A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 20. szám - Özvegyi jog

164 A JOG koránt sem akarja annak útját állni, hogy jövőben, a viszonyok netaláni megváltoztával, különösen ha a közjegyzői állások szaponttatnak, az ingatlanok tulajdonának átruházása közjegyzői okirat felvételéhez legyen, mint előfeltételhez kötve. Az ebbeli szabályt a közjegyzői törvény ujabb módosításáról szóló, vagy a közjegyzosegi ügyet újonnan rendező külön törvénybe lehet foglalni, a nélkül, hogy a polgári törvénykönyvnek általános szabályával ellentmondásban állana. A polgári törvénykönyvben csak annyit kellene mondani, hogy a tulajdon átruházására vonatkozó szerződés érvényességére <okirat szükséges*. De hogy minő legyen ez az okirat, nem-e talán közjegyzői okirat, erre nézve speciális törvény rendelkezhet; és az ily rendelkezés az emiitett szabályt nem változtatná s nem módosítaná, hanem csak kibővitené. Természetes azonban, hogy a mlg ily speciális törvényszabály netalán létrejön, «okirat» alatt ugy a magán- mint a közokiratot kellene érteni. Az előadó előterjesztése felett megindult szerkesztő bizottsági tanácskozás eredményéhez képest, a kérdés a következő szempontok figyelembe vételét igényli : A felvetett kérdés kettős vonatkozásban fontolandó meg, nevezetesen vájjon az okirati, illetve közokirati forma az ingatlan tulajdonának átruházását célzó kötelmi szerződés érvényességi kellékét (1. A. és B. alatt) vagy csupán a telekkönyvi bejegyzés előfeltételét képezze-e (1. C. alatt)? A) Az okirati kényszer mellett — abban az értelemben, hogy az okirati forma az ingatlanok tulajdonának átruházását célzó kötelmi szerződés érvényességi kellékét képezze — szólnak a következők : l.Az okirati kényszer mellett általában: a) A szóbelileg kötött szerződés nem nyújt kellő garantiát abban az irányban, hogy a felek ügyleti akaratkijelentéseik horderejét kellőleg megfontolták. Következménye ennek a könnyelműen kötött szerződéseknek, közgazdasági szempontból felette káros, nagy száma. Nem vethető ennek ellen, hogy az okirati kényszer az ingatlanok forgalmát nehezíti. A végett, hogy a tulajdonjog telekkönyvileg a szerző nevére bejegyeztessék, előbb-utóbb mégis okirat kiállítása, vagy — a mi az okirat kiállításánál minden tekintetben nehezebb — per indítása szükséges.De ettől el is tekintve, az a körülmény, hogy az ingatlan birtok az, mely a népesség nagy részének helyhezkötöttségét és ezzel a haza földjéhez való ragaszkodását biztosítja, az a nagy befolyás, mellyel az ingatlan birtok tulajdonosának élethivatására és foglalkozására bir, egyaránt a mellett szói, hogy az ingatlanok elidegenítését túlságosan megkönnyíteni nem indokolt. b) Károsan hat vissza a tormaszabadság a telekkönyv rendezettségére abban az értelemben, hogy a telekkönyvben feltüntetett jogállás a tényleges anyagi jogállásnak megfeleljen, főleg, ha a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéséhez — mint jelenleg — okiratot kívánunk. Ez esetben ugyanis a felek, ha a szerződést szóbelileg megkötötték, részint közönyből, részint az okirat készítésével járó költség kíméléséből igen gyakran elmulasztják a létrejött ügylet utólagos irásbafoglalását és ebből folyólag a szerző tulajdonjoga telekkönyvi bejegyzésének kieszközlését is. Következménye ennek az, hogy az ingatlan gyakran már harmadik, negyedik kézen van, holott a telekkönyv még mindig az első telekkönyvön kivüli átruházót/tünteti tel tulajdonosnak. Ujabban az örökösödési eljárás körében nevezetes lépés történt a szóbanforgó baj ellensúlyozására, teljesen megszüntetni azonban természetszerűleg nem lehetett. Az okirati kényszer előreláthatólag szintén segítene legalább részben, a mennyiben a tulajdonjog telekkönyvi érvényesítését hátráltató, felemiitett ok — a már szóbelileg megkötött szerződés utólagos irásba foglalásának szüksége — elesnék. c) Az ingatlanokat elkötelező szóbeli szerződések — a tapasztalat tanúsága szerint — az ügyleti megállapodások bizonyításának nehézségeinél és népünknek a földbirtokhoz való SZÍVÓS ragaszkodásánál fogva rendkívül sok makacs, a per tárgyával gyakran arányban nem 'álló költséget okozó perre adnak okot és ezzel a jogbiztonságot nem csekély mértékben veszélyeztetik. Ausztria és külföld. Külföldi judikatura. Valamely jogügyletnek felén tuli sérelem cimén való megtámadása csak bírói árverés esetén van kizárva. Más nyilvános árverésre ez elv ki nem terjeszthető. (Legfőbb Ítélőszék Bécs 2,716/98.) Magyar bíróságnak végrehajtás foganatosítása iránti megkeresése akkor is teljesítendő, ha a végrehajtás tőzsdebirósági ítélet alapján rendeltetett is el. (Bécsi legf. ítélőszék 3,455/98.) Vendéglői helyiségnek a leltár, illetve felszerelés használatával határozott időre bérfizetés mellett való átadása nem haszonbérleti, hanem lakbérleti szerződés. (Legfőbb ítélőszék Bécs 3,394/98.) A feleség által a férjnek kölcsönzött összegek közjegyzői okirat hiányában is visszakövetelhetők. (Legfőbb ítélőszék Bécs 3,267/98.) A ki valamely árut nem rendelt meg, nem köteles az áru feladásával neki küldött értesitvényt, illetve szállítólevelet megőrizni, vagy visszaküldeni. Ezek elmulasztásából nem emelhet ellene a feladó kártérítési igényt. (Legfőbb Ítélőszék Bécs 3,353/98.) nem hí Kereskedelmi zálog alapján kért árverés nem rendelhető el itelesitett könyvkivonat alapján. (Bécsi legf.itélőszék 13.297/97.) Közli: dr. Oláh Dezső, bpesti ügyvéd. Vegyesek. Uj alügyészi állások. Az igazságügyminister, értesülésünk szerint, már legközelebb 8 uj alügyészi állást fog rendszeresíteni, melyekből kettő a budapesti ügyészségnek van szánva. A megüresedett 2 budapesti alügyészi állás is rövid idő alatt lesz betöltve. Ezen szaporítás éppenséggel nem mondható kielégítőnek, mert az uj bűnvádi eljárás életbeléptével valamennyi még folyamatban levő és ítélettel még el nem látott bűnügy kerül vissza az ügyészséghez ujabb indítványtétel végett. Ezen ügyek száma a budapesti ügyészségnél legalább is kétezerre tehető. A kir. táblák területén ujabban felállítandó főügyészségek egyelőre csak főügyészhelyettesekkel lesznek betöltve. A koronaügyész mellé csak egy helyettesi állás van contemplálva, a mi, tekintettel a Curia büntetó'tanácsainak számára, már most is kevésnek mondható és esetleg zavarokat is fog előidézni. Az esküdtek összeírása az egész országban oly kedvező eredménynyel járt, hogy minden törvényszék területén az esküdtszékek működése biztosítva van. 300,000-re rug az esküdtek száma, a mi lehetővé teszi, hogy az egy évben .már functionált esküdtek a törvény kedvezményeit igénybe fogják vehetni. Az ügyvédek által ellenjegyzett kérvényekre hozott pénzügyi hatósági határozatok az ügyvédeknek kézbesítendők. A m. kir. pénzügyministernek az 1899. évi 13,545. sz. a. kelt határozata: «Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 38. §-a értelmében az ügyvéd jogosítva van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt feleket képviselni. Az idézett törvény 61. §-a rendelkezése szerint azon ügyvédnek, a ki valamely bíróság, avagy hatóság előtt más fél nevében ügyködik, meghatalmazással kell bírnia és köteles minden beadványát sajátkezüleg ellenjegyezni. Utasítom tehát az összes pénzügyi hatóságokat, hogy mindazon beadványokra hozott határozataikat, a melyek ügyvédi ellenjegyzés mellett iktattattak be és az ellenjegyző ügyvéd a megbízatására vonatkozó szabályszerű meghatalmazását beadványához csatolta, jövőre mindenkor az ellenjegyző ügyvédnek kézbesítsék. Az ügyvédi meghatalmazás pedig visszatartandó és a tárgyalási iratoknál megőrzendő.* E rendelet nem szól arra az esetre, ha a kérvény ugyan ellenjegyezve van ügyvéd által, de az ügyvédi meghatalmazás nem csatoltatik. Ügyvédi munkadijmegállapitás a szegedi kir. ítélőtáblán. A szegedi kir. tábla 1899. évi márc. hó 6-án 772. sz. a. rágalmazással vádolt Sz. Mózsi felebbezése folytán következő Ítéletet hozott: Sz. Mózsi vádlott által Kecskeméti K. Gáspár magánvádlónak fizetendő eljárási költség négy frtra leszállittatió. Ezzel a részben való változtatással az elsőfokú bíróság ítélete egyebekben helyben hagyatik. Indokok: Az elsőfokú bíróság által tulmagas összegben megállapított eljárási költség, figyelemmel az ügyben teljesített munkára és a tárgyaláson eltöltött idővesztésre, az a rendelkezés szerint leszállítandó volt. Az elsőfokú bíróság ítélete egyebekben vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben. A vonatkozó iratok a szegedi kir. járásbíróság büntető osztályánál 1898. B. II. 6£0. sz. alatt vannak és azokból megállapítható, hogy ezen ügyben az eljárt ügyvéd feljelentést szerkesztett és nyújtott be s az 1898. nov. 28-án és dec. 29-én megtartott két tárgyalást látta el. Ezen három aktusért az elsőbiróság 15 frt eljárási költségben marasztalta vádlottat és ezt a kir. Ítélőtábla 4 frtra szállította le, vagyis egy-egy aktus diját 1 frt 33v3 krban állapította meg oly indokolás mellett, hogy ez felel meg a teljesített munkának és a tárgyaláson eltöltött időnek. Curiai és táblai értesítések Brassó Dr. W. L. Matis A. - Gödri J. érk. 6,714/98. sz a. n. e eld. Kovács B. — Borosnyai és tsa. — Molnár A. érk. 1 997/99 sz. a. - Thót D.-né - Molnár A. érk. 1,999/99. sz. ,i. n.'e eld. Egry. - Eger dr F. L. Goldberger I. b. ü. még nem érk. a Cunara. - Halmi N. I. Szászfalu - Fekete-Ardó község érk. 306/99. sz a. n. e. eld. Egry. - K.-Vásárhely Dr. Sz. Gy Makó D - id Szőcs M. 6887/98. sz. ü. a Cur. máj. 9. hh. - Pozsony Dr. H A tulop j. - Bota J. 7134/98. sz. ü. a Cur. ápr. 28. mv. - Szécsény P. S. Ray - Szécsényi tkptár érk. 363/99. v. sz. a. eld. Thurv ÍRÍT" J0ZSARÍrkoo12°V99. sz. a. eld. Pacskevics. - Antal - Varga érk. 560/ sz. a. feb. 22. rend. - Kis I. - Kis T. érk 6049/98 sz a eld. Nye^czkey. - Bárok J. és neje - özv. Földeákné érk. 20W/M. &46« > éS - - Deákné érk. Dr. RÉVAI LAJOS lakik^vT^Teíé^oTiTiT J^STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart- 3.