzletvezetőséggel szemben csak 10 krban számította ugyan fel, de ezt a felszámítást nem lehet döntőnek tekinteni, mert a szakértő véleményéből kitűnik, hogy a rendestől eltérő alacsony felszámítás csak külön szerző­dési kikötés esetén alkalmaztatik és alperesnek a H.) a. okiratra vonatkozó viszonválaszbeli előadásából is kitűnik, hogy a debre­ceni üzletvezetőséggel szemben felperes abból az okból számított fel zsákonként 10 krt, mert az a felszámítás a szerződésben kiköt­tetett. Minthogy pedig az 5'/. és 6 •/. a. okiratokban, a melyek a miskolci üzletvezetőségnek szállított zsákokra vonatkoznak, a zsákok értéke megállapítva nincs és igy felperes a vissza nem adott zsákok árát a forgalomban ily esetekre szokásos felszámítás szerint számit­hatja és minthogy a felperes felszámítása a szakértőig vélemény­ből kitünőleg nem tulmagas és minthogy az I.) a. levél tartalma, mely szerint a miskolci üzletvezetőség 8 elveszett zsákért 1 frt 60 kr kártérítést adott, szintén felperes felszámításának helyessé­gét támogatja, ennélfogva alperest a zsákok vissza nem adása esetére zsákonként 20 kr tőke fizetésére kellett kötelezni, amely vagyhgos kötelezettségre vonatkozólag a választási jogot a végreh. törv. 219. §-ának intézkedése szabályozza. A zsákok értéke után kamatot megállapítani nem lehetett, mert alperes fizetési kötelezettsége csak a zsákok ki nem adása esetére áll be és igy fizetési késedelme a választási jog gyakor­lására kiszabott határidő eltelte előtt nem kezdődik meg, ez idő­től kezdve pedig a kamat fizetési kötelezettség kezdő pontját a végrehajt, törv. 73. §-ában foglalt rendelkezés állapítja meg. A keresetben követelt 36 frt 27 krra vonatkozólag mellőzni kellett alperes elévülési kifogását, mert az a körülmény, hogy alperes ezt az összeget a felperes számlájából fuvardíj címén vonta be, nem vonja maga után azt, hogy felperes e követelésére a vasúti üzletszabályzatnak a fuvardíj visszakövetelésére vonatko­zólag megállapított elévülési intézkedést alkalmaztassák. Azonban e követelésre vonatkozólag nincs bebizonyítva az a válaszirati állítás, hogy alperes a kérdéses ószszegü fuvardijat kétszeresen vonta le a felperes számlaköveteléséből. Ugyanis a K) és L) a. mellékletek összehasonlításából kitűnik, hogy az áru Szerencsre szállíttatott és alperes mind a Budapest— Nyerges-Újfalu, mind a Nyerges-Újfalu—Szerencs állomások közti fuvardijat külön számíthatta fel felperes ellen és igy az a 27 frt 27 kr, melyet alperes a felperesi számla követelésből az L.) a. szerint levont, nincs kétszeresen levonva a felperes számla köve­teléséből. Az M.) és N.) a. mellékletekből pedig kitűnik, hogy a fuvardíj cimén levont 9 frt nem a Budapest—Nyerges-Újfalu, hanem a Nyerges-Újfalu — Rákó-Pribóc állomások közti fuvardíj és igy ez az összeg sincs kétszeresen levonva a számlakövetelésből. Minthogy e szerint nincs igazolva, hogy alperes a 36 frt 27 krt jogtalanul vonta le, ennélfogva felperesnek ez összegre irányuló kereseti kérelme alaptalan. Ennélfogva alperest a keresetben emiitett 7,611 zsákból 5,032 zsák visszaadására feltétlenül kötelezni, 2,579 zsákra vonat­kozólag alperes kötelezettségét a megítélt főeskütől függővé tenni és alperest minden egyes zsák kiadásának elmulasztása esetére 20 kr tőke fizetésére kötelezni és felperest kereseti kérelmének ezen felöli részével feltétlenül elutasítani kellett, stb. A bpesti kir. ítélőtábla (1898 november 17-én 818. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét, a mennyiben az alperes­nek időelőttiségi kifogását mellőzte, mint nem fellebbezettet nem érinti, felebbezett azt a részét, melylyel a fuvardíjak levonása cimén igényelt 36 frt 27 krból 9 frt tőke és kamata erejéig és a kere­seti követelés egyéb része után, a kereset beadását megelőző kamatra nézve a felperest elutasította, helybenhagyja stb, egye­bekben az ítéletet megváltoztatja és az alperest végrehajtás terhe mellett kötelezi, hogy 1,033 frt 67 krt tőkét stbt és az esetre, ha az alperes az elsőbiróság Ítéletében szövegezett főeskü letéte­lére az ott meghatározott időben nem jelentkezik, vagy az esküt H. Sándor személyében nem teszi le, még további 515 frt 80 kr tőkét stbt a felperesnek fizessen. A főeskü letétele esetében pedig 515 frt 80 kr tőke és kamata erejéig a felperest keresetével elutasítja. Jogában áll azonban az alperesnek, hogy ne 2 579 drb zsákra nézve, hanem kisebb mennyiségre szorítva tegye le az esküt, a mely esetben az alperes kötelezettsége és a felperes kere­seti kérelmének részbeni elutasítása megfelelően módosul, azaz minden egyes zsák után, melyre nézve H. Sándor a föesküt leteszi, a tetperes 20 kr toké és kamata erejéig keresetével elutasittatik; ellenben minden egyes zsák után, meiyze nézve az eskü le nem

Next

/
Thumbnails
Contents