A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 20. szám - Özvegyi jog

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 20. szamához. Budapest, 1899. május hó 14. Köztörvényi ügyekben. A felek által a per bírája előtt kötött egyezség a kétoldalú szerződések közé tartozik és a magán szerződésektől csupán alaki tekintetben különbözik. Az ily egyezség érvénytelenítését anyagi érvénytelenségi okokból ép ugy lehet per utján szorgalmazni, mint a magán egyezség érvénytelenítését. A szatmárnémeti kir. tszek. (1897. december 11-én 19,295. sz. a.) M. Bálint felperesnek özv. M. Károlyné szül. F. Lidia alperes ellen bírói egyészség érvénytelenítése és jár. iránti rendes perében következőleg ítélt: Felperesi keresetnek hely adatik és a szatmárnémeti kir. jbiróságnál felperes és alperes között 1895. évi október 7-én a tiszabecsi 4. sz. tjkvben 416. hrz. és 90. hrzi ingatlanra vonatkozólag kötöttegyészség az ingatlan tulajdonjogára nézve érvénytelennek kimondatikés alperes annak tűrésére köteleztetik, hogy ezen ítélet jogerőre emelkedése után kérhető végrehajtás utján felperes a tiszabecsi 4. sz. tjkvböl a tiszabecsi 649. sz. tjkvbe átvitt 4/fi. hrzi sz. ingatlanra a 13,598 895. tk. sz. végzéssel bekebelezett tulajdonjogot eredeti érvénytelenség okából töröltesse és eme ingatlanra az előbbi tkvi állapotot visszaállíttassa; stb. Indokok: Felperes keresetében előadja, hogy alperes ellen a szatmárnémeti kir. jbiróság előtt a tiszabecsi 4. sz. tjkvben 4 6. hrzi sz. a. felvett ingatlanon levő ház birtokba adása s jár. iránt sommás keresetet indított és azon per 1895. okt. 7-én megtartott tárgyalásakor az A.) a. csatolt egyezségben az foglaltatik, hogy felperes a tiszabecsi 4. sz. tjkvben 4'6. hr. sz. alatt felvett ingatlant adta el alperesnek és arra ennek tulajdonjoga bekebelezését megengedte, miután ezen egyezség tartalma nem felel , meg felperes akaratának, mert a tiszabecsi 4. sz. tjkvben 4/6 hrsz. a. beltelek peres felek között soha vita tárgyát nem képezte és felperes alperessel csak azon telkén levő felülépitményre a házra egyezett ki és ezt adta el alperesnek 85 frtért és az egyezséget a kir. jbiróság előtt azon tudatban irta alá, hogy abban csak a ház eladásáról van szó és habár az egyezség előtte felolvastatott mint egyszerű ember az abban foglalt tkvi helyrajzi és házszámokat csak a házra értette és miután azok a telekre vonatkoznak, tévedésben volt az egyezség aláírásakor és azon egyezség érvénytelen és psdig annál inkább, mert nem csak felperes, de alperes is azon hiszemben volt, hogy csak a ház képezte az eladás tárgyát, és mindketten csakis az egyezség "közbesitésekor tudták meg annak valódi tartalmát ; miután felperes az egyezség kiigazítását a kir. jbiróságnál kérelmezte, de az sikerre nem vezetett és alperes az egyezség alapján rosszhiszeműen a fönt leirt ingatlanokra tulajdonjogát bekebeleztette; miután az A a. egyezség egyezkedő felek tévedésén alapulván, eredetileg érvénytelen és érvénytelen az annak alapján bekebelezett tulajdonjog is, végre mivel alperessel az ügyet rendezni nem sikerült; kéri felperes a közte és alperes közt a szatmárnémeti kir. jbiróság előtt 1895. október 7-én a tiszabecsi 4. sz. tjkvben 4 6. hr. és 90 hrszámu ingatlanra vonatkozólag kötött egyezséget érvénytelennek kimondani és alperest annak tűrésére kötelezni, hogy felperes a tiszabecsi 4. sz. tjkvböl a tiszabecsi 649. sz. tjkvbe átvett 4'6. hr. sz. ingatlanra a 13,598/895. tk. sz. végzéssel bekebelezett tulajdonjogot eredeti érvénytelenség okából töröltesse, azon ingatlanra az elébbeni tkvi állapotot vissza• álittassa és kéri felperes stb. Ennek előre bocsájtása után, minthogy a jelen perhez a szatmári kir. jbiróságtól beszerzett és 11,141/97 P. sz. a. iktatott periratok közt levő 7,144'895 P. sz. jkv. szerint nevezett kir. jbiróság előtt felperes a tiszabecsi 617 sz. tjkvben 4 hrzi 90 népsor számú ház fele részének birtokába való viszzahelyezése iránt indított alperes özv. M. Károlyné mint kisk. M. Izabella, Károly és Gyula term. és törv. gyámja ellen keresetet és az ugyanazon periratok közt levő 7,475/896 P. sz. jkv. szerint tett nyilatkozatában alperes beismeri, hogy az érintett visszahelyezési per indítása előtt csakis a 90 népsorszámu ház iránt egyezkedett felperessel és ígért az abból felperest illető részért 80 frtot, minthogy alperesnek ezen nyilatkozatából és a 7,475/96 P. sz. jkv. szerint Kihallgatott G. Gáspár, K. Lajos ugy a 8,141 '96 P. sz. jkv. szerint kihallgatott V. Jakab tanuk vallomásából megállapítható, hogy peres felek között csakis a tiszabecsi 90 népsorszámu közös ház képezte vita és egyezkedés tárgyát, de ugyanazon alperesi nyilatkozatból és tanúvallomásokból megállapítható az is, hogy a tiszabecsi 4sz. tjkvben 4 hr. sz. a. felvett beltelek peres felek közt vita tárgyát soha sem képezte, minthogy továbbá a 17,488'97 p. sz. jkv. szerint kihallgatott K. Lajosné és ifj. B. Ferenc tanuk vallomásukkal igazolják, hogy az a) A egyezség kötése után alperes előttük kijelentette, hogy a telket felperestől meg nem vette és K. Lajos K. Lajosné vallomásai szerint ugy nyilatkozott, hogy az Isten adta neki — minthogy végül a 7,475 96. és 8,141/96. sz. jkvek szerint kihallgatott V. Jakab, G. Gáspár vallomásával igazoltatott, hogy a tiszabecsi 4. sz. tjkvben */6 hr. számmal jelölt telek értéke jóval meghaladja az A) a. egyezség szerinti vételárt — tekintve, hogy mindezen felhozott bizonyítékokból kétségtelenül igazoltnak veendő, hogy az A) a. egyezség kötésekor peres felek azon tudatban voltak, hogy eme egyezség szerint csak a tiszabecsi 90 népsorszámu ház adatott el alperesnek és midőn azon egyezséget elfogadták, aláírták, tévedésben voltak;'tekintve, hogy ez alapon az A) a. egyezség és ennek alapján alperes tulajdonjogának bekebelezése a tiszabecsi L sz. tjkvben *'„ hr. sz. a. felvett ingatlan tulajdonjogát illetőleg eredetileg érvénytelennek tekintendő; ezért ez ügyben a fenti ítélet szerint kellett határozni stb. A debreceni kir. ítélőtábla [1898. év április 27-én 1,407/898. sz. a.. A kir. tszék ítélete megvákoztattatik, felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: A per bírója előtt kötött egyezség nem valamely magánszerződés, hanem az 1868. évi LIV. t.-c. 257. §-a szerint ítélet erejével bír. Az Ítélet megsemmisitésének pedig az 1881. évi LIX. t.-c. 50. §-a értelmében csakugyan ennek a törvénynek 39. §. gj, i) és k) pontjában foglalt alaki sérelmek eseteiben vagyis akkor van helye, ha alperes tudva levő lakhelyének elhallgatása mellett hirdetményi idézés eszközöltetett és az ilykép idézett fél meg nem jelent, továbbá, ha önképviseletre nem jogosított vagy jogi személy, törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert vagy idéztetett perbe, s a hiba utólag helyre nem hozatott, végre, ha valamely fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el s a hiány nem pótoltatott. Ezeknek az eseteknek kivételével az ítélet megsemmisítése iránti keresetnek helye nincs. Minthogy pedig felperes a szatmári kir. jbiróság mint a per bírája előtt 1895. október 7-én kötött egyezségnek megsemmisítését nem az 1881 : LIX. t.-c. 50. §-ban felhívott 39. §. gj, ii és k) pontjaiban felsorolt alaki sérelmek, hanem a peres felek tárgyi tévedése miatt kérte, ily nemű keresetnek azonban csupán a magánszerződésekre nézve van helye, ellenben a birói ítéletnek ily alapon való megsemmisítése helyt nem foghat, ily alapon az ítélet erejével bíró bírói egyezség megsemmisitésének sincs helye. Ennélfogva felperest keresetével elutasítani kellett stb. A m. kir. Curia (1899. évi április hó 6-án 5,509/98. sz. a.). A másodbiróság ítélete megvákoztattatik, a felperes és alperes közt létrejött birói egyezség érvénytelenítése per utján szorgalmazhatnak kimondatik s a másodbiróság az ügy érdemi megvizsgálására utasittatik stb. Indokok: Felperes keresetét a közte és alperes közt létrejött birói egyezség érvénytelenítése és nem az eljárás megsemmisítése iránt indította. -•- A per bírája előtt kötött egyezségben a felek jogviszonyát nem a biró, hanem közös akarattal maguk a felek szabályozzák s a biró a felek által előtte nyilvánított akarategységet pusztán tudomásul veszi. A felek által a per birója előtt kötött egyezség tehát a két oldalú szerődések közé tartozik s a magánszerződésektől csupán alaki tekintetben külömbözik. Következésképen a per birója előtt kötött egyezség érvénytelenítését anyagi érvénytelenségi okokból épen ugy lehet per utján szorgalmazni, mint a magánegyezség érvénytelenítését. Az a kérdés, hogy a szakértők véleménye mily irányban fogadható el bizonyítékul ? mint a bizonyítékok szabad mérlegelése körébe tartozó kérdés, felülvizsgálat tárgyául nem szolgálhat. Szabály az is, hogyha a bérlemény tárgya vétlen baleset következtében egészen megsemmisül, a haszonbérleti szerződés megszűnik. Ez a szabály akkor, ha a bérleményen baleset következtében oly változás áll elö, hogy a bérlemény használata lényegesen megnehezül, az előbbi állapotba való helyezés pedig a haszonbérbe adónak aránytalanul nagy költségbe kerül, akkép módosul, hogy a haszonbérlő a haszonbérbe adótól bérleengedést követelhet. lA m. kir. Guria felülvizsg. tan. 1899. márc. 27. I. G. 103/99. sz. a.) A szakértői vélemény bizonyító ereje, annak megbízhatósága és arra nézve a felek részéről felhozott adatokat a bíróság szabadon mérlegeli, mérlegelésének eredménye pedig felülvizsgálat tárgyává nem tehető, i A m. kir. Curia felülvizsg tan. 99. márc. 23. I. G. 614 »6. sz.)