A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 23. szám - A lajstromrendszer egyszerűsítése

186 A JOG fel van mentve, végrehajtandók a szerződő államok bármelyikében az ország törvényei szerint illetékes hatóság állal. Figyelmet kell loiditani arra, hegy az elc'20 tekocób i emiitett végrehajtásnak helye van nemcsak akkor, ha a felperes vagy beavatkozó élvez mentességet a perbeli biztosíték alól, hanem abban az esetben is, ha az eljárási költségek és kiadások tekintetében hozott elmarasztaló határozatok a szerződő államok valamelyikében olyan felperes vagy beavatkozó ellen keletkeztek, ki a perbeli biztosíték vagy letét alól, azon állam törvényei értelmében van felmentve, a hol a kereset megindittatott. Ilyen eset forog fenn különösen akkor, ha az államban, a hol a kereset megindittatott, a perbeli biztosíték intézménye nem áll fenn. A szerződő államok mindegyikének honosai az összes többi szerződő államokban épp ugy fognak részesülni a szegényjogon való perlekedés kedvezményében, mint maguk a belföldiek, ha azon állam törvényhozásához alkalmazkodnak, a hol a szegényogon való perlekedést kérik. A személyfogság akár mint végrehajtási eszköz, akár mint egyszerű biztosítási rendszabály,polgári, vagy kereskedelmi ügyekben nem alkalmazható, a szerződő államok valamelyikéhez tartozó idegenekkel szemben oly esetben, a melyben az nem volna alkalmazható az illető ország honosai ellen. Ausztria és külföld. Részvénytársasági betétek s illetékeik Németországban. Németországban 1896. év folyamán közjegyzői okiratozással részvénytársaság alakult 700 részvényre osztott 700,000 M. alaptőkével, amelyekből 8 részvényt, az érték teljes befizetésével a 4 alapító tartott meg — a többit a Th. Commandit-társaság vette át, a melynek részéről betétül szolgáltak 535,000 M. értékű ingatlanok — 4-36,707 M. értékben pedig ingóságok s követelések. Ellenben a részvénytársaság átvett 121,542 M. jelzálogos adósságot és 158,165 M. egyéb tartozást. — A pénzügyi igazgatóság 3,342 Márka illeték pótfizetését rendelte el; ami ellen a részvénytársaság panaszjoggal él, amelyet az elsőbiróság mint alaptalant elvetette; ez ellen további panasz adatott be, amelyet a bajor 1 e gfelsőbb országos törvényszék 1897. június 14-én visszautasította. Ennek indokolásából mint közérdekübb jogi érveléseket — kiemeljük a következőket. A felhozott panasztétel feletti elöntés — mondatik az indokolásban — elsősorban azon kérdés megoldásától függ: azon esetben, midőn valamely részvénytársaság alapításánál, egyes részvényes részéről, készfizetés helyett betétül jelzálogilag terhelt ingatlanság szolgál, ezen célra az ingatlan brutto-értéke számitható-e, — vagya jelzálogterhek levonásával előálló tiszta érték forditható-e ? Ezen kérdés megoldása önként folyik a forgalmi élet következő tételeiből. — Minden tőkepénztartozás az adósra nézve negatív vagyonértéket képvisel. Ha valamely pénzbeli tartozás az adós ingatlanára jelzáloggal biztosíttatott — akkor a magában a fekvőségben létező positiv vagyonérték, a tulajdonos s az adós szempontjából, a jelzálogadósság összegével kevesbülten jelenik meg; minthogy azon fekvőség a jelzáloghitelező által esethg önkielégittetésére igénybe vehető. És ha a jelzáloggal terhelt fekvőség tulajdonosa azt más tartozásának kielégítésére egy harmadik személyre akarná átruházni; ezen cél elérésére csak az ingatlan tiszta értéke szolgálhatand. Mindenki, aki ily ingatlant szerez, amennyiben az ő egyenértékű viszonteljesitéséröl van szó, a jelzálogadósság összegét levonja a fekvőség értékéből, azaz annak csak tiszta értékét fizetendi. — Ugyanez áll azon esetben is, midőn betétül az alapítótőkére, készfizetés helyett valamely jelzáloggal terhelt ingatlan szolgálland. Ekkor is fenti értelemben csak a tiszta érték jöhet tekintetbe mint bevétel, mivel csakis ezen érték képviseli a valódi vagyonbeli activát. Ennélfogva jelen esetben is, midőn a Commandit-társaság által betét fejében a szervezendő részvénytársaságra tulajdonilag átruházott 535,000 M. értékű ingatlanság 121,542 M. jelzáloggal van terhelve, — azzal az alapító tőkére való betétel csak 413.457 M. mint a tiszta érték öszegeig eszközölhető. — Ezen körülmény azonban nem képez jogi akadályt, hogy a kérdéses ingatlanok egész összeségükben, a fennforgó társasági szerződés értelmében tulajdonjogilag -a részvénytársaságra átruháztassanak. És a keresk. törvényben (209. §.) intézkedés létezik azon esetre, ha azalakitandó társaság létező vagy előállítandó különböző vagyonrészeket vesz át, és erre nézve rendeli, hogy a szerződő fél, az átvétel tárgya s az azért teljesítendő megtérítés a társszerződésben megalapitandók. — Jelen esetben az által, hogy a törvényszék a részvénytársaság hivatalos bejegyeztetését elrendelte, elismertetett, hogy a fenti szabálynak a társszerződéssel elégtétetett. — A törvényszék ezen rendelkezéshez csak annak feltevése mellett juthatott, hogy az ingatlanok tulajdonjogi átvételére nézve, amennyiben azok bruttoértéke, tehát a jelzálogok által felemésztett értékösszegük jön is szóba, — a részvénytársaság által nyújtandó megtérítés meg van állapítva a társszerződésben. — Ezen megtérítés pedig a dolog helyzete s a szerződés tartalma szerint nem állhat másban, mint abban, hogy a társaság a kezességet a létezőjelzálogokért átvette volt. «Az innen folyó s a panasz érveléseivel szemben megoldandó másik kérdés az: vájjon megengedhetó'-e jogilag, hogy valamely ingatlan tulajdonának átruházása akkép történjék, hogy az a tárgynak egy részeért különleges jogcím alatt eszközöltessék, p. o. részben adásvétel jogcíme alatt, részben valamely más kötelezettség teljesítésére vagy törlesztésére. Ezen kérdés igenló'leg megoldandó, miután ily megállapodásnak, egyességnek sem törvény, sem jogiétel nem áll az útjában. — De elméletileg valamely dolog tulajdonának tetszés szerinti ideális részekre való felosztása is meg van engedve, tehát két egyenlőtlen részre is. — Ezen szétosztás irányában azonban itt gyakorlati kivitelére nézve sem forog fenn kétely; mert az csak papiroson s azon célból történik; hogy a valódi betétel az alaptőkéhez tisztára hozattassék; és az összes kérdésbe jöhető ingallanság ugyanazon részvénytársasági személynek felosztatlan tulajdonába átmegy. —- A keresk. törvény értelmében már a társszerződés szerkesztőjének feladata lett volna az elválasztás iránt világosan intézkedni akkép, hogy kitűnjék: mely vagyonértékek ruháztatnak át a Commandit-társaság mint részvényes által s melyek mint szerződő fél által más jogcímen tulajdonjogilag a részvénytársaságra; és utóbbi tekintetben miben áiljon a megtérítés, viszonszolgálat, egymástól elkülönítve. Miután ez a szerződésben meg nem történt, sőt ellenkezőleg minden elválasztás nélkül, a Coinmandit-társaságnak a iészvénytársulat részére szóló összes teljesítményei, t. i. az ingatlanok és ingók tulajdoni átruházása, valamint az activ követeléseknek, a betétel általános címe alatt a társaságra való átutalása összehányattak; másrészt ezen teljesítményeknek ellenébe állíttatott mindaz, amit a részvénytársaság a Commandit-társulattól jelzálog- s folyó adósságokban átvett: következik, hogy magoknak az eljáró bíróságoknak kell újólagosán az emiitett, szükségessé vált elválasztást a törvény értelmében s a szerződés megfelelő magyarázása mellett eszközlésbe venni «Nem lehet szó a törvénynek (142. §.) a törvényszék általi megsértéséről mert az feltételezte, hogy a közjegyzői okirat, nemcsak a részvénytársaság alapításáról szóló szerződést, tehát az alaptőke teljesen eszközlött betételének kimutatását különösen, - hanem azonfelül még bizonyos vagyonrészek átengedéséről szóló szerződést is tartalmazza Atengedtetett ugyanis ingatlanok értékében 535,000 Márka, ingókban 436,707 M = 971,707 M. tehát a Commandit-társaságnak a részvénytársaság irányábani betéti kötelezettsége — 692 részvénynél 692,00 M. ellenében: 279,707 M. értéktöbblet. — Ezen értékátruházásnak, mely a betéteit túlhaladja, szükségkép egy további jogügyleten kell nyugodnia, és pedig egy olyanon, amely az alapfőszerződéstől független, s abból szükségkép nem is folyik, — minek folytán a törv. 142. §. alkalmazása jogosult. — Ehhez legközelebb áll ugyan s a szerződő felek szándékának kétségtelenül legjobban megfelel, azon további jogügyletet dologi, vagy követelési adásvételnek minősíteni, a minél a vevő viszonteljesitménye az előbbiek értékének megfelelő összegű passivák átvételében áll. Minthogy azonban az erre szolgáló passivák összege magából a szerződésből számszerűleg kitűnik: így az illető vételár összege is meg van alapítva. Ennek azonban elégségesnek kell lenni, legalább az illeték kiszabásának céljára. «Az előadottak alapján az illetéknek a törvényszék általi kivetése teljesen megfelelő mind a dolog állásának, mind a törvény rendelkezéseinek. — Ez összhangzásban van az eddigi folyvást egyenlő judicaturáva! is; és jelen ügynek rendesbeni eltérő kezelése csak abból eredhetett, hogy a társasági szerződés szerkezete nem volt a törvénynek teljesen megfelelő. — Ezek folytán a részvénytársaság ujabb panaszirata visszautasítandó volt.» Dr. Szokolay István, ügyvéd, Budapest. Nyilt kérdések és feleletek. Ügyvéd által visszatartott pénzek iránt inditott panaszos ügyben van-e helye elmakacsolásnak? (Felelet.) I. E lapok 22-ik számában felvetett kérdésre véleményem szerint az ügyvédi rdtts. 66. §-ában jelzett panasz folytán foganatosítandó eljárásban, mely a törvény szerint vizsgálatijelleg ü, nem hozható makacssági határozat, de nem rendelhető el a panaszlott ügyvéd elővezetése sem. A vizsgálat panaszlott ügyvéd távol maradása esetében is teljesítendő, s ha lehetséges okmányok beszerzése, tanuk kihallgatása, s egyéb bizonyítékok gyűjtésével tisztázandó : forog-e fenn jogtalan pénzvisszatartás esete, vagy nem r s a vizsgálat eredményéhez képest határozat hozandó. A mennyiben panaszlott ügyvéd személyes meghallgatása nélkül a panasz alapos volta, vagy alaptalansága egyáltalában nem tisztázható oly mérvben, hogy a véghatározat meghozathassák, azon esetben a megtorló intézkedések eszközlése céljából az idézés ismételten isfegyelmi feljelentéssel való fenyeget é s m e 11 et t eszközlendő s az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a törvényszéki vizsgálattal megbízott bíró feljelentése folytán minden egyes megjelenés elmulasztása esetében az ügyvédi rdtts. 68. §-ának a) pontja szerint minősülő fegyelmi vétség miatt teendi az eljárást folyamatba, végeredményében a 70 §. szerinti büntetéseket alkalmazandja. Ezen eljárásban panaszlottnak esetleges országgyűlési képviseloi minősége semmiféle eljárási különlegességre indokul nem SZO J G I licit.