A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 2. szám - Bolgár igazságügy. Vége

8 A JOG és 311. §-ai alapján az ítélet foganatba vételétől ssámitott 1 (egy) évi börtönre, Hajdú — N. Józsefet abtkv. 261. §. alapján az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célokra fordítandó a behajthatlmság esetén egy (l) napi fogházra átváltoztatandó 5 (öt) frt pénzbüntetésre itéli stb. Indokok: Alsó Sz. István vádlottnak ugy a vizsgálat mint a végtárgyalás folyamán tett beismerő vallomása, valamint a végtárgyalás folyamán kihallgatott Hajdú N. József sértett, ugy B. Péter, Sz. Péter József, Sz. Nagy József, Sz. A. József, G. Mihály, Sz. B. Zsuzsánna és H. István tanuknak vallomásai alapján az a tényállás nyert beigazolást, hogy alsó Sz. István 1896. évi október hó 2'i-án ittas állapotban a feletti boszuságában, hogy H. N. József őt becsületsértő szavakkal illette, egy palackkal fejbe vágta, majd a kezében maradt palack nyakával szemébe szúrt. Sértett ezen bántalmaztatás folytán saját állítása szerint négy hónapig fekvő beteg volt, mig a napló 2. sz. alatti orvosi látlelet szerint 14—16 ríapi gyógytartamot igénylő sérelmeket szenvedett és ugy a napló 2. sz. alatti utóvélemény, mint a kir. törvényszéki orvosnak a végtárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt véleménye szerint bal szeme látóképességét teljesen elvesztette és sérelmére teljesen még most sem gyógyuli meg. Alsó Sz. István elsőrendű vádlottnak ezen cselekménye, a mely szerint szándékos ténykedése által H. N. József sérült bal szeme látóképességének teljes elvesztét okozta, a btkv. 301, §-ába ütköző 303. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének a tényálladékát valósitotta meg, ebben a kir. trvszék bűnösnek mondotta,— büntetlen előéletét, ittas állapotát és őszinte beismerését mérlegelve, büntetését fenti mérvben állapította meg. elitéltetése folyományaként marasztalta a sértettáltal felszámított kárösszegben stb. Másodrendű vádlott H. N. József abbeli nyilatkozata, hogy az elsőrendű vádlott fia becsületes ember, de ő nem az, mint az egyéni becsületet megtámadó kifejezéséve) az elsőrendű vádlottat becsületében megsértette, miért őt a becsületsértés vétségében bűnösnek kellett kimondani és tekintettel szeszes italtól felhevült állapotára és hogy balszeme látóképességének elvesztése által már amúgy is bűnhődött, büntetését a fenti mérvben kellett megállapítani stb. A kassai kir. Ítélőtábla (1897. december 20-án 5,348/97. sz. a.) következően ítélt: Minthogy a sérelmezett H. N. József részére megítélt kártérítési összeg a felek és különösen alsó Sz. István vádlottnak szerény anyagi körülményeivel szemben tulmagasan állapíttatott meg, holott a btkv. 311. §.-a értelmében csakis a fennforgó adatoknak és körülményeknek megfelelő kártérítési összeg Ítélhető meg: ez okon, és arra való tekintettel, hogy H. N. József sértett meg nem cáfolt állítása szerint orvosi gyógykezelés eimén 60 frtot fizetett kezelő orvosának: a kir. Ítélőtábla alsó Sz. István vádlottat a nevezett sértett fél részére kártérítés címén (160) százhatvan forintnak a megfizetésére kütelezi s ezzel a részbeli változtatással egyebekben a kir. trvszék Ítéletének Alsó Sz.István vádlott elitélését tárgyazó felebbezett részét az e tárgyú s a fentebbiekkel nem érintett vonatkozó indokai alapján helyben nagyja; ugyanannak az Ítéletnek a H. N. József ellen panaszolt becsületsértés vétsége iránt intézkedő nem felebbezett részét pedig nem érinti stb. A m. kir. Curia (1898 november 30-án 1,915. sz. a.) következő itél etet hozott: Minthogy abtkv. 311. §-a szerint sértett részére a megfelelő kártérítés ítélendő meg és ennek mennyisége meghatározásánál nem a tettes vagyoni viszonyai, hanem az okozott kár minősége, illetőleg a sérülés súlyossága s a megsértettnek személyi és családi viszonyai mérvadók; ezekre való tekintéttel és a sértettnek felmerült költségeit is számításba véve, a kertérités összegére nézve mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és alsó Sz. István vádlott arra köteleztetik, hogy az elsőbiróság ítéletében meghatározott idő és jogkövetkezmény terhe alatt kártérítés címén 300 (háromszáz) forintot fuessen H. N. József sértettnek. Egyebekben a kassai kir. Ítélőtábla ítélete az abban elfogadott indokoknál fogva helyben hagyatik stb. A btk. 53. §-ának rendelkezéséhez képest a pénzbüntetés, ha az mellékbüntetésként szabatott ki, azon nemű szabadságvesztés büntetésre változtatandó át, a melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül ítéltetett. Ugyanezen törvényszakasznak további intézkedése szerint azt az átváltoztatás iránti rendelkezést, magában az ítéletben kell a bíróságnak kimondani. A kir. törvényszék tehát mulasztást követett el abban, hogy az ítéletben mellékbüntetéskép vádlottra kimért pénzbüntetésnek behajthatatlansága esetére a megfelelő szabadságvesztés büntetés tartama iránt az ítélet hozatalával egyidejűleg nem határozott, valamint szabálytalanságot követett el azzal, hogy ezen hiány pótlását a kir. ügyészség részéről ez iránt tett indítvány vétele után is elmellőzte. A nagyváradi kir. törvényszék mint sajtóbiróság (1898. november 2-án 20,240 98. sz. a.) nyomtatvány utján elkövetett izgatás vétsége miatt elitélt T. Aurél elleni ügyben következő végzést hozott: A kir. törvényszék mint sajtóbiróság a kir. ügyészség 20,376/98. sz. a. indítványának helyt nem ad s a 6,011/98. sz. a. hozott ítélettel T. Aurél ellen kiszabott ötven (50) frt pénzbüntetést behajthatlansága esetén is államfogházra át nem változtatja. Indokok: A kir. törvényszék mint sajtóbiróság 6,011/98. sz. Ítéletének meghozatalakor a kiszabott ötven (50) frt pénzbüntetésnek behajthatlanság esetén államfogház büntetésre átváltoztatása mellőzésénél irányadó szempontul a m. kir. Curia 1885. évi 45 számú teljes ülési döntvényének rendelkezését tekintette, a mely szerint az államfogház pénzbüntetésre át nem változtatható a miből viszont önként következik, a mi későbbi Cunai határozatokkal gyakorlatba is vétetett, hogy a pénzbüntetés államfogház büntetésre szintén át nem változtatható. Már pedig ezen teljes ülési döntvénynyel szemben a kir. törvényszék a m. kir Curia 6,539/98. sz. végzésének indokolásában nyilvánított azon kijelentését, miként a törvényt alkalmazó bíróság mulasztást követett el azzal, hogy a btk. 53. §. rendelkezése ellenere a vádlottra kimért pénzbüntetésnek be nem hajthatás esetén alkalmazandó további államfogház időtartamára nem határozott, a pénzbüntetésnek behajthatlansága esetében államfogház büntetésre átváltoztatása kimondására elegendő indokul nem tekinti stb. A m. kir .Curia (1898. november 29-én) következő végzést hozott: A semmiségi panasz helyadásával a kir. törvényszéknek mint esküdtszéki sajtóbiróságnak végzése megsemmisíttetik és a sajtóbiróság a btk. 53. §-ban foglalt rendelkezés szerinti eljárásra utasittatik. Indokok: A btk. 53. §-nak rendelkezéséhez képest a pénzbüntetés, ha az mellékbüntetésként szabatott ki, azon nemű szabadságvesztés büntetésre változtatandó át, a melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül Ítéltetett. Ugyanezen törvényszakasznak további intézkedése szerint azt az átváltoztatás iránti rendelkezést magában az ítéletben kell a bíróságnak kimondani. A kir. törvényszék tehát mulasztást követett el azzal, hogy az Ítéletben mellékbüntetésként vádlottra kimért pénzbüntetésnek behajthatlansága esetére a megfelelő szabadságvesztés büntetés tartama iránt az ítélet hozatalával egyidejűleg nem határozott, valamint szabálytalanságot követett el azzal, hogy ezen hiány pótlását a kir. ügyészség részéről ez iránt tett indítvány vétele után is elmellőzte. Minthogy pedig ezen kir. Curiának az eljáró bíróság végzésében idézett 45. sz. teljesülési megállapodása éppenséggel nem érinti, — a minthogy a törvény rendelkezésével szemben nem is érintheti — a mellékbüntetésként előirt pénzbüntetésnek szabadságvesztés büntetésre való átváltoztatását, hanem az csupán a törvényben főbüntetésként meghatározott államfogháznak pénz büntetésre való át nem változtathatására vonatkozik, ennélfogva tekintettel az elől idézett törvényszakasz rendelkezésének figyelmen kivül hagyására, a kir. törvényszéknek mint sajtóbiróságnak végzése megsemmisítendő és a biróság a törvényben előirt eljárásra volt utasítandó, stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha a hatósági közeg ellen használt és a btkv. 261. §-a alá eső becsületsertés vétségének tényálladékát magukban foglalni látszó sértő kifejezések megtorlása nem a btkv. 261. §-a, hanem az 1879. évi XL. t.-c. 46. §-a alapján kéretik, az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1898. évi szeptember hó 14-én hozott határozata.) Fogyasztást adóbérlő nem követelheti, hogy a magánfogyasztó boros hordói hitelesítve legyenek. (A m. kir. pénzügyministernek 1897. évi 71,111. sz. a. kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Podurinetz Ármin e. Versec, fehértemplomi tszék, bej. febr. 23. félsz. márc. 9, csb. Horváth Géza, tmgg. dr. Uppenheimer Annin. — Baum Henrik e. Kuta, zombori tszék. bej. jan. 31, félsz, márc. 3, csb. Keméndy Béla, tmgg dr. Kniessl Frigyes. — Ifj. Kohn Henrik e. Losonc, b.-gyarmati tszék, bej. jan. 4, félsz. febr. 11, csb. Köröm László, tmgg. Básthy Béla. — Epstein Hemik e. Kis-Bodak, győri tezék, bej. jan. 28, félsz. febr. 28, csb. Proszt János, tmgg. dr. Rapeck Frigyes. — Ofner József e. Pancsova, u. o. tszék, bej. febr. 20, félsz. márc. 16, csb. Tóth Antal, tmgg. dr. Pentia Péter. — Pollák Izsák e. Déva. u. o. tszék bej. febr. 15, félsz. márc. 14, csb. dr. Biró Kálmán, tmgg. dr. Nagy Ignác. — Shabada Testvérek e. Bpest. bpesti ker. és vált. tszék, bej. febr. 3, félsz. márc. 2, csb. dr. Genthon Ferenc, tmgg. dr. Bangha Gyula. — Freind Dávid e. Ruma, mitrovicai tszék, bej. dec. 18, félsz. dec. 19, csb. dr. Klemencsics Ignác, tmgg. dr. Jokovics György. — Ifj. Szekerák János e. Eger, u o. tszék bej febr í>5, félsz. márc. 22, csb. dr. Faricky Jenő, tmgg. dr. Brünauer Bálint Steiner Lipót e. Ar.-Maróth, u. o. tszék, bej. febr. 28, félsz márc 17 csb. Gazai Gyula, tmgg. dr. Bottka Gvőző. — Lene Ferenc ' e Bpest' bpesti tszék, bej. febr. 15. félsz. márc. 9. csb. Hajdú Imre tm»o- dr Hosszú Nándor. - Lőbl S. Zsigmond e. Krompach, lőcsei'tszék bej. febr. 28, félsz. marc. 20, csb. Putz 'Mátyás, tmag dr Beér Mór — Schlesinger József <-. Krompach, lőcsei tszék. bej. febr. 28. félsz márc. 24, f?b:J™*" M*tyá?' tm£S- dn Beer Mór- - AdJer Zsigmond e. Zsablva, Újvidéki tszék, bej^ jan. 20, félsz. febr. 21, csb. Rehák Ferenc, tmgg. Keller István. - Wolf Adolf e. Bpest, bpesti tszék, bej. márc. 22, félsz, apr. 21, csb. Hajdú Imre, tmgg. Kieutzer István. - Gerstl József e. Bpest, u, 0. tszék bej. márc. 28, félsz. ápr. 20. csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Hellebranth János. B& Pályázatok : A kaposvári tszéknél a 1 j e g v z ő i áll jan 14 A beregszászi ügyészségnél al ügyészi áll. jan. 14 - A nagy-szőllősi jbirosagna a 1 b . r ó,; áll. jan. 14 - A pozsony, kir. Ítélőtáblánál biró. áll. jan. 14. — A deési tszéknél birói áll. jan. 14. — A m Prösígnál aljegyzői áll. ja. ló." - iaVbnyaT^ kö^yz^ all. jan. 21. - A_szatmán tszéknél albi r ó i áll. jan. 17.