A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 33. szám - Polgári bíróságaink működése 1895-1898. (1. r.)

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 33. szamához. Budapest, 1899. augusztus hó 13. Köztörvényi ügyekben. Az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhívás kieszközlésére irányuló, a pert megelőző eljárásban az elhagyás tényének formai megállapítása a visszatérésre vonatkozó felhívás alapján es a mennyiben az elhagyás ténye, ideje és az attól számított hat havi idő lejarta meg van állapítva, a határozat kibocsátásának van helye, a felek meghallgatása és bizonyítás felvétele nélkül. Az eljárás ezen módjából, de magából ezen pert megelőző eljárás természetéből és céljából folyik, hogy ezen eljárás keretében sem az elhagyás szándékos, sem annak jogos ok nélkül való volta el nem biráltatik és ezen kérdések a birói felhívásban meghatározott záros határidő sikertelen lefolyta után az 1894. XXXI. t.-c. 77 i;-a a) pontja alapján indított per keretebe tartoznak, a hol az elhagyó nem csak a birói felhívás elmulasztását igazolhatja, tehát előterjesztheti azon okokat, melyek folytan az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhívásnak eleget nem tett. de bizonyíthatja azt is, hogy maga az elhagyás jogos okból történt és akár az egyik, akár a másik tény bizonyithatasa esetén megszűnik az életközösség visszaállítására vonatkozó bírói felhívás joghatálya. Ezen felhívás tehát nem dönti és nem döntheti el az elhagyás jogos ok nélkül való voltát az elitélt dolog hatályával akként, hogy már magában és pusztán a biroi felhívás nem teljesítése a H. T. 77. íj. a) pontjában meghatározott bontó okot feltétlenül megállapítaná, a bíróságnak tehát figyelemmel a házassági perek jogi természetére is, a per kereteben, mint érdemi kérdést kell elbírálni és eldönteni azon feltetelek fenforgasat, melyek a H. T. 77. §. a) pontjánál irányadók és melyek ezen szakasz alkalmazhatóságának lényeges kellékei. A magyar állampolgárság megszerzéséig felperesnőre a férj hazai törvényei voltuk irányadók, a külföldiek személyes állapota azon állam törvényei szerint ítélendő meg, melyhez mint alattvalók tartoznak. Ki van tehát zárva azon eset, hogy a magyar állampolgárság megszerzése előtti időben a peres felek illetékes bírósaga által hozott határozat alapján beállított tény jogtalanná minősíttessék. Ki van zárva, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének oly hatály tulajdoníttassák, mely a jelen esetben a peres felek különélését visszahatólag a magyar állampolgárság megszerzése előtti időre jogos ok nélkül valóvá tenné. Felperesre nézve az 1894. 31. t.-c. intézkedései csak a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől alkalmazhatók ; rá nézve a törvény csak ezen időtől kezdve lett hatályossá; a törvény pedig csak a jövőben keletkező jogviszonyokra lévén alkalmazható, a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől kezdve kell beállaniok mindazon feltételeknek, melyek a H. T. 77. §. a) pontja alkalmazhatóságának lényeges kellékei; a lex fori az altalános szabály és az alól a törvény kivételt meg nem állapit. A pestvidéki kir. törvényszék í 1899 január 21. 194. sz. a.) G. Adél felperesnek, lovag S. Róbert János mint alperes ellen házassági kötelék felbontása iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhívás kieszközlésére irányuló, a pert megelőző eljárásban az elhagyás tényének formai megállapítása a visszatérésre vonatkozó felhívás alapja s a mennyiben az elhagyás ténye, ideje és az attól számított hat havi idő' lejárta meg van állapítva, a határozat kibocsátásának van helye, a felek meghallgatása és bizonyítás felvétele nélkül. Az eljárás ezen módjából, de magából ezen pert megeló'ző eljárás természetéből és céljából lolyik, hogy ezen eljárás keretében sem az elhagyás szándéka, sem annak jogos ok nélkül való volta el nem biráltatik s ezen kérdések a birói felhívásban meghatározott záros határidő sikertelen lefolyta után az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. aj pontja alapján indított per keretébe tartoznak, a hol az elhagyó nemcsak a birói felhívás elmulasztását igazolhatja, tehát előterjesztheti azon okokat, melyek folytán az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhívásnak eleget nem tett, de bizonyíthatja azt is, hogy maga az elhagyás jogos okból történt s akár az egyik, akár a másik tény bizonyítása esetén megszűnik az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhívás joghatálya. Ezen felhívás tehát nem dönti s nem döntheti el az elhagyás jogos ok nélkül való voltát az elitélt dolog hatályával akként, hogy már magában és pusztán a birói felhívás nem teljesítése a H. T. 77. §-a aj pontjában meghatározott bontó okot feltétlenül megállapítaná ; a bíróságnak tehát figyelemmel a házassági perek jogi természetére is, a per keretében, mint érdemi kérdést kell elbírálnia és eldöntenie azon feltételek fenforgását, melyek a H. T. 77. §. aj pontjánál irányadók s melyek ezen szakasz alkalmazhatóságának lényeges kellékei. Peres felek között az életközösség a bécsi cs. kir. országos törvényszéknek 1897. március 26-án 26,420. sz. a. kelt végzése folytán szakadt meg, a mely végzés az osztrák honos feleket ezek kölcsönös beleegyezése alapján, ágytól és asztaltól külön választatta. A különválás és különélés alapja tehát a felekre illetékes bíróság által hozott határozat. S igy a követelés nem jogtalan. Felperesnő az 1898. april 27-én kelt honosítási okirattal a magyar állampolgárok közé felvétetett és az állampolgári esküt 1898. május 13-án le is tette. Egymagában ezen tény azonban a peres felek állapotára változást nem idézett elő s a határozathozatal idején a felekre nézve illetékes bíróság végzése alapján folyó különélést egymagában nem tette jogos ok nélkülivé. A H. T. 114. §-ára e tekintetben azért nem történhetik hivatkozás, mert a külföldi bíróság határozata idején a felek egyike sem volt magyar állampolgár. A magyar állampolgárság megszerzéséig felperesnőre a férj hazai törvényei voltak irányadók, a külföldiek személyes állapota azon állam törvényei szerint Ítélendő meg, melyhez mint alattvalók tartoznak. Ki van tehát zárva azon eset, hogy a magyar állampolgárság megszerzése előtti időben, a peresfelek illetékes bírósága által hozott határozat alapján beállított tény jogtalanná minősíttessék ; ki van zárva, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének oly hatály tulajdonittassék, mely a jelen esetben a peres felek különéléseit visszahatólag a magyar állampolgárság megszerzése előtti időre jogos ok nélkül valóvá tenné. Felperesre az 1894: 31. t.-c. intézkedései csak a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől alkalmazhatók ; rá nézve a törvény csak ezen időtől kezdve lett hatályossá, a törvény pedig csak a jövőben keletkező jogviszonyokra lévén alkalmazható, a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől kezdve kell beállaniok mindazon feltételeknek, melyek a H. T. 77. §. a) pontja alkalmazhatóságának lényeges kellékei ; a lex fori az általános szabály s az alól a jelen esetben a törvény kivételt meg nem állapit, (mint pl. a 115. §-ánál). Minthogy felperesnő nem bizonyította, de nem is állította, hogy a magyar állampolgárság megszerzése után értesítette arról alperest, hogy különélésüknek a magyar jog szerint ismeretlen állapota megszüntetésével a házassági együttélés visszaállítását kívánja s hogy ezen időtől számított két hó lefolyt, holott a különélés csak ezen időponttól lenne jogos ok nélkülinek tekinthető s igy a kereset beadásakor, de a visszatérésre vonatkozó felhívást tárgyazó kérvény beadásakor is (s ennek vizsgálata is, az indokolás elején kifejtettek szerint, jelen per keretébe tartozik) hiányoztak a H. T. 77. §. a) pontjában körülirt lényeges kellékek s igy azon tény, hogy alperes a birói felhívásnak nem tett eleget, a jelzett §-ban körülirt joghatálylyal nem birhat, — a keresetet el kellett utasítani, stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1899. március 27. 1,663. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felek között Admontban 1891. évi október 1-én a róm. kath. lelkész előtt kötött házasságot a magyar honpolgárságot nyert G. Adél felperesre nézve felbontja, alperes vétkességét megállapítja stb. Indokok: A per adatai szerint alperes férj osztrák honos, felperesnő pedig 1898. évi május 13-a a honpolgári eskü letételének napja óta magyar honos és a peres felek a bécsi cs. kir. országos törvényszék 2,645. sz. a. végzése által 1897. évi március 26-án ágytól és asztaltól elválasztattak. Felperes bejelentvén az életközösség folytatására való készségét, 1898. évi június 6-án beadott kérvényében alperest az életközösség helyreállítására kéri kötelezni és egyúttal igazolván, hogy 1895. évi október 7. óta különélnek, azt a tényállást tette keresetének jogalapjárá, hogy alperes őt szándékosan jogos ok nélkül elhagyta. A birói felhívás kibocsáttatván, alperes az •/• alatti községhatósági bizonyítvány szerint ennek meg nem felelt s a perben sem jelent meg. Tekintettel arra, hogy a H. T. 115. §. első pontja megengedi, hogy az ott kijelölt körülmények között, a magyar állampolgárságot nyert házas féi házassága a magyar állampolgárság elnyerése előtt létrejött tények alapján felbontassák ; tekintettel arra a körülményre, hogy a szándékos és jogos ok nélkül való elhagyás, mint az állampolgárság elnyerése előtt létrejött tény a H. T. 115. §. első pontjában felhívott házassági törvény 77. §. szerint megengedett bontó ok, e perben valónak bizonyult, mert alperesnek volt volna kötelessége kimutatni, hogy az elhagyásra jogos oka volt, azonban meg nem jelenvén, e bizonyítási kötelességének meg nem felelt; tekintettel arra, hogy a bécsi cs. kir. országos törvényszék 26,425. sz. végzésébe foglalt az a tény, hogy a felek kölcsönös megegyezéssel