A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 33. szám - Polgári bíróságaink működése 1895-1898. (1. r.)

244 A JOG ennek törvényszerű megállapítása után kártérítésre kötelezettnek tartom. De emellett nagyon természetesen, felelősséggel tartozónak tekintem az első fokon eljárt telekkönyvi bírót is, és pedig e rövid fejtegetéseim elején vagylagosan felállított bármelyik mulasztás okából; mivelhogy felületes vagy hanyag eljárását, t. i. a telekkönyvi rendts. 130. §-a c) pontjának figyelmen kívül hagyását, semmiképpen sem mentheti. Mert hát bizonyos az, hogy amit a beadványt benyújtó ügyvéd elmulasztott, azt ó', hivatalból való intézkedése által még helyrehozhatta s a felet az anyagi károsodástól megvédhette volna. De minthogy nem egyedül álló eset az, a midőn nem egy egyén, hanem kettőnek vagy többnek különböző irányból kiinduló cselekvősége hoz létre egy bizonyos eredményt, ugy ebben az esetben is, nemcsak hogy nincs kizárva, de sőt a körülményekből önként következik, hogy ugy az ügyvéd mint a biró irányában, mint akiknek külön-külön cselekvéséből, vagy mulasztásából állott elő a jogsérelem: a felelősség együtt érvényesíthető s a kártérítésre egyetemlegesen kötelezhetők. Minthogy azonban a kártérítési kereset folyamatbatétele rendje, a váltó- és kereskedelmi bírósági hatáskör, a törvényes öröklés rendje tárgyában. , Első nagyobb szabású irodalmi müve : Kszrevetelek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetére. Ezt követte: Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához cimü nagyszabású tanulmánya. (1876.) .. .. A Magyar jogászegyletben előadást tartott a magyar örökösödési jog tervezetének vezéreszméjéről, majd részt vett a kifejlett nagyszabású vitában. Az igazságügyminister megbízásából kidolgozta a magyar öröklési jog teljes tervezetét, melyet már régebben előkészített. E törvénytervezet német nyelvre is lefordíttatván, a külföldi szakemberek, mint Pfaff és Hofmann, Kohlé r, Randa Dernburg részéről is kiváló méltánylásban részesült. Már 1875-ben propagálta a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868: LIV. t.-c. retormját, melyet azután később az 1881: LIX. t.-cikkben valósított meg. Ezen törvény eredeti tervezete a törvényszéki eljárásba is belevitte a szóbeliséget, azonban a főrendiház a képviselőház által elfogadott javaslatot előbb egyszerűen visszautasította, utóbb a képviselőház megújított hatáelőtt, mindkettő irányában a felelősség illetékes fórum által rozata folytán általánosságban elfogadta ugyan, azonban lényegbe kimondandó, s minthogy egyik és a másik, különböző fegyelmi hatóságok elé tartoznak, szerintem az lenne a teendő, hogy mindkettő ellenében e^yidőben, a saját fegyelmi forumok előtt, a fegyelmi eljárás lenne megindítandó s ennek eredményéhez képest aztán a kártérítési kereset ellenök érvényesítendő. Jakab Géza. kis-kőrösi kir. közjegyző. Sérelem. Vidéki jogszolgáltatás. A napokban a nagyváradi kir. törvényszéktől mint telekkvi hatóságtól a következő humoros végzést*) kaptam: 10,906/sz. 1899. Habár az eredetiben is be nutatott és az előjegyzés alapjául szolgáló váltó lejárt, mindazonáltal, minthogy az, mint telepitett váltó a becsatolt váltóóvás szerint az elfogadóval nem közöltetett, ekként az előjegyzés alapjául nem szolgálhat: ez okból a zálogjog előjegyzése iránti kérelem elutasittatik». Őszintén szólva az indokolás határozottsága az első pillanatban azt a hitet keltette bennem, hogy én vagyok a tudatlan és e végzésből valami uj bölcseséget meríthetek, de hát skeptikus természetű lévén mégis csak utánna néztem a dolognak a törvényben. Bizony sem a telekkönyvi rendtartásban, sem a váltótörvényben nem találtam oly rendelkezést, mely a lejárt váltó alapján kért előjegyzést az óvásnak az elfogadóval való közlésétől tenne függővé; ellenben a váltótörvény betekintése megerősítette azt, a mit tudtam, hogy a váltóbirtokos csak közvetlen előzőjét, tehát én csak a kibocsátót s nem az elfogadót tartozom értesíteni az óvásról, a mit én az óváslevél tanusága szerint meg is tettem; de ha elmulasztottam volna is, akkor sem lehetne más következménye, mint kártérítési kötelezettség az előzővel szemben és a kamat meg költség elvesztése a kereset kézbesítéséig. Miután a törvény megnyugtatott arról, hogy a tudatlan nem én vagyok, önkénytelenül is felmerült bennem a kérdés : van e helye bírói széken oly egyénnek, a ki akár tudatlanságból, akár rosszakaratból ily vastag tévedésbe esik ? Még csak azt jegyzem meg, hogy jelen esetben jogorvoslattal nem élhettem, mert még a végzés kézbesítése előtt az ügy egyezségileg rendeztetett. Dr. Oláh Dezső. budapesti ügyvéd. Vegyesek. TELESZÍ-LY ISTVÁN A magyar jogtudományt ujabb súlyos csapás érte: egyik legkiválóbb bajnoka Teleszky István elhunyt. Ugy magas hivatalos állásában, mint a magánéletben is teljes rokonszenvét birta mindazoknak, a kik vele érintkezésbe léptek. Ritka tudás és tehetség nagy szerénységgel párosult, és jóllehet neve a modern jogalkotással egybe volt forrva, távol volt tőle minden gőg, minden nagyképüsködés. Irodalmi és törvényhozói tevékenységéről lesz alkalmunk még bővebben megemlékezni, — e sorok célja csupán az, hogy mély részvétünknek adjunk kifejezést, és egy babérlev let helyezzünk annak a sírjára, a ki egész életén át a komoly munka, a kötelességtudás és a tökély felé való törekvés mintaképe volt. Áldás és béke poraira. Széleskörű ismeretei kiváló legislatorius érzékkel párosulva, már kezdettől fogva a törvényszerkesztői működésre utalták. A jogászgyüléseken felszóllalt a jogorvoslati rendszer, aperujitási és semmiségi kereset, a csődhitelezők kielégi lésének sorvágó módosításokat tett az eredeti szövegen. A képviselőház csakhogy a reformból megmentse amit lehet, az uj szerkezetet kénytelen volt magáévá tenni. Ugyancsak Teleszky István szerzője a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. t.-cikknek is és jól tndjuk, hogy ezen két törvény az 1868-iki törvényhez képest azon időben mily rendkívüli haladást jelentett. Teleszky azonban nem csupán előkészítője volt e törvénymüveknek, hanem a képviselőház igazságügyi bizottságában és plénumában képviselte is azokat, sőt a törvények életbeléptetését irodalmi uton is előmozdította. A legnagyobb lelkesedéssel karolta fel a sommás eljárás reformját, mely pedig saját müvének, az 1881: LIX. t.-cikknek csaknem teljes eltörlését jelenté. Utolsó jogirodalmi dolgozata: «Sommás eljárás és megállapítási kereset> is az uj sommás eljárási törvény magyarázatához szolgáltat érdekes adalékot, kiemelvén a törvénybea rejlő nagy haladást. A fizetési meghagyásokról szóló 1893: XIX. t.-c. volt Teleszky utolsó törvényhozási alkotása. Telekkönyvi hatáskör. Az igazságügyminiszter a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett a kaposvári kir. törvényszék kerületében lévő igali kir. járásbíróságot saját területére 1899. évi október hó első napjától kezdve telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörrel ruházta fel, Igazságügyi kinevezések. O felsége magyar igazságügyministere előterjesztése folytán d r. Pap Domonkos tordai ügyészt a dévai törvényszék elnökévé, Ke ezer László kassai ítélőtáblai tanácsjegyző albirót a bártfai és Obaleczky Hugó ó-becsei járásbirósági albirót a józseffalvi járásbírósághoz bírákká, V á r a d y Gábor mármaros-szigeti ügyészségi alügyészt ésPavleti ts Béla debreceni járásbirósági albirót a marmaros-szigeti törvényszékhez birákká, Uzonyi Géza nagy-becskereki albirót a marmaros-szigeti ügyészséghez alügyészszé, d r. Jenéi Aladár, a kolozsvári Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt a kolozsvár-vidéki, L i c z i nger Gyula szolnoki törvényszéki jegyzőt a zombori járásbírósághoz, d r. Dorgó Gábor kolozsvári törvényszéki aljegyzőt a nagyváradi, P e n t e k e t János besztercei törvényszéki aljegyzőt a témesvári, B as i 1 i d es Barna füleki járásbirósági aljegyzőt a balassa-gyarmati, Karácsony János nyitrai törvényszéki aljegyzőt a beregszászi törvényszékhez és Schiffler Antal, az igazságügyministeriumhoz berendelt pestvidéki törvényszéki aljegyzőt a tapolcai járásbírósághoz albirákká nevezte ki. Más biróság területén lakó fél költsége. A pestvidéki kir. törvényszék: A felperes által alperesnek fizetendő költségeket 5 frtra szállítja le; mert az eljárási szabályokat helytelenül alkalmazta az eljárt biróság akkor, midőn egy 21 frt iránt indított sommás perben, melyben csakis egyetlen tárgyalás tartatott, az alperes javára mégis 25 frt perköltséget állapított meg, mely összeg sem a kereseti összeg, sem pedig az alperes mulasztásával arányba nem hozható. Igaz ugyan, hogy sommás eljárásban a fél ügyvéd általi képviseltetésre nem kötelezhető, de ebből még nem folyik az, hogy személyesen megjelenő fél minden cél és szükség nélkül ellenfelének aránytalan és túlságos költséget okozzon, minthogy alperes védelmét a kir. járásbíróság székhelyén lakó ügyvédre is bízhatta volna, mely esetben a most megállapított költségnél tobb kiadása fel nem merülhetett. (1899. E. 61. sz ) Curiai és táblai értesítések Eger dr. M. I. Sághy L. cs. ü. Eötvös ]. ff. érk. 4,084/99. sz. a. j n. e. eld. Hanák. - Dr. Ury J. Novotha L. ü. érk. 4 355 99 sz. a. n. | e. eld. Dezsőfy. - Kecskemét Gy. B. A kérdezett ügy nincs elint. ! Tecso E. I. Richter J. - Deutsch K. I. érk. 4.626/99 sz a n | Dun.tov.ts. - Versecz dr. S. K. Polg. tak. pénzt. • érk. 867/99. v. s^. a. n. e. eld. Végh I 2,922/99. sz. a. u. e. eld. Kovács *) A végzés eredetije előttünk felmutattatott. A szerkesztőség eld. Pannovits K — Popovits I. — KohnS.S. érk. Dunna G. és tsai b. ü. nem érk. Za,Egerszeg dr. I. M. Udvardy F. - Leitner S. érk. 579/99. sz. a. n. e. eld. Illyés Károly. r»lt+f RÍEZVÍmrT4«i6*0 NTOKDÍJA HUDAPxTrKM ~ '