A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 32. szám - Épületkitüntetés és telekkegyesités - A volt úrbéresek, nádas, erdő és legelő illetősége hová tartozik? (1871. évi 53. t.-c.) (Vége.)

Tizennyolcadik évfolyam. 32. szám. Budapest, 1899 augusztus 6. SzerkesztőséJ: JT Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. SZ. _ | II -v Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Kiadóhivatal: («*wti MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) NEGYED ÉVRE ~ 1 FRT ^ KRV., Rudolf-rakpart 3. sz. MT"iP AZ IGmfcÜGT teíEINEÍ 1 MAGYAR ÜGYVÉDI, BlE&f ÖGYÉSZI j$JpCYM ÍAR KÖZLÖNYE. * Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett sz4$&§i$?'és kiadják: Egész « 6 « — « Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" RÉVAI LAJOS - Dr. STILLEKTÍÓR ügyvédek. Az előfizetési pénzek .... , Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. i»/f _ _ • _ • , küldendők Megjelen minden vasárnap. kuidenaok. TARTALOM? Épületkitüntetés és telekegyesités. Irta: dr. Lersch Kornél ügyvéd Szepes-Szombat. — A volt úrbéresek nádas, erdő és legelő illetősége hozá tartozik ? Irta : Bognár Mihály kir. tlkvvezető, Csurgón. — Nyilt kérdések és feleletek. (A lakfelmondási eljárás köréből. Irta: Fényes Vincze kir. albiró Bors-Jenőn.) — Irodalom (Nagy képes világtörténet Szerk. Marcali Henrik. Ismerteti dr. R é v a y Bódog. — Magyar magánjog. Szerk : dr. Fodor Ármin.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a « Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok. Épületkitüntetés és telekkegyesités. Irta: Dr. LERSCH KORNÉL ügyvéd, Szepes-Szombat. A tekvi rdttás 51. §-a alapján az egy vagy több részleten, esetleg jószágtesten időközben emelt ház és melléképületeinek utólagos telekkönyvvezését, tlkvi kitüntetését lehet kérni és a mennyiben tlkvi aggály fenn nem forog, el is rendelendő. Ha a ház egy jószágtesten épült, az épületkitüntetés aggály nélkül elrendelhető. Épugy elrendelhető, ha a ház több eddig tehermentes jószágtesten épült. Ezen utóbbi esetben azonban a több jószágtest egy jószágtestté egyesítendő és mint egységes egész a változott tárgyilagos ismertető jelekkel a birtokállási A. lapon a folyó sorszám alatt jegyzendő be. A jószágtesteknek rendelt egyesitése kötelező, mert házakat, épületeket felosztani nem lehet. Ha pedig ezen egyesítendő jószágtestek külön-külön zálogjogokkal terhelve lennének: a mindkét részrőli hitelezők a rangsorozat és jogaik viszonya iránti egyesitése is kívántatik meg. (tkvi rdttás 56. §. e pont) Ebből következik, hogy ha a hitelezők rangsorozataik tekintetében előzetes egyesítésre nem jutnak, az épületkitüntetést sem lehet elrendelni. Egy előfordult esetben a kassai kir. Ítélőtábla 1,006/899. polg. szám alatt a több különböző zálogjogokkal is terhelt jószágtest egyesitése nélkül és egyes hitelezők ellenzése dacára is, a jelzálogos hitelezők rangsorozatának megállapítása nélkül rendelte el az épületkitüntetést, indokul felhozván azt, hogy a különböző jelzálogos hitelezők jogai és érdekei az épületkitüntetés által nem érintetnek. Én a Kassai Ítélőtábla nézetét nem oszthatom. A tlkvi rdttásnak e kérdésre vonatkozó intézkedéseit elég világosaknak tartom és a Kassai kir. Ítélőtáblának jelzett határozatát ezekkel összeegyeztetni nem tudom. Tévednetek; de hiszem : nem felesleges munkát végzek, a midőn e kérdést szóvá teszem és az érdeklődő jogásztársaimat is kérem ezen kérdésre nézeteiket e lapban közölni. Az eset röviden következő. K. András és neje P. városban több polgári fekvőséget, 5 szántóföldet vettek; az 1., 3., 4., 5. jószágtestet neveikre átíratták azonnal, a 2. jószágtestet csak valami 3 év múlva, a mikor az 1., 3.. 4., 5. jószágtestek már több jelzáloggal terhelve voltak és a ház melléképületekkel mind az 5 jószágtesten már felépült. A 2. jószágtest átíratásakor erre külön ennek vételárát is bekebleztették és későbben kérték az 1., 2., 3., 4., 5. polgári fekvőségen, tehát 5 külön jószágtesten emelt épületek feltüntetését. Időközben egyes hitelezők egészen uj jelzálogjogokat is nyertek mind az 5 jószágtestre ; egyes hitelezők pedig az l.j 3,4., 5., részletekre bekeblezett zálogjogaik kiterjesztését az eredeti bekeblezésektől egészen elütő sorrendben és egészen más összegek erejéig kérték és rendeltetett el az időközben átirt 2 részletre is. A tkvi hatóság ennek folytán az érdekeltek meghallgatására tárgyalást rendelt és mert ezen a jelzálogos hitelezők rangsorozataik és jogaik iránt egyetértésre nem jutottak, a tkvi hatóság az épületkitüntetés iránti kérvényt elutasította. Felfolyamodás folytán a kassai kir. Ítélőtábla 1,006/899 polg. Lapunk mai szánna sz. határozatával elrendelte az épületkitüntetést telekegyesité és hitelezői egyetértés nélkül. Most a tkvi hatóság a táblai végzést ugy foganatositottahogy a birtokállási lapot érintetlenül hagyta és csak a tulajdoni lapon jegyezte fel, miszerint az 1., 2., 3., 4., 5. külön jószágtesteket képező szántókon épületek emeltettek. A tkvi rdttás 51. §-a alapján az épület-kitüntetést csakis telekegyesités után és a művelési ág változásának kitüntetése mellett egyedül csak a birtokállási lapon lehetne szabályszerűen kitüntetni; azt a tulajdoni lapon történt egy bejegyzés sem pótolhatja. Mindezt bővebben az 1859. évi máj. 25-én 7.159. sz. alatt kelt és most is érvényben lévő igazságügyministeri rendelet is körülírja. Az egyesítendő jószágtestek különkülön zálogjogokkal is terhelve lévén, a jelzálogos hitelezők egyetértése hiányában ezeket egyesíteni és a rajtuk emelt épületet tkvileg kitüntetni nem is lehet. Szándékolt telekegyesités esetén a jelzálogos hitelezők rangsorozati kérdése előzetesen tisztázandó és ha a hitelezők egyetértésre nem jutnak, ezt pótolhatná egy birói ítélet is oly perben, melyet az érdekelt tkvi tulajdonos és az avval egyetértő hitelezők a kérvényhez hozzá nem járult hitelezők ellen tartoznának megindítani. A rangsorozati kérdésnek előzetes tisztázása nélkül beláthatlan bonyodalmak támadhatnának. Veszem csak azon nem lehetetlen esetet, hogy egy jelzálogos hitelező kénytelen végr. árverést kérni. A jelen esetben szántókra, vagy épületre kérje ? Mint szántókra nem lehet, mert ezeken hazai jogunk szerint egy egységes egészet képező épületek vannak ; mint épületre nem lehet, mert ez a birtokállási lapon nincs kitüntetve és mert az 5 jószágtest nincs egyesítve. Ha pedig a végr. árverés elrendeltetnék és megtartatnék: a jelzálogos hitelezők kénytelenek lennének rangsorozataik tekintetében utólagosan pereket folytatni. Pedig a tkvi rdttás alapeszméje a pereknek lehető megszorítása ! A kassai kir. ítélőtáblának álláspontja tehát helytelen és a jelzálogos hitelezőkre felette sérelmes; jogilag lehetetlen állapotokat is teremt és a tkvi rdttás, valamint a jogbiztonság szempontjából nagyon is kívánatos, miszerint ezen felfogás további tért ne hódítson. A volt úrbéresek, nádas, erdő és legelő illetősége hová tartozik? (1871. évi 53 t.-c.) Irta: BOGNÁR MIHÁLY, telekkönyvvezető, Csurgón. (Vége) Ennek a községi bizonyítványnak s a fentebb emiitett tényeknek s egyéb adatoknak alapján, az erdő és legelő illetőségét Darvason 1885 január 26-án kelt adás vevési szerződéssel Cz. A. nétól B. G. darvasi lakós szabadkézből megvette. Vevő által a vétel után való illeték kiszabása céljából megszerzett, s Káta község elöljárósága által 1885 január 21-én kiállított községi bizonyítvány az 1884 december 5-én kiadott bizonyít vány tartalmával a tulajdont illetőleg azonos; az illeték^ kiszabási adatok szerint pedig, mivel községi közös osztatlan a vagyon, a SVs-ad hold után külön adó nem fizettetik, s igy ez úttal annak jövedelme sem határozható meg. Azonban mint községi birtok után Káta község által 244 frt 79 kr. közvetlen évi adó fizettetik, melyből a 81l'i-ad hold illetőségre 5 frt 13 kr. évi adó esik. mely az illeték kiszabásnál 510 frt értéknek vétetvén alapul, erre 21 frt 93 kr. illeték rovatott ki és fizettetett be. Az erdő és legelő illetőségnek ilykép történt eladását és megvételét vevő B. G. 1885 január 28-án kelt kérvényében Káta község elöljáróságának bejelentette s egyúttal adókönyvecskének kiadását kérte, ahol ez a bejelentés 1885 január 31-én 95/kj. 85. sz. alatt iktatva is lett. 8 oldalra terjed.