A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 23. szám - A lajstromrendszer egyszerűsítése

186 A JOG fel van mentve, végrehajtandók a szerződő államok bármelyiké­ben az ország törvényei szerint illetékes hatóság állal. Figyelmet kell loiditani arra, hegy az elc'20 tekocób i emii­tett végrehajtásnak helye van nemcsak akkor, ha a felperes vagy beavatkozó élvez mentességet a perbeli biztosíték alól, hanem abban az esetben is, ha az eljárási költségek és kiadások tekin­tetében hozott elmarasztaló határozatok a szerződő államok vala­melyikében olyan felperes vagy beavatkozó ellen keletkeztek, ki a perbeli biztosíték vagy letét alól, azon állam törvényei értelmé­ben van felmentve, a hol a kereset megindittatott. Ilyen eset forog fenn különösen akkor, ha az államban, a hol a kereset megindittatott, a perbeli biztosíték intézménye nem áll fenn. A szerződő államok mindegyikének honosai az összes többi szerződő államokban épp ugy fognak részesülni a szegényjogon való perlekedés kedvezményében, mint maguk a belföldiek, ha azon állam törvényhozásához alkalmazkodnak, a hol a szegény­ogon való perlekedést kérik. A személyfogság akár mint végrehajtási eszköz, akár mint egyszerű biztosítási rendszabály,polgári, vagy kereskedelmi ügyek­ben nem alkalmazható, a szerződő államok valamelyikéhez tar­tozó idegenekkel szemben oly esetben, a melyben az nem volna alkalmazható az illető ország honosai ellen. Ausztria és külföld. Részvénytársasági betétek s illetékeik Németországban. Németországban 1896. év folyamán közjegyzői okiratozással részvénytársaság alakult 700 részvényre osztott 700,000 M. alap­tőkével, amelyekből 8 részvényt, az érték teljes befizetésével a 4 alapító tartott meg — a többit a Th. Commandit-társaság vette át, a melynek részéről betétül szolgáltak 535,000 M. értékű ingatlanok — 4-36,707 M. értékben pedig ingóságok s követe­lések. Ellenben a részvénytársaság átvett 121,542 M. jelzálogos adósságot és 158,165 M. egyéb tartozást. — A pénzügyi igazgató­ság 3,342 Márka illeték pótfizetését rendelte el; ami ellen a rész­vénytársaság panaszjoggal él, amelyet az elsőbiróság mint alaptalant elvetette; ez ellen további panasz adatott be, amelyet a bajor 1 e g­felsőbb országos törvényszék 1897. június 14-én vissza­utasította. Ennek indokolásából mint közérdekübb jogi érve­léseket — kiemeljük a következőket. A felhozott panasztétel feletti elöntés — mondatik az indokolásban — elsősorban azon kérdés megoldásától függ: azon esetben, midőn valamely részvénytársa­ság alapításánál, egyes részvényes részéről, készfizetés helyett betétül jelzálogilag terhelt ingatlanság szolgál, ezen célra az ingat­lan brutto-értéke számitható-e, — vagya jelzálogterhek levonásá­val előálló tiszta érték forditható-e ? Ezen kérdés megoldása önként folyik a forgalmi élet következő tételeiből. — Minden tőkepénz­tartozás az adósra nézve negatív vagyonértéket képvisel. Ha valamely pénzbeli tartozás az adós ingatlanára jelzáloggal biztosíttatott — akkor a magában a fekvőségben létező positiv vagyonérték, a tulajdonos s az adós szempontjából, a jelzálogadósság összegével kevesbülten jelenik meg; minthogy azon fekvőség a jelzáloghite­lező által esethg önkielégittetésére igénybe vehető. És ha a jel­záloggal terhelt fekvőség tulajdonosa azt más tartozásának kielé­gítésére egy harmadik személyre akarná átruházni; ezen cél elérésére csak az ingatlan tiszta értéke szolgálhatand. Mindenki, aki ily ingatlant szerez, amennyiben az ő egyenértékű viszontelje­sitéséröl van szó, a jelzálogadósság összegét levonja a fekvőség értékéből, azaz annak csak tiszta értékét fizetendi. — Ugyanez áll azon esetben is, midőn betétül az alapítótőkére, készfizetés helyett valamely jelzáloggal terhelt ingatlan szolgálland. Ekkor is fenti értelemben csak a tiszta érték jöhet tekintetbe mint bevétel, mivel csakis ezen érték képviseli a valódi vagyonbeli activát. Ennél­fogva jelen esetben is, midőn a Commandit-társaság által betét fejében a szervezendő részvénytársaságra tulajdonilag átruházott 535,000 M. értékű ingatlanság 121,542 M. jelzáloggal van terhelve, — azzal az alapító tőkére való betétel csak 413.457 M. mint a tiszta érték öszegeig eszközölhető. — Ezen körülmény azonban nem képez jogi akadályt, hogy a kérdéses ingatlanok egész összeségükben, a fennforgó társasági szerződés értelmében tulaj­donjogilag -a részvénytársaságra átruháztassanak. És a keresk. törvényben (209. §.) intézkedés létezik azon esetre, ha azalakitandó társaság létező vagy előállítandó különböző vagyonrészeket vesz át, és erre nézve rendeli, hogy a szerződő fél, az átvétel tárgya s az azért teljesítendő megtérítés a társszerződésben megalapitan­dók. — Jelen esetben az által, hogy a törvényszék a részvénytár­saság hivatalos bejegyeztetését elrendelte, elismertetett, hogy a fenti szabálynak a társszerződéssel elégtétetett. — A törvényszék ezen rendelkezéshez csak annak feltevése mellett juthatott, hogy az ingatlanok tulajdonjogi átvételére nézve, amennyiben azok bruttoértéke, tehát a jelzálogok által felemésztett értékösszegük jön is szóba, — a részvénytársaság által nyújtandó megtérítés meg van állapítva a társszerződésben. — Ezen megtérítés pedig a dolog helyzete s a szerződés tartalma szerint nem állhat más­ban, mint abban, hogy a társaság a kezességet a létezőjelzálogokért átvette volt. «Az innen folyó s a panasz érveléseivel szemben megoldandó másik kérdés az: vájjon megengedhetó'-e jogilag, hogy valamely ingatlan tulajdonának átruházása akkép történjék, hogy az a tárgy­nak egy részeért különleges jogcím alatt eszközöltessék, p. o. rész­ben adásvétel jogcíme alatt, részben valamely más kötelezettség teljesítésére vagy törlesztésére. Ezen kérdés igenló'leg megoldandó, miután ily megállapodásnak, egyességnek sem törvény, sem jog­iétel nem áll az útjában. — De elméletileg valamely dolog tulaj­donának tetszés szerinti ideális részekre való felosztása is meg van engedve, tehát két egyenlőtlen részre is. — Ezen szétosztás irányában azonban itt gyakorlati kivitelére nézve sem forog fenn kétely; mert az csak papiroson s azon célból történik; hogy a valódi betétel az alaptőkéhez tisztára hozattassék; és az összes kérdésbe jöhető ingallanság ugyanazon részvénytársasági személy­nek felosztatlan tulajdonába átmegy. —- A keresk. törvény értel­mében már a társszerződés szerkesztőjének feladata lett volna az elválasztás iránt világosan intézkedni akkép, hogy kitűnjék: mely vagyonértékek ruháztatnak át a Commandit-társaság mint rész­vényes által s melyek mint szerződő fél által más jogcímen tulaj­donjogilag a részvénytársaságra; és utóbbi tekintetben miben áiljon a megtérítés, viszonszolgálat, egymástól elkülönítve. Miután ez a szerződésben meg nem történt, sőt ellenkezőleg minden elválasztás nélkül, a Coinmandit-társaságnak a iészvénytársulat részére szóló összes teljesítményei, t. i. az ingatlanok és ingók tulajdoni átruházása, valamint az activ követeléseknek, a betétel általános címe alatt a társaságra való átutalása összehányattak; másrészt ezen teljesítményeknek ellenébe állíttatott mindaz, amit a részvénytársaság a Commandit-társulattól jelzálog- s folyó adós­ságokban átvett: következik, hogy magoknak az eljáró bíróságok­nak kell újólagosán az emiitett, szükségessé vált elválasztást a törvény értelmében s a szerződés megfelelő magyarázása mellett eszközlésbe venni «Nem lehet szó a törvénynek (142. §.) a törvényszék általi megsértéséről mert az feltételezte, hogy a közjegyzői okirat, nem­csak a részvénytársaság alapításáról szóló szerződést, tehát az alaptőke teljesen eszközlött betételének kimutatását különösen, - hanem azonfelül még bizonyos vagyonrészek átengedéséről szóló szerződést is tartalmazza Atengedtetett ugyanis ingatlanok értékében 535,000 Márka, ingókban 436,707 M = 971,707 M. tehát a Commandit-társaságnak a részvénytársaság irányábani betéti kötelezettsége — 692 részvénynél 692,00 M. ellenében: 279,707 M. értéktöbblet. — Ezen értékátruházásnak, mely a betéteit túlhaladja, szükségkép egy további jogügyleten kell nyugodnia, és pedig egy olyanon, amely az alapfőszerződéstől független, s abból szükségkép nem is folyik, — minek folytán a törv. 142. §. alkal­mazása jogosult. — Ehhez legközelebb áll ugyan s a szerződő felek szándékának kétségtelenül legjobban megfelel, azon további jogügyletet dologi, vagy követelési adásvételnek minősíteni, a minél a vevő viszonteljesitménye az előbbiek értékének megfelelő összegű passivák átvételében áll. Minthogy azonban az erre szolgáló passivák összege magából a szerződésből számszerűleg kitűnik: így az illető vételár összege is meg van alapítva. Ennek azonban elégségesnek kell lenni, legalább az illeték kiszabásának céljára. «Az előadottak alapján az illetéknek a törvényszék általi kivetése teljesen megfelelő mind a dolog állásának, mind a törvény rendelkezéseinek. — Ez összhangzásban van az eddigi folyvást egyenlő judicaturáva! is; és jelen ügynek rendesbeni eltérő keze­lése csak abból eredhetett, hogy a társasági szerződés szerkezete nem volt a törvénynek teljesen megfelelő. — Ezek folytán a részvénytársaság ujabb panaszirata visszautasítandó volt.» Dr. Szokolay István, ügyvéd, Budapest. Nyilt kérdések és feleletek. Ügyvéd által visszatartott pénzek iránt inditott panaszos ügyben van-e helye elmakacsolásnak? (Felelet.) I. E lapok 22-ik számában felvetett kérdésre véleményem sze­rint az ügyvédi rdtts. 66. §-ában jelzett panasz folytán foganato­sítandó eljárásban, mely a törvény szerint vizsgálatijelleg ü, nem hozható makacssági határozat, de nem rendelhető el a panasz­lott ügyvéd elővezetése sem. A vizsgálat panaszlott ügyvéd távol maradása esetében is teljesítendő, s ha lehetséges okmányok beszerzése, tanuk kihall­gatása, s egyéb bizonyítékok gyűjtésével tisztázandó : forog-e fenn jogtalan pénzvisszatartás esete, vagy nem r s a vizsgálat eredmé­nyéhez képest határozat hozandó. A mennyiben panaszlott ügyvéd személyes meghallgatása nélkül a panasz alapos volta, vagy alaptalansága egyáltalában nem tisztázható oly mérvben, hogy a véghatározat meghozathas­sák, azon esetben a megtorló intézkedések eszközlése céljából az idézés ismételten isfegyelmi feljelentéssel való fenye­get é s m e 11 et t eszközlendő s az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a törvényszéki vizsgálattal megbízott bíró feljelentése folytán minden egyes megjelenés elmulasztása esetében az ügy­védi rdtts. 68. §-ának a) pontja szerint minősülő fegyelmi vét­ség miatt teendi az eljárást folyamatba, végeredményében a 70 §. szerinti büntetéseket alkalmazandja. Ezen eljárásban panaszlottnak esetleges országgyűlési kép­viseloi minősége semmiféle eljárási különlegességre indokul nem SZO J G I licit.

Next

/
Thumbnails
Contents