A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 26. szám - Böngészet a kir. járásbíróságok előtti bünető eljárás köréből

212 nem terjeszthető. Ama kérdés merül tehát fel: érvényesülhet-e jelen esetben más törvény? Vagyonrongálásról nem lehet szó, mert ez az állag sérülését tételezi fel. Azt sem állithatjuk, hogy a sodrony egy tulajdonságát vonták el, nem, mert az electromosság nem a sodrony tulajdonsága. De meg csalásnak sem minősíthető, minthogy jelen esetben hamis állítással való félrevezetés fen nem forog. A joggyakorlat a villamosság tekintetében a tudományos kutatások negativ eredményeire támaszkodhatik, kimondván, hogy a villamosság az ehhez megkívánt tulajdonságok hiányában ingó dolognak nem tekinthető. így a német biróság. Ennek ellenében az olasz semmitőszék egyik utóbbi Ítéletében ugy határoz, hogy az electromosságnak jogtalan elsajátítása lopásnak minősítendő, miután ez utóbbi az ingó dolog jogi értelemben vett tulajdonságaival bir, a mint hogy ezek megilletnek mindent, a mi birtokba vehető, értékkel bir és a mi helyéről elmozdítható. Ama körülmény, hogy az electromosság testetlen, nem döntő, mert az tisztán physikai és anyagi tulajdonság. A perfüggőség kifogása. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék mint felebbviteli bírósága következőképen végzett: A kir. törvényszék az elsőbiróság végzését megváltoztatja, az alperes pergátló kifogását elveti, az elsőbiróság illetékességét megállapítja. Indokok: A felperes keresetében azt adja elő, hogy az alperesnek egy 500 frtos váltót adott át és ennek ellenében az alperestől 200 frtot kapott, s megegyeztek a felek abban, hogy a váltó lejáratakor az alperes visszaadja az 500 frtos váltót s helyébe egy ujabb 200 frtos váltót kap a felperestől; az alperes azonban a megállapodás ellenére az egész 500 frtos váltót perelte a váltóadósok (és pedig a felperes N. Gusztáv és N. Gusztávné) ellen. A felperes tehát keresetében a fölös 300 frtot követeli. Az alperes a sommás eljárási törvény 27. §-ának 3. pontjára hivatkozva éppen arra támasztja pergátló kifogását, hogy a szóban forgó váltóper befejezve nincs. A felek közösen elismerik, hogy a váltókeresetre kibocsátott sommás végzés ellen a felperes nem adott be kifogásokat, hanem csak a két váltóadós, N. Gusztáv és N. Gusztávné) élt kifogásokkal. Minthogy e szerint a felperesre nézve a váltóügy jogerős befejezést nyert és minthogy a váltóeljárás 36. §-ának rendelkezése, melyet az elsőbiróság idéz, a fenforgó esetre nem tartozik, mert «pertársak»-nak csak a kifogással élő alperestársakat lehet tekinteni; annálfogva az alperesnek az a pergátló kifogása, hogy a korábban indított per még folyik, meg nem áll. Ennek okáért az elsőbiróság illetékességét meg kellett állapítani. (1899 április 10. E. 71. sz. a.) Sikkasztásnak tekintendő-e azóvadékpénz által fedezett öszszegnek eltulajdonítása ? A budapesti kir. büntetőtörvényszéknek 1898 október 8-án 73,520/98. B. sz. a. hozott ítélete: Sp. L. a sikkasztás vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: A «The Singer Manufacturing Company* r. t. azt a panaszt tette, hogy a nála pénzbeszedő minőségben alkalmazott Sp. L. az egyes vevőktől a társaság részére átvett összesen 99 frt 90 krt tevő összeget a társaságnak nem adta át, hanem azzal mint sajátjával rendelkezett. Vádlott az ezen panaszban foglaltak valóságát beismerte, de védelmül azt hozta fel, hogy ezt azért tette, mert ezen összeg a vádlott által panaszos kezéhez a szolgálatba lépés alkalmával lefizetett 100 frtnyi óvadékkal teljesen fedezve van. Panaszos beismerte, hogy a 100 frt óvadék birtokában van. Jelen esetben a panaszolt sikkasztás tárgyát pénz, vagyis helyettesíthető dolog képezte, melynél tehát - mivel ellenkező megállapodás létrejötte nem bizonyittatott — az azonosság nem követelhető, melynél tehát más, hasonló mennyiségű dolog érvényesen szolgáltatható, mivel azonban vádlottnak óvadékpénze volt panaszosnál, melyből panaszos teljesen képes volt fedezni a vádlott által beszedett, de át nem szolgáltatott értékeket, a szolgáltatás vádlott részéről panaszos irányában már megtörtént, mert ez annyi, mint az átvett összegnek az óvadékpénzzel való helyettesítése. Az ily viszonynál a dolog természetében rejlik a tulajdonosnak azon beleegyezése, hogy ő a speciessel mitsem gondol, neki mindegy, akár a tényleg átvett tárgy adatik neki át, vagy pedig hasonmennyiségü dolog. Ennek jogi jelentménye pedig az, hogy jelen esetben vádlott nem járt el jogtalanul, s igy a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztás tényálladéka fen nem forog, Bár ez a Btk.-ben kifejezetten nincs is benn, következik ez a Btk. 464. §-ából, mely az óvadékpénz által fedezett összeg eltulajdonítását csak a közhivatalnoknál bünteti mint vétséget. A budapesti kir. ítélőtábla 1899 március 28-án 536'1899. B. sz. a. Ítélt. A kir. i t é 1 ő t á b 1 a a kir. törvényszéknek Ítéletét megváltoztatja, vádlott Sp. Lipótot a Btk. 355. §-ába ütköző és a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében vétkesnek itéli és őtet ezért a Btk. 358. §-ának felhívásával a foganatba vételtől számítandó 14 napi fogházra, stb. itéli. Indokok: Vádlott beismerte azt, hogy ő, mint a sértett ^The Singer Manufacturing Company Hamburg* r. t. Magyarország és társországai képviselőségénél alkalmazott pénzbeszedő, a sértettet megillető pénzeket, összesen 99 frt 90 krt beszedett, azokat a sértettnek át nem adta, hanem saját céljaira fordította. Vádlottnak ezen cselekvősége megállapítja a Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás bűncselekményének elkövetését, mely bűncselekmény tekintettel arra, hogy az elsikkasztott pénznek összege egyszáz forintot meg nem halad, a Btk. 35(5. §-a szerint vétségnek mmdsu . Az a tény, Eoev a sértett a vádlottól egyszáz forint óvadékkal bir, mely a vádló t által a sértettnek okozott kárt fedez, nem szüntet, me^a vádlott által elkövetett bűncselekménynek büntethet*séglt és egy dűl enyhítő körülményt képe, A Btk. 464. §-ának rendelkezése mint a hivatali sikkasztás bűncselekményére vonatTozfLü^ eibi,ráiás táístt)tnf bűncselekményre ki nem hat. Enyhítő körülmenynek ve etett vádlottnak büntetlen előélete, beismerése és az, hogy sertettnek kára megtérült, stb. - A végtárgyalás alkalmává a kozvadlo a sikkasztás vádját elejtette, mivel a sikkasztásnál mindig vagyon: károsításnak kell fenforognia, ez pedig jelen esetben fel nem ismerhető. A másodbirósági Ítélet ellen ennek kihirdetése alkalmával a közvádló vádlott javára ennek felmentese végett felebbezest jelentett he. _ . Ügyvédségtől elmozdított ügyvéd zugiraszat miatt büntettetett. A budapesti kir. ítél őt á b 1 a: idinthogy a vádlott az illetékes fegyelmi biróság által az 1874. évi XXXIII. t.-c. 70. §-ának 4. pontja szerint az ügyvédségtől való elmozdításra ítéltetett, de ellenében a Btk. 48i. §-ában mellékbüntetésül meghatározott «ügyvédség elvesztése* ki nem mondatott, s igy az ügyvédi címet jogosan használhatja: a kir. Ítélőtábla a vádlottat a Kbtk. 45. §-ába ütköző hatóság elleni kihágásban csupán a doktori cim jogosulatlan használata miatt nyilvánítja bűnösnek s ennek folyományaként az elsőbirósági ítéletnek a «Sz. L. köz- és váltó-ügyvéd* felírású cimtábla eltávolítását elrendelő intézkedését hatályún kívül helyezi s ezzel a változtatással egyebekre nézve az elsőbirósági Ítéletet indokai alapján és a zugirászat kihágására azért is helybenhagyja, mert a felek képviselésének jogosultságához maga az ügyvédi oklevél még nem elegendő, ahhoz valamely ügyvédi kamara lajstromába történt bejegyzés is szükséges, a vádlott pedig saját beismerése szerint bejegyezve nem volt. (1899 márc. 22. 1,474. sz. a.) Kerékpárosok szabálya. Bécsben minden kerékpárost, a ki kezét nem tartja állandóan a gépen, közbiztonság elleni kihágás miatt megbüntetnek. Akármily jól, sőt bravourosan tud is valaki bicyklizni, — mondja egy Ítélet — a gép kormányzásához és ha hirtelen szükséges, gyors megállításához, elkerülketlenül kell, hogy a kezek a gépen tartassanak. Curiai és táblai értesítések. Barcs dr. P. A. Weiss J. — Szakái M. 2,257/99. sz. ü. a Cur. jun. 2 hh. — Déva dr. H. K. Libárdi Gy. — Guttmann J. érk. 2418/99. sz. ü. n e. eld. Istvánfi. — Eger dr. U. I. Nagy Gy. M. — Gáspár T, érk. 2,668/99. sz. a. n. e. eld. Tergovcsics. — H.-Böszörmény F. I. Székits Zs. — Sallai A 1,992/99. sz. ü. a Cur. jun. 21 hh. — NagyKőrös Sz. Gy. Kohn J. — Jokobovics S. 3,804/99. sz. ü. a Tábla jun. 21 rendelv. — Nagy J. — Nagy M.-oé érk. 2,285/99. sz. a. n. e. eld. Pásztélyi. — Pozsony dr. G. I. Weisz L. — Reisner D. 76/99. v. sz. ü. a Cur. máj. 18 hh. — Pozsony dr. E. N. O. Adameer — Adameer. 1,685/99. sz. ü. a Cur. jun. 9 hh. mv. — Szécsény P. S. Kis J. — Kis T. 6.042/99. sz. ü. a Tábla máj. 17 hh. — Bárok - özv. Földiákné 2,059/99. sz. ü. máj. 25 hh. - Bárok és ts. — özv. Földiákné 2,146/99. sz. ü. máj. 25 rhh., rmv. — Szt. Gotthárd dr. L. F. Sobor és Pollák - Pollák 2,297/99. sz. ü. a Cur. jun. 8 hh. Tüzes Karácsondeési királyi közjegyzőnél gyakorlott helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet. A román nyelvnek legalább szóban való birása szükséges. Bizonyítványokkal ellátott ajánlatok fenti közjegyzőhez küldendők. Közjegyzői teendőkben teljes jártassággal biró kir. közjegyzöhelyettes alkalmazást keres. 1—3 Vidéki ügyvéd irodájának önálló vezetésére ügvédjelöltet sürgősen keres. Román nyelv birasa feltétlenül szükséges. Közelebbi értesítést ad a kiadóhivatal. JOGI KÖNYVEK. Megjelentek Politzer Zsigmond kiadóhivatalában Budapesten és kaphatók az összes hazai könyvkereskedőknél : Finkey Ferenc dr. A magyar büntető eljárás tankönyve 4 frt fráter Bela dr. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetről. 2 frt Hut József. A magyar telekkönyvi rendtartás. 3 frt 20 kr Raffay Ferenc dr. Házassági perrendtartás 1 frt 20 kr Szabó Sándor dr. Pénzügyi codex I. Illetékegyenérték 5 frt' Vambery Rusztem dr. A büntető perrendtartás vázlata!""80 kr' Vambery R. és Kálmán 1Y1. Magyar-német jogi szótár. Kötve 1 frt — kr Zsögöd Benő Öröklött és szerzett" vagyon stb.*".."".".. 2 frt — kr! Fenti cég antiquari osztálya INGYEN küldi bárkinek: „Joghallgatók útmutatóját" és „Útmutató az ügyvédi vizsgálatra" cimü könyvecskéket. Bármely könyv beszerzését, ugy a hazai-, mint a külföldi irodalom köréből elvál én e'«Pri°San frT- USyanott eSyes könyvek, úgyszintén egész könyvtarak igen jó áron vétetnek (Cim - IV Kecskemeti-utca 4. sz.) ' lv> Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., T^r~é~zlcÖrut v Dr. STILLER MÓR lakik V., Rujolf^Vp^f 3.