A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 2. szám - Bolgár igazságügy. Vége

14 A JOG Antal, Polyák Gábor. A kúriai vegyes alapítványi bizottságba rendes tagokul beválasztották: Halmágyi Sándort és Skoff Ivánt, póttagokul Véber Ottót és Lehotzky Lajost; a kir. it-A\titAU\^: ~i :L~ I u:_-»i' _u _ Í__ Í. n . i JL _ .. : póttagokul: Hajdú Ferencet és Türk Szilárdot. Határozatba ment, hogy a telekkönyvi vizsgálóbizottság könyvtári bizottságába küldendő tagok iránt az elnök saját hatáskörében fog intézkedni s ezzel a plénum véget ért Teljes ülés a bpesti büntető törvényszéknél. A budapesti királyi büntető törvényszékenf. hó 3-án tartották meg az évenkint szokásos teljes ülést Zsitvay Leo elnöklése alatt. Az elnök beszámolt a törvényszéken történt személyi változásokról, azután közölte a törvényszék tavalyi működéséről szóló adatokat. A törvényszék munkája és ügyforgalma ismét nagyobbodott az idén a tavalyihoz képest. Az elintézett ügyiratok közel járnak a százezerhez. Az elnök sorra vett valamennyi eljárási ágat és mindenütt elismerését fejezte ki az illető bíráknak működésükért. Végül megemlékezett arról a nagy feladatról, amely jövő évben megkezdődő esküdtszéki perrendtartás előkészítésével a bíróságra várakozik és annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj rendszerhez való átmenet zökkenést nem fog okozni. Ezután a fegyelmi bíróságot alakította meg a teljes ülés. A bíróság, melynek elnöke Zsitvay Leo törvényszéki elnök, Czekeliusz Marcel előadóból és Soós Kálmán rendes tagból fog állani. Póttagok: Drill Béla és Halászi Jenő. Fegyelmi bírósági vizsgálóbíró: Cseke Kálmán. Végül az ügykezelésre vonatkozó kívánságok és indítványok fölött tanácskoztak. A büntető törvény novellája. Az a tervezet, melyet Edvi Illés Károly készített s a melyet az igazságügyminiszter elnöklete alatt működött enquete letárgyalt, legközelebb nyilvánosságra kerül. A szöveget már megállapították s az indokolás Székely Ferenc kúriai biró keze alatt most készül. Az indokolás munkájában részt vesznek Edvi Illés Károly és dr. V á m b é r i Rusztem. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy. Irta: Dr. SCH1SCHMANOV ST. MILÁN, a bolgár fejedelemség belgrádi diplomáciai ügyvivőségének első titkára (azelőtt bolgár igazságügyministeri államtitkár). iVége. VII. Összefüggésben a birák és ügyvédek minősítését illető törvényes intézkedésekkel, nem mulaszthatom el egy más fontos s a közoktatásügyi minisztérium által kidolgozott reformtörvényt megismertetni. E törvény, mely ó naptár szerint 1898. január hó 1-én lépett életbe, szól a külföldi egyetemek okleveleinek elismeréséről (olyan nostrifikáció féle). Ezen törvény célja mindazon visszaéléseknek véget vetni, melyek bizonyos külföldi, de kivált belga és svájci egyetemeken*) bolgár ifjak felvételével űzettek. Nevezhető-e másnak, mint az egyetemi szabályokkal való visszaélésnek, midőn ezen egyetemek, ugy látszik csak azért, hogy az egyetemi kar bevételeit növeljék vagy jobbítsák, oly — s par excellence bolgár — tanulókat vettek fel, kik még teljes algimnáziumot sem végeztek De nem csak hogy beírtak «rendes» hallgatókká ilyen tanulókat, de még — rendkívül rövid tanidő után j o g s illetve orvos vagy bölcsész-tudorokká is felavatták, természetesen ama hallgatag záradékkal «bon pour l'orient.s Hogy ilyen gyakorlat az illető egyetemek hírnevét nem igen emeli, az természetes. A fentnevezett ellenőrző törvény (1. §.) már most egyenesen kimondja, hogy csak ama külföldi tu domány-egyetemek oklevelei lesznek Bulgáriában elismerve, melyeknek birtokosai érettségi bizonyitványnyal igazolják, hogy belföldi vagy külföldi főgimnáziumot avagy hasonló középiskolát végeztek. A kik ilyen bizonyítványt fel nem mutathatnak, kötelesek három é v e n belül az érettségi vizsgát letenni, különben egyetemi oklevelüknek nincs semmi érvénye a belföldön (2—.') ^§). A külföldi oklevelek ezen ellenőrzését egy állandó öt tagu — a közoktatási minisztériumban működő — bizottság eszközli, természetesen megfelelő tisztelettdij fejében (öt frank oklevelenként.) (5—6. §§.) Az egyetlen kivétel, melyet ezen törvény (7. §.) tartalmaz, azokra vonatkozik, a kik 1898. január l-éig valamelyik egyetemen beiratkoztak, anélkül, hogy előzőleg érettségi vizsgát tettek volna. Ezek fel vannak mentve a pótérettségi vizsga letételétől, de csak akkor, ha iskolai bizonyítvánnyal igazolják, hogy egy főgim*) Leginkább kitűntek e tekintetben a lieges-i (lüttichi) és a f r i b u r g i egyetem, meg a brüszeli «université libr e». nazium vagy egy megfelelő középiskola utolsó osztályát bcvcsczték Magától értetődik, hogy ezen törvény igazságtalanságokra s vezethet legalább azokra nézve, kik egy érettségi vizsga hiányát önszorgalom által pótolták s egyetemi tanulmányaikkal bebizonyították, hogy tanultabbak sok olyannál, ki rendes érettségi bizonyitványnyal került az egyetemre. így nemsokara a kérdésben forgó törvény életbelépte után egy a montpellieri egyetem gyógyászati karának összes 10 félévét legjobb sikerrel végzett orvostudor engedélyt kért, hogy orvosi gyakorlatát Bulgáriában megkezdhesse, de a speciális orvosi bizottság, mely egészségügyi törvényeink értelmében az engedélyt előzetes colloquium után megadja, az orvostudort előbb a fenti oklevél ellenőrző bizottsághoz utasította, ez utóbbi pedig — szorosan a törvény rendelkezéséhez tartva magát — az orvostudor oklevelének elismerését megtagadta, «mert érettségi vizsgát nem tett.» Duia lex. sed lex. VII. Nem zárhatom e közleményemet, hogy a szobranienek tavaly (1897. december havában) hozott s felette fontos egy határozatáról említést ne tegyek. Egy 8 tagból álló parlamentáris bizottság lett ugyanis megválasztva, melynek feladatává tétetett a kormányzat minden ágaiban megejthető rövidítéseket s megtakarrtásokat**) maga után vonó reformokat tanulmányozni s a fölötti javaslatát a jövő szobraniének bemutatni. E bizottság 1898. február hó 1-től július hó l-éig működött s folytonosan érintkezésben állott a kormánynyal s annak közegeivel, mely utóbbiak véleményét nem egy ízben kikérte. Munkájának eredménye egy kimerítő jelentés, melyben a mondott bizottság minden szakminisztériumra külön javasolja : milyen rövidítéseket és megtakarításokat lehet elérni anélkül, hogy az-ügymenet s a hivatal érdeke szenvedne. A milyen üdvös is ez az eljárás, mégis félő. hogy a szoj branie a végletekig ne menjen, s megtakarítási mániájában hasz; nos intézmények működését lehetetlenné ne tegye. A kormány is immár teljesen a megtakarítási törekvések hatása a'att áll s nemrég egy az ország nemzetgazdászati s politikai érdekeire felette hasznos és üdvös ügynökség — a tervbe vett budapesti kereskedelmi ügynökség (konzulátus) - felállítását, j főleg tekintettel a fentemlített parlamentáris bizottság határozataira, egyelőre megtagadta*) azaz más időpontra elhalasztotta ; miután pedig tudjuk, hogy cquod differtur non aufertur» ugv nem alaptalan a remény, hogy végre az illető megtakarításokat á tout prix hangoztató urak is be fogják látni, hogy egy bolgár konzulátus Magyarországon s különösen Budapesten nem « felesleges luxus». Külföldi judikatura. A bér a bérbeadónál fizetendő; a bérlő csak akkor szabadul a kötelezettség alól, ha a bérbeadó a bért megkapta, de nem szabadítja őt fel a pénznek a postára való feladása. (Legfőbb ítélőszék Bécs.j A vendéglősnek, szállótulajdonosnak az osztrák polgári törvénykönyv 970. és 1,316. §-ai szerinti felelősége csak akkor következik be, ha a dolog neki vagy alkalmazottjának őrizetre kifejezetten átadatik (Legfőbb ítélőszék, Bécs 13,701/97. sz.i **) A lehet.Meges megtakarítások iránti hajlamot bizonyítja nem csak az államhivatalnokok (1898-ik évre járó) fizetéseinek nyolc (»/) százalékkal való leszállítása, hanem az államtisztviselőkről szóló törvény ama részének (38, 40, és 41 §§.) módosítása is, mely a külföldre vaió kiküldetés esetén járó napidijakról intézkedik. Mig azelőtt ezen napidíjakat minden konkrét esetben a ministertanács -10—80 frknyi összegben megállapította, addig jövőre ezen megállapítási mód csakis a miniszterek és diplomáciai ügynökök és konzulok részére hagyatik fen, mi<r ellenben a többi államhivatalnokok ilyen esetben az első 30 napra az egy napra eső fizetésüknek megfelelő összegét, a többi időre pedig e fizetés csak */,-át kapják. Ennek folytán a külföldre kiküldetést kérők szama lényegesen apadni fog, mert a törvény szerint járó napidíjak elégtelenek lévén-főleg nagyobb városokban — kevesen fognak vállalkozni, kik a hiányt sajátjukból fedezni hajlandók lesznek. Epugy megtakarítást célzó azon intézkedés is, mely az első ízben kinevezett államhivatalnoknak nem ad u t i k ö 11 s é g e t Itt is a diplomáciai szakhoz tartozó személyek kivételt képeznek de ezeknek is csak a saját személyük után járó útiköltség kiutalványoztatik mig ellenben bútoraik s egyéb málhájuk szállítására egy fillér sem adatik. * * A r> J r A szerző. ) A Budapesten felállítandó kereskedelmi ügynökség iránti tárgyalások mar folyó évi ápril havában kezdődtek s csakhamar jó eredményre vezettek, ugy hogy már a kinevezendő ügynök személye iránt F7pn a szokásos előterjesztés az osztrák magyar külügyi kormánynál, láf^t n H I1 dt aí6ntl Váratlan m'ni^tertanácsi határozat. Ugy tan "hí P-K /°g addÍg b0lgár konsu]átus felállíttatni, míg olyan Odesszában nem lesz, mert mindakettő egyszerre lett tervbe A szerző.