A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 33. szám - Polgári bíróságaink működése 1895-1898. (1. r.)

130 A JOG váltak szét ágy- és asztaltól, arra nézve semmi adatot sem tartalmaz, hogy alperesnek az elhagyásra jogos oka volt és ez a birói határozat a magyar honpolgárjog elnyerése után nem akadályozza a felperest abban, hogy a magyar házassági jog anyagi jogszabályait alkalmazza; mind ezen okok alapul vétele mellett az elsöbiróság Ítéletének megváltoztatásával a magyar állampolgárságot nyert felperes házasságát a H. T. 115. §. első pontjának alkalmazásával a H. T. 77. §. a) pontja alapján fel kelleti bontani, stb. A m. kir. Curia (1899. június 6. 2,289. sz. a.): a másodbiróság ítélete megváltoztattatik és indokolásánál fogva az elsöbiróság ítélete hagyatik helyben. Habár az 1877. XX. t.-c. 20. §-a nem rendeli is el a felperes mint kisk. leánya vagyonának kezelésére hivatott atya, a kisk. ingatlanainak szabad kézből haszonbérbe adása iránt alperesekkel kötött szerződés tekinteteben a gyámhatósági jóváhagyás kikérését, a gyámhatóság mégis a kisk. jövedelmének hováforditása és vagyonának kezelése biztosítása tekintetében az idézett törvény 16 — 20 24 és egyéb t^-a szerint a törvénynél fogva felügyeleti és beszólási joggal birt. Ha már most a gyámhatóság az őt megillető felügyeleti és beleszólási jognál fogva a kiskorú jövedelmének hováforditása tekintetében beavatkozva, alpereseket mint haszonbérlőket a lejárandó haszonbéreknek az atya kezéhez fizetése helyett arra utasította, hogy azokat a gyámhatóság pénztárába fizessék, alpereseknek nem állott sem kötelességében, sem jogában eme beavatkozásnak jogos vagy jogtalan voltát vizsgálni és ha a gyámhatóság utasitásának eleget téve, a haszonbéreket a gyámpénztárba fizették, ezzel felperes mint kisk. gyermeke vagyonának kezelésére hivatott apa irányában fennálló szerződési kötelezettségüket teljesítvén, a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt nem sértett. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 99. máj. 1(5. I. G. 90. sz. a.) Ha a hitelező a követelése biztosításául szolgáló valamely jelzálogról lemond; ez a lemondás magának a követelésnek bármely részéről való lemondásra ki nem terjeszthető és a gyámhatóság az örökhagyóról a kiskorú örökösre hárult terheket a hitelező hozzájárulása nélkül egyoldalúan meg nem szüntetheti. Az által, hogy a kezes elvállalt fizetési kötelezettségének a követelés lejárta után a hitelező irányában eleget tesz, a hitelező követelési joga megszűnik, a kezesre pedig, ha adóssal ellenkező megállapodásra nem lépett, a fizetés tényével csakis az a jog megy át, hogy a hitelezőtől a követelés kielégítését tanúsító és a követelés érvényesítésére szolgáló, a hitelező birtokában volt adatok és bizonyítékok átadását követelheti s a fizetett összeg megtérítését a késedelmi kamatokkal a főadóstól viszkereset utján érvényesítheti. A kezest megillető azt a jogot a hitelező engedmény utján sem terjesztheti ki tehát akkép, hogy a kezes a fizetés teljesítése után továbbra is a főadós részéről kötelezett magasabb kamatokat követelhesse. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 99. máj. 1. 621 '98. sz. a.) Az ingó tulajdonosául az vélelmezendő, a ki az ingót tényleges birtokában tartja, e vélelemmel szemben az illető ingónak eredetileg honnan történt származása egymagában véve nem jogalkotó körülmény. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan 99. máj. 6. I. G. 76. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben A kereskedelmi ügyletből a származó kölcsönös jogok és kötelezettségek a szerződő felek által kijelölt illetékes bíróság által itéletileg végleg és jogérvényesen szabályoztatván, a szerződő felek jogainak és kötelezettségeinek az alapját az ítélet által eldöntött kérdésekre illetőleg most már nem maga a szerződés, hanem a jogérvényes birói ítélet képezi és a peres felek annak a rendelkezései szerint tartoznak kötelezettségeiket teljesíteni. A birói ítéletben megállapított kötelezettség teljesítése, a mennyiben a kötelezettség a kiszabott határidő alatt a marasztalt fél által teljesíttetik, rendszerint a végrehajtási kényszer alkalmazásával hajtandó végre; abban az esetben azonban, ha az ítélet valamely rendelkezése nem végrehajtható, a jogosított fel a mellett, hogy a részére megítélt jogot egyszerű végrehajtás utján nem érvényesítheti, nem tehető ki annak, hogy a már elbírált szerződés alapjára visszatérve az annak értelmében illetékes bíróság előtt ismét keresetet indítson, hanem jogosítva van arra, hogy már megállapított követelésének érvényesítését köztörvényi uton, adósának személyes birósága előtt követelje. Mert ebben a perben már nem a kötelezettség alapja, tehát nem maga a jogügylet, hanem csak az a kérdés bírálandó meg, hogy megfelelt e az alperes az ítélettel reá mért kötelezettségnek és hogy a mennyiben őt mulasztás terheli, ennek az ítélet rendelkezése értelmében mi a következménye? A bpesti kir. tszék (1898. november 15-én 32,299. sz. a.) B. D. bpesti bejegyzett kereskedő' cég felperesnek «Kosmos» mű'intézet rtárs. alperes ellen 75,204 frt 31 kr. s jár iránti rendes perében következőleg végzett: A birói illetékesség elleni kifogásnak hely adatik s a kir. tszék ezen perben illetéktelennek mondatik, stb. Indokok: Felperes keresete szerint a 214,217. drb. szerződésszerű kiállítási kalauz itéletileg megállapított 68,549 frt I 44 krnvi egyenértékben, illetőleg ezen egyenérték fejében alperes: nek kifizetett összesen 75,204 frt 31 krt kitevő összeg s jár. megI fizetésében kérte alperest elmarasztalni. Az alperes a kir. tszék illetékessége ellen kifogást tett azon l alapon 1. hogy a keresethez csatolt szerződést tartalmazó kot: levélben kiköttetett, hogy az abban foglalt ügyletből _ kifolyólag ; felmerülhető vitás kérdések elbírálására a bpest. áru es értéktőzsde J választott birósága illetékes és 2 A kir. tszék még akkor sem birna hatáskörrel ebben az [ ügybem ha a tőzsde bíróság illetékessége a felek közt nem is | köttetett volna ki, mert kiadói ügyletről lévén szó s az alperes ! kereskedő: a kereset a kereskedelmi bíróság hatásköréhez tartozik. Alperesnek a 2. pontban megjelölt kifogása ! alapos, ugyanis a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyi ministeri rendelet 5. § a értelmében a keresk. törv. 258. §-a 1. 2. 1 4. pontjaiban ugy a 259. §-ában felsorolt kereskedelmi ügyletekből felmerülő keresetek, ha alperes kereskedő: a keresk. bíróságok hatásköréhez tartoznak. Habár a kereset, tartalma szerint, a tőzsdebirósági jogerős ítélettel felperes részére megítélt kiállítási kalauzok egyenértéke fejében kifizetett összegnek visszatérítése iránt indíttatott, mégis a keresetnek alapját a felek közt kötött C) a. csatolt szerződés képezi. Ezzel a Q a. csatolt szerződéssel kapcsolatosan a B) alattinak 11. pontjával alperes a kiállítási kalauznak kinyomatása elárusitása stb. iránt kötelezettséget vállal, így tehát a felek közt nyomdai és könyvkiadói ügylet jött létre. Ezen a tényálláson nem változtat az a körülmény, hogy felperes kereseti jogát közvetlenül nem a C) a. szerződésben, hanem az M. a. tőzsdebirósági ítéletből származtatja, hogy t. i. ő a megítélt 214,217. drb. kalauz átvétele végett az alperesnél jelentkezett s utóbbi azoknak a kiadását megtagadta. Mert az a kérdés, hogy felperes a kalauzok átvétele végett jelentkezett-e, azok hasznavehetetlenek és szerződés ellenesek voltak-e, hogy ezen az alapon az ítélettel részére biztosított jogánál fogva a tényleg át nem adott kalauzokért fizetni kötelezett marasztalási összegből kalauzonként 32 krt és hányszor 32 krt visszatarthat-e és illetőleg a teljesített fizetés következtében egyáltalán mily összeget vissza követelhet-e, az érdemre tartozik. Ennek a kérdésnek eldöntésére pedig kereskedelmi ügyletről lévén szó, a kir. tszék nem illetékes, mert a per adatai szerint az alperes cég részvénytársaság s a kereskedőre vonatkozó határozatok arra nézve is alkalmazandók. Ezeknél fogva tehát a szóban forgó kereset tárgyalására a kir. tszék hatásköre megállapítható nem levén illetéktelennek volt kimondandó. Az 1. pontban megjelölt kifogás, érdemi elbírálást igényelvén, ezen az alapon az illetékesség előzetes kérdésében birói figyelembe nem vétetett, stb. A bpesti kir. ítélőtábla (1899. január 17-én 9,051. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, a kir. törvényszék mint közpolgári biróság tárgyilletékességét ebben a perben megállapítja és a kir. tszéket utasítja, hogy a per értelmében törvényszerűen járjon el. stb. Indokok: Az alperes rtársaságnak felperes és érdektársai ellen a bpesti áru- és értéktőzsde választott birósága előtt 68,549 frt 44 kr tőke s jár. iránt indított perében hozott birói határozatok szerint kétségtelen ugyan, hogy a peres felek kereskedők, továbbá, hogy a keresethez most Cj a mellékelt szerződésben foglalt jogügylet, mely szerint a felperes és társa az 1896. évben tartott ezredéves országos kiállítás igazgatóságával kötött szerződés értelmében a hivatalos katalógusok és kiállítási kalauzok kiadására vonatkozólag őket megillető jogot az alperes rtársaságra átruházták: kereskedelmi ügyletet képez, végül, hogy a szerződő felek az ezen ügyletből származó vitás kérdések eldöntését illetőleg a bpesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának az illetékességét kötötték ki. Ez a szerződő felek által kikötött biróság az előtte lefolyt perben hozott jogerős ítéletével határozott s a feleket a kérdéses szerződés alapján megillető jogok és kötelezettségek felett, a mennyiben a most felperesként fellépett B. D. céget és érdektársait az alperes részvénytársaság javára 68,549 frt 44 kr. tőke s jár. megfizetésére kötelezte azért, mert a C) a. csatolt szerződésben kiköttetett, hogy az esetre, ha a kiállítási kalauzból 2o0,000 példánynál kevesebb fog eladatni, B. D. és társai kötelesek lesznek az alperes részvénytársaságnak minden el nem kelt példány után 32 krt fizetni s a mellett bizonyítottnak vétetett az, hogy a kérdéses kiadmányokból a kiállítás befejezéséig csak 35,783, drb., tehát a kikötött mennyiségnél 214,217 példánynyal kevesebb adatott el. Ebben az Ítéletben azonban, a melyben a nevezett cég és ennek érdektársai a fent megjelölt tőke s járulekainak záros határidő alatt leendő megfizetésére végrehajtás terhével köteleztettek, kimondatott az is, hogy B. D. és társainak o°.g'oi^ ü a ,yf zvénytá"aságtól a kiállítási kalauz el nem kelt -14,217 drb. példányát átvenni, s ha a részvénytársaság ennél kevesebbe adna át, az ellenük megítélt összegből minden hiányzó példány utan 32 krt levonni. ' E szerint ezzel az Ítélettel a szerződő feleknek a kérdéses kereskedelmi ügyletből származó jogai és kötelezettségei a szer-