A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 29. szám - Az 1894: X V I . t.-c. 117 §-ának utolsó bekezdése

228 annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kir. közjegyző, midőn e bekezdés értelmében többszörösen számítja fel dijait, tulajdonképen nyerészkedési vágyának ad kifejezést, mert nézete szerint, ha valamely örökhagyó halála után annak fia is elhal és ha e szerint a kir. közjegyző mindkettőnek a hagyatékát letárgyalván, mindkét hagyaték után külön-külön számítja fel diját, helytelenül és törvénytelenül jár el, mert tulajdonképen csak egy hagyatékkal t. i. az apa hagyatékával állunk szemben, melyben utóbb elhalt fiának még nincs örökjoga, csak (amit eddig Werbőcy óta máig nem tudtunk) «igényjogosultsága. » és igy csak egyszeres dij volna számítandó. Első sorban azt kérdezhetnénk erre, hogy, ha e nézetet elfogadnók, hát tulajdonképen mi célja és értelme volna akkor a 117. §. utolsó bekezdésének, mert hiszen csak staffage-nak nem tette ezt bele a törvényhozó a törvénybe? Ámde nem akarok Athénbe baglyokat küldeni. Megfeleltek erre is, egyébre is már előttem a «J o g» 27. számában D o n y á n albiró ur is, meg S z i 1 y Ferenc, és Guttmann Lajos közjegyzőhelyettes urak is. Elmondották igen helyesen, hogy semmiféle logikai törvénymagyarázatnak nincs helye ott, ahol félreérthetlen tőrvényfogalmazás mellett grammatikai magyarázatra sincs szükség, el lett mondva igen helyesen, hogy hazai jogurk szerint haereditas jacens, hanem ha az apa elhal, ipso facto további örökösödési nyilatkozat nélkül, a fia lesz törvényes örökössé és hogy a hagyatéki tárgyalás nem ad az örökösnek örökösi kvalifikációt, hanem csak konstatálja az örökösnek törvény adta örökösi minőségét. Ha tehát a fiu is elhal atya után, a tárgyalás és birói átadás előtt, ugy két hagyatékkal állunk szemben, mely után a közjegyzői dij a törvény szerint külön-külön számitható. Ha mindezek után mégis hozzá szólok a tárgyhoz, teszem azt azért, mert Stépán kir. járásbiró ur végtelen sóvárgását fejezi ki valamely kir. tábla döntése után s reméli, hogy ily döntés mindenfelé kiható világosságot fog eredményezni. Nos hát, én majd beállok a járásbiró ur kedvéért és kartársaim érdekében lámpagyujtogatónak, és megteszem, amit az előttem a tárgyhoz szólott urak elmulasztottak: szolgálok egy kis táblai h. tározattal. Én P. Ágoston hagyatékának letárgyalásával bízatván meg a dettai kir. járásbíróság által és tárgyalás folyamában észlelvén, hogy fia P. Malenica szintén elhunyt atya után, utóbbi hagyatékát is (mely az általa örökölt apai hagyatékból állt) kapcsolatosan letárgyaltam és mindkét hagyaték után külön-külön számítottam fel dijaimat. A dettai kir járásbíróság csak egyszeresen állapította meg (mellesleg mondva, azt hiszem tollhibából, mert sem előbb sem utóbb ezt többé nem tette); - minélfogva felfolyamodással éltem, melyben előadtam többek közt. hogy P. Malenica atya P Ágoston után hunyván el, ennek tényleg örökösévé lett, reá nézve P Ágoston hagyatékára nézve az örökösödés megnyílott és miután P. Malenica életében a hagyaték le nem tárgyaltatott, most az ő halála után a kérdésben forgó vagyon az ő hagyatékaképen is tárgyalandó le. Igy hát két teljesen önálló hagyatékkal állunk szemben, melyek után tárgyalási dijam is kétszeresen állapítandó meg. És hogy ez igy van, hogy tényleg P. Malenica hagyatéka is tárgyaltatik, azt megerősíti az a körülmény is, hogy özvegy P. Malenicáné özvegyi joga is tárgyát képezi a hagyaték rendezésnek, már pedig P. Malenicánét csakis saját férje hagyatékára illetleti özvegyi jog, nem pedig ipa, P. Ágoston hagyatékára. E felfolyamodás folytán a temesvári kir. ítélőtábla 3281/898. számu végzésével az első bíróság végzésének neheztelt részét megváltoztatta s dijaimat mind a két hagyaték után különkülön állapította meg a következő indokolással: «Az 1894: XVI. t. -c. 117. §-ának vegbekezdése értelmében, ha az örökösö dési eljárás keresztül vitele egy vagy több előző hagyatéknak leltározását és tárgyalását vagy csak tárgyalását tenné szüksé gessé, a dij a közjegyző részére a hivatkozott szakaszban előirt szabályok szerint mindenik általa tárgyalt hagyatékéit külön állapítandó meg. Minthogy pedig a jelen esetben néhai P. Ágoston hagyatékának tárgyalásával egyidejűleg az örökösödési eljárás keresztül vitele céljából néhai P. Malenica hagyatékának letárgyalása is szükségessé vált: nem szenved kétséget, hogy az eljárt kir. közjegyzőt mindenik hagyaték után a fenn idézett törvényszakaszban foglalt díjszabáshoz képest külön külön 10 —10 korona összesen tehát 20 korona tárgyalási dij illeti meg, miért is az elsőbiróság végzését ily értelemben meg kellett változtatni».... Midőn e táblai végzést közlöm, egyuttal minden további felesleges reflexiótól tartózkodom. Nyílt kérdések és feleletek. A végrehajtó dijai. Tisztelettel kérem, szíveskedjék az alább leirt tényállást a «Jog»-ban közölni: Az itteni kir végrehajtó két megbízás folytán egy napon N. községben egy bizt. végrehajtást foganatosított onnan visszajövet F községében, melyen úgyis át kellett jö n nie, foganatosított egy kielégítési végrehajtást. Mindkét esetben felszámította a bíróság székhelyétől járó teljes fuvart, valamint az eljárási és teljes napidijakat. A végrehajtó hivatkozik az 1815: IX. t. -c. 4. §-ára s állítjahogy helyesen számította fel járandóságát, mig én az ellenkezőt állítom, ,, Kérdem tehát, hogy kinek az állítasa a helyes. Temmer Ignác jzői irodakezelő, Uj-Arad. Váltóeljárás az aradi és nagyváradi törvényszékeknél. (A nagyváradi kir. tábla elnökének figyelmébe. ) Azt már csak nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az arad törvényszékhez mint váltóbirósághoz 1899. máj. 21-én beadott kifogásokra a tárgyalás j u n. 30-án hozott végzéssel j u I. 26-ára tűzetett ki és hogy u. e. törvényszéktől az 1899. j un. 24 én beadott váltóügyi kielég. végrehajtási kérvényt sok utánjárásra csak jul. 11-én lehetett megkapni. A nagyváradi kir. törvényszék mint váltó biróság egy 1898. december l én indított sommás váltóperben beadott kifogások felett 1899. máj. 17-én hozott itéletet; — ez fájdalmas — de az talán még fájdalmasabb, hogy ezen május 17-én hozott itélet jul. 11-én — tehát 55 nap múlva — kézbesittetett. Ezen segíteni kell, ez rosszabb mint a fiz. meghagyási eljárás, ha a budapesti ker. és váltótürvényszéktől a vidékre lejöhet egy végzési kérvény elintézve, a beadástól számított 3 nap alatt: miért ne lehetne a vidéki törvényszékeknél is gyorsabb az eljárás. Kérjük a n. -váradi kir. tábla érdemes elnökének sürgős intézkedését. Advocatus. Irodalom A bünvádi perrendtartás magyarázata. Írták: dr. Balogh Jenő, Edvi Illés Károly dr. és Vargha Ferenc. Harmadik kötet. Bpest, Grill Károly kiadása 1899. Ezen nagy szabású munka gyorsan halad befejezése felé. A jelen kötet tartalmazza a következő fejezeteket: a tanuk, birói szemle és szakér t ő k, a vádirat, a k i f o g ás o k és az erre vonatkozó eljárás, a közvetlen idézés a főtárgyalásra, mind Illés tollából; a főtárgyalás előkészítése, a főtárgyalás a törvény szék előtt, főtárgyalás az esküdtbíróság előtt, irta Vargha. Valamint az előbbi kötetekben, ugy ezen jelenlegiben is, szerzők az illető joganyagra nézve elsőrangu forrásmunkát nyujtanak ís ezért tekintve, hogy a bűnvádi perrendtartás életbeléptétől csak rövid idő választ el, igen kívánatos volna, ha a kitűnő szerzők még az előtt befejeznék valóban monumentális munkájukat. A szándék fogalma és ismérvei a büntető jogban. Irta: dr. Finkey Ferenc, sárospataki jogtanár. A Pesti Lloyd társaság nyomása. Ara 1 frt. Kapható a szerzőnél. Ezen munka külön lenyomatát képezi azon cikkeknek, melyeket szerző a Büntető Jog Tárában közzétett. Finkey az ujabb büntetőjogi írók közt már eddig is igen kiváló helyet biztosított magának és minden ujabb müve mutatja, hogy nem áll meg, hanem halad e tudományág nagy terének alapos megismerésében, és igazságainak odaadó felderítésében. Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött értesitéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Czegléd dr. H. M Holló P. - Rosenzweig S. érk. 1, 861/99sz. a. n. e. eld. Vattay- - Gyöngyös F. S. Lipkay K. - Kovács Lérk. 4706/99. sz a. n. e. eld. Nyeviczkey. - Holmi N. I Márkus és Svarcz -- Stehli J. és tsa érk. 1, 162/99 sz. a. n. e. eld Wettstein Gy. - Mező-Tur Sz. P. A kérdezett ügyek n. e. - Sopron dr K I. Görgics -- Görgics érk 2, 057/99. sz. eld. Illyés K - özv. Kirchknopf - özv. Kirchknopf énk. 445/99. sz. a. eld. Oeffner. - Laczkovics érk. 2, 716/99. sz. a. eld. Avarffy -- Soós -- Keczöli érk. 603/99 v. sz. a. jun. 27 mv. Mihálics - Mihálics érk. 4, 005/99. sz. a. eld. Istvánfi Biringer - Szokonyi érk. 690/99. v. sz. eld. Fabiny - özv Esztl özv. Grössing Gy. érk. 3, 685/99. sz. a. eld. Kovács Béla - Tab dr. P. I. Vincze -- Rsenstein f. ügy nem érk. -- Temesvár R. I. Temesvár Udvarv F I t 1™ Sza,)Ó UszM' ~ Z Egerszeg dr I M. i m ! ~~ Le'^'Cr S' "em érk- ~ Lengyel I - Skublics 1 érk Wúv:n\\ti$X*> ~Skub,ics J-1 Sí' A JQ3