A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1899 / 34. szám - A tulajdonos érdekeinek megvédése a kisajátításnal
134 A JOG mész (cement) szállítására szolgáló zsákját a fent emiitett 5,032. zsákon felül visszaadja. Alperes a főesküt kisebb mennyiségre szorítva is leteheti és ez esetben alperes kötelezettsége és felperes kereseti kérelmé- i nek részbeli elutasítása megfelelö'leg módosul. Ha alperes a zsákokat ki nem adja, akkor ugy a feltétlenül, j valamint a feltételesen megítélt minden egyes ki nem adott zsák helyett végrehajtás terhével köteles 15 nap alatt 20 krt fizetni i felperesnek. A kir. tszék felperest keresetének avval a részével, hogy alperes 36 frt 27 kr töke és kamata fizetésére köteleztessék, és avval a rézzévei, hogy alperes a zsákok értéke kamat fizeté sére köteleztessék, feltétlenül elutasítja. A kir. tszék felperest avval a kereseti kérelemn él is elutasítja, hogv alperes a zsákok visszaadására való tekintet nélkül köteleztessék azok értékének megfizetésére stb. Indokok: A peres feleknek ez irányban megegyező perbeli előadásaiból kitűnik, hogy felperes a keresetben említett 6,298 zsák közül, a melyet a debreceni üzletvezetőségnek szállított, 2,688 drb zsák értékét megkapta, a többit pedig, tehát 3,610 zsákot természetben visszakapta. Tehát a jelen per tárgyául csupán a miskolci üzletvezetőség és az ez alá rendelt osztálymérnökségek részére szállított zsákokra vonatkozó viszony szolgál, a melyeknek felperes a kereseti előadás és az A.) a. kimutatás szerint 11,207 zsákot szállított. Alperes ez elleniratban ezek közül csak 10,871 zsáknak, a viszonválaszban pedig csak 11,023 zsáknak átvételét ismerte be, de az A.) a. kimutatás szerint 11,907 zsák átvételére vonatkozólag a nyerges-ujfalusi állomási előljáró és K. József személyében leteendőleg kinált főesküre nem nyilatkozott. Minthogy pedig a 8 •/. és 9 •/. a. csatolt és felperes közbejötte nélkül készült átvételi jegyzőkönyvek fölperessel szemben bizonyítékul nem szolgálnak, a 10 •/.—13 •/. a. az ellenvégirathoz csatolt okiratok pedig mint elkésettek figyelembe nem vehetők, ennélfogva bizonyítottnak kell tekinteni azt a kereseti állítást, hogy a felperes által a miskolci üzletvezetőség részére szállított zsákok száma 11,207. volt. Alperes az ellenirati előadás szerint 9,618 zsákot a viszonválaszbeli előadás szerint pedig 9,785 zsákot adott vissza, mely mennyiségben a debreceni és miskolci üzletvezetőségnek szállított zsákok együtt szerepelnek. Felperes az ellenirati előadásnak a viszonválaszban történt módosítása ellen nem tiltakozott, de a két üzletvezetőségnek küldött zsákok közül összesen csak 7,206 zsák visszavételét ismerte be és e szerint a felek közt 2,579 zsák visszaadása volt a vitás. Ez a 2,579 zsák egész mennyiségében a miskolci üzletvezetőségnek szállított zsákok közül való, mert adebreceni üzletvezetőség részére szálitott összes zsákok átvett, illetve megtérített vólta a felek közt nem vitás. Ebből következőleg a felperes által visszavettként beismert 7,206 zsák közül 3,610 zsák a debreceni üzletvezetőségnek és 3,596 zsák a miskolci üzletvezetőségnek szállított zsákokra esik. A visszaadott zsákok mennyiségére vonatkozólag az alperes által felperesnek kinált főesküt felperes alperesnek visszakínálta és igy e kérdés eldöntését az alperesnek H. Sándor mérnöke személyében megítélt főeskütől kell függővé tenni. A főeskü szövegét alperes ugy fogalmazta ugyan, hogy felperes arra tegyen esküt hogy a zsákokat sem maga, sem megbízottja át nem vette, de a visszakínált főesküt csak arra vonatkozólag lehetett megítélni, hogy alperes mérnöke a zsákokat felperes cégnek magának át nem adta, mert alperes nem nevezte meg azt az egyént, a kit felperes megbízottjának tart és ugy a főeskü által csak azt bizonyíthatja, hogy a zsákokat magának felperes cégnek adta ki. A főeskü letétele esetén be van bizonyítva, hogy felperes az összesen viszszavettként beismert 7,206 zsákon felül még 2,579 zsákot is visszakapott, a mely mennyiség mind a miskolci üzletvezetőségnek szállított zsákokra számítandó. E szerint felperes a miskolci üzletvezetőség részére szállított 11,207 zsák közül 2,579 zsákot visszakapván, ezekre vonatkozólag követelése nincs. A főeskü elmulasztása esetére pedig be van bizonyítva, hogy felperes ezeket a zsákokat nem kapta viszsza, és igy felperes ezek visszatartásából folyólag felperesnek felelőséggel tartozik. Alperes a viszonválaszban beismerte, hogy a miskolci üzletvezetőségnek szállított zsákok közül 4,8-58 zsák még nála van. Minthogy pedig fent megállapittatott, hogy alperes nem a viszonválaszban beismert 11,023 zsákot, hanem a felperes keresetében említett 11,207 zsákot vette át, azaz 184 zsákkal többet vett át, mint a mennyinek átvételét beismerte, ennélfogva alperes a felperessel szemben 4,848 és 184 zsáknak összesen tehát 5,032 zsáknak visszatartásáért feltétlenül felelőséggel tartozik. A 6 7- a. okirat külsején levő kikötésből kitűnik, hogy alperes az üres zsákokat bérmentve Budapestre szállítani és felperesnek visszaadni volt köteles. Alaptalan felperesnek az a követelése, hogy alperes az eddig ki nem adott zsákok helyett a zsákok értékét fizesse meg, mert a felek közt létrejött megállapodás szerint felperes első sorban a zsákok természetben való kiadását követelheti. Nem állapítja meg felperes követelésének jogosultságát az a felperes által vitatott körülmény sem, hogy alperes a zsákok visszaadásával késedelmes volt, mert alperes késedelméből a késedelem bizonyított volta esetén csak alperes kártérítési kötelezettsége következnék, de nem következnek alpe résnek az a kötelezettsége, hogy a zsákok erteket megfizesse. Enne foava felperes kereseti követelésének, a mennyiben az közvetlenül a zsákok értékének megtérítésére irányul, helyi: adni nem lehetett, azonban minthogy ebben a kérelemben a zsákok természetben való visszakövetelése iránti kérelmet bentfoglaltnak kell tekinteni azt kellett megállapítani, hogy alperes a még vissza nem adott zsákokat visszaadni és azok vissza nem adása eseten azok ertekét megfizetni köteles. A zsákok értéke fejében felperes 20 krt számított fel és a felek közös szakértőjének meghallgatásából az tűnik ki hogy a zsákok értéke az üzleti forgalomban rendszerint 25 kr, tehát a felperesi számításnál nagyobb összegben szokott felszámittatni. Felperes a zsákokat a debreceni üzletvezetőséggel szemben csak 10 krban számította ugyan fel, de ezt a felszámítást nem lehet döntőnek tekinteni, mert a szakértő véleményéből kitűnik, hogy a rendestől eltérő alacsony felszámítás csak külön szerződési kikötés esetén alkalmaztatik és alperesnek a H.) a. okiratra vonatkozó viszonválaszbeli előadásából is kitűnik, hogy a debreceni üzletvezetőséggel szemben felperes abból az okból számított fel zsákonként 10 krt, mert az a felszámítás a szerződésben kiköttetett. Minthogy pedig az 5'/. és 6 •/. a. okiratokban, a melyek a miskolci üzletvezetőségnek szállított zsákokra vonatkoznak, a zsákok értéke megállapítva nincs és igy felperes a vissza nem adott zsákok árát a forgalomban ily esetekre szokásos felszámítás szerint számithatja és minthogy a felperes felszámítása a szakértőig véleményből kitünőleg nem tulmagas és minthogy az I.) a. levél tartalma, mely szerint a miskolci üzletvezetőség 8 elveszett zsákért 1 frt 60 kr kártérítést adott, szintén felperes felszámításának helyességét támogatja, ennélfogva alperest a zsákok vissza nem adása esetére zsákonként 20 kr tőke fizetésére kellett kötelezni, amely vagyhgos kötelezettségre vonatkozólag a választási jogot a végreh. törv. 219. §-ának intézkedése szabályozza. A zsákok értéke után kamatot megállapítani nem lehetett, mert alperes fizetési kötelezettsége csak a zsákok ki nem adása esetére áll be és igy fizetési késedelme a választási jog gyakorlására kiszabott határidő eltelte előtt nem kezdődik meg, ez időtől kezdve pedig a kamat fizetési kötelezettség kezdő pontját a végrehajt, törv. 73. §-ában foglalt rendelkezés állapítja meg. A keresetben követelt 36 frt 27 krra vonatkozólag mellőzni kellett alperes elévülési kifogását, mert az a körülmény, hogy alperes ezt az összeget a felperes számlájából fuvardíj címén vonta be, nem vonja maga után azt, hogy felperes e követelésére a vasúti üzletszabályzatnak a fuvardíj visszakövetelésére vonatkozólag megállapított elévülési intézkedést alkalmaztassák. Azonban e követelésre vonatkozólag nincs bebizonyítva az a válaszirati állítás, hogy alperes a kérdéses ószszegü fuvardijat kétszeresen vonta le a felperes számlaköveteléséből. Ugyanis a K) és L) a. mellékletek összehasonlításából kitűnik, hogy az áru Szerencsre szállíttatott és alperes mind a Budapest— Nyerges-Újfalu, mind a Nyerges-Újfalu—Szerencs állomások közti fuvardijat külön számíthatta fel felperes ellen és igy az a 27 frt 27 kr, melyet alperes a felperesi számla követelésből az L.) a. szerint levont, nincs kétszeresen levonva a felperes számla követeléséből. Az M.) és N.) a. mellékletekből pedig kitűnik, hogy a fuvardíj cimén levont 9 frt nem a Budapest—Nyerges-Újfalu, hanem a Nyerges-Újfalu — Rákó-Pribóc állomások közti fuvardíj és igy ez az összeg sincs kétszeresen levonva a számlakövetelésből. Minthogy e szerint nincs igazolva, hogy alperes a 36 frt 27 krt jogtalanul vonta le, ennélfogva felperesnek ez összegre irányuló kereseti kérelme alaptalan. Ennélfogva alperest a keresetben emiitett 7,611 zsákból 5,032 zsák visszaadására feltétlenül kötelezni, 2,579 zsákra vonatkozólag alperes kötelezettségét a megítélt főeskütől függővé tenni és alperest minden egyes zsák kiadásának elmulasztása esetére 20 kr tőke fizetésére kötelezni és felperest kereseti kérelmének ezen felöli részével feltétlenül elutasítani kellett, stb. A bpesti kir. ítélőtábla (1898 november 17-én 818. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét, a mennyiben az alperesnek időelőttiségi kifogását mellőzte, mint nem fellebbezettet nem érinti, felebbezett azt a részét, melylyel a fuvardíjak levonása cimén igényelt 36 frt 27 krból 9 frt tőke és kamata erejéig és a kereseti követelés egyéb része után, a kereset beadását megelőző kamatra nézve a felperest elutasította, helybenhagyja stb, egyebekben az ítéletet megváltoztatja és az alperest végrehajtás terhe mellett kötelezi, hogy 1,033 frt 67 krt tőkét stbt és az esetre, ha az alperes az elsőbiróság Ítéletében szövegezett főeskü letételére az ott meghatározott időben nem jelentkezik, vagy az esküt H. Sándor személyében nem teszi le, még további 515 frt 80 kr tőkét stbt a felperesnek fizessen. A főeskü letétele esetében pedig 515 frt 80 kr tőke és kamata erejéig a felperest keresetével elutasítja. Jogában áll azonban az alperesnek, hogy ne 2 579 drb zsákra nézve, hanem kisebb mennyiségre szorítva tegye le az esküt, a mely esetben az alperes kötelezettsége és a felperes kereseti kérelmének részbeni elutasítása megfelelően módosul, azaz minden egyes zsák után, melyre nézve H. Sándor a föesküt leteszi, a tetperes 20 kr toké és kamata erejéig keresetével elutasittatik; ellenben minden egyes zsák után, meiyze nézve az eskü le nem