A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 20. szám - A lajstromrendszer Budapesten

158 A JOG jegyzői irodákban is, de kiváltkép az irattárakban. Hozzájárul, hogy a biró által végzett munka sem mennyiségileg sem minőségűé g nem ellenőrizhetői Az alphabetum szerii ti kiosztás lehetővé teszi, hogy ~a legfogasabb ügyek gyakran gyenge biró kezébe kerülnek és hogy nincs mód különbséget tenni a nagyobb fáradságot és szellemi munkát igénylő és a minden fejtörés nélkül elintézhető ítéletek közt. A rendszer tehát öli az ambíciót, a birói ítélkezés ezen legfőbb tényezőjét. De ki van zárva az is, hogy a bíróság vezetője ez irányban bármily correctivumot alkalmazhasson; áttekintést sem nyer az ügyek állásáról, és igy természetesen az egyes birák tevékenységét sem bírálhatja felül. Ez pedig annál fájdalmasabb ielenség, mert éppen az képezte a régi rendszer egyik legkiválóbb előnyét, hogy a bíróság vezetője minden egyes birájának tevékenységét a legkisebb részletekig terjedőleg ellenőrizhette. A minister által tervezett központi mutató a munkát csak szaporítaná és a ma is túlterhelt kezelő személyzet helyzetét kétségbeejtővé fogja tenni. Gyakorlati haszna csupán abból ál|, hogy a jogkereső közönség könnyebben jut majd tudomására annak, hogy hol keresse az ügyét. Ellenben a mai viszásságokon segítve egyáltalán nem lesz; minden a réginél marad, sőt még némi késleltetés is járul majd az ügyek elintézéséhez. Gyökeresen segítene azonban a létező bajokon a központi iktató, mely a nagyszámú, jelenleg a jegyzői irodákban vezetett lajstromot feleslegessé tenné. Minden u j darab; tehát peres vagy perenkivüli ügybeni első beadvány a központi iktatóba kerülne; ott lesz ellátva a folyó folytatólagos számmal, mely nem tesz különbséget a p;res és perenkivüli ügyek közt és felperes és alperes szerint a jegyzői irodának és az elintéző bírónak kijelölése mellett a központi mutatóban lesz elkönyvelve. A tudakozó fél tehát itt nyer kellő, könnyű és gyors tájékozást és felvilágosítást, alaposabbat mint ma a jegyzői irodában, a hol az ügyek csak felperes neve alatt iktattatnak és kezeltetnek. Minden további folytatólagos beadvány már nem a központi iktatóban, hanem a jegyzői irodában lesz beadandó és ezen tény ugy a megfelelő mutatóba bevezetve, mint az illető aktacsomó bori- | tékára reávezetve. A jegyzői iroda a hozzá érkezett uj ügyeket a saját: három redukált (Sp. Vp. és V.) mutatókönyvébe a központi iktató számainak alapul vétele mellett bevezeti és igy el lesz kerülve a mai zűrzavar és tévedés az akták reponálása körül, másfelől pedig teljesen meg lesz szorítva a már teljesen céltévesztett lajstromozás. Az akta többé nem kerül ki a jegyzői I irodából, — az irattár pedig nem köteles többé évente — mint pl. ' az V. kerületi jbságnál — 3 X 19 = 57 parallel aktanyalábot őrizni, melyek mindegyike 1-nél kezdődik és csak a római számokban különbözik. Tehát központi iktató, lajstromok nélkül és a jegyzői irodákban nem dijnokok, hanem szakavatott és ügybuzgó és fegyelmi uton is felelősségre vonható írnokok alkalmazása képes a mai rendszert a hínárból kivezetni. Sötétebben nézi a tervezett újítást Boron kay járásbiró ur. Szerinte annak egyetlen gyakorlati eredménye az lesz, hogy minden egyes ügy expediálása ujabb három napi késedelmet fog szenvedni és igy a segédhivatalok majd elmerülnek a restanciában. A személyzet ma sem elegendő. — hová jutunk majd azuj, az irodaszemélyzetre háruló munkatöbblet mellett ? És mindezektől eltekintve — a mutatókönyv behozatala semmi egyéb mint visszatérés a régi rendszerhez; de akkor legegyszerűbb volna az egész lajstromrendszert, melyért ő sem lelkesedik, a főváros területén hatályon kivül helyezni. Boronkay ur tehát kritikát mond, — de nem hoz semmiféle oly intézkedést javaslatba, mely a kivált az ő járásbíróságánál ijesztő módon elszaporodó bajokon segíteni tudna. Mas sanek járásbiró ur szintén barátja a központi mutatónak." — de más kezelési mód mellett. Szerinte a kereset közvetlenül a központi iktatóban lenne benyújtandó. Ott rá' lesz vezetve a központi folyó szám és onnét lesz az minden nap külön jegyzék mellett áttéve a jegyzői irodába. A jegyzékbem csupán minden keresetnek központi iktatói folyószáma foglaltatnék — erre vezeti most rá a jegyzői iroda a saját Sp. számát és az előadó nevét, mely adatok a jegyzék visszaérkezte után nyomban a központi iktató mutatókönyvébe lesznek bevezetve. Igy a fél azonnal teljes értesítést nyer, az akta pedig többé ki nem kerül a jegyzői irodából. Vájjon mindezzel gyökeresen iesz-e a bajokon segítve, — erre az illetők maguk sem tudnak positiv feleletet adni és ezért talán tanácsos volna a főv. járásbíróságok összes vezetőit egy ad hoc egybehívandó enquéte-ben meghallgatni. Annyi bizonyos, hogy ha ma az értesitésadás sok nehézséggel jár, ugy az évről-évre, a különféle mutatókönyvek természetszerű szaporodtával, fokozódó nagyobbmérvü nehézséget fog okozni. Ez idén készült el az első: a lefolyt év ügyforgalmát felölelő kimutatás a lajstromrendszer hatálya alatt teljesített birói tevékenységről. Maguk a birák sem fektetnek nagy súlyt ezen kimutatásokra, — ők maguk is beismerik, hogy az általuk felsőbb helyre felterjesztett táblázatok nem nyújtják hü képét az általuk teljesített munkának. Statistika ide — statistika oda, az első és fődolog, hogy az ember megértse, hogy mit kívánnak tőle. Már pedig azon utasítás, mely a kimutatások tárgyában felsőbb helyen készült, oly homályos és érthetetlen volt, hogy nemcsak az alsóbiróságoknál, de még a kir. Táblán sem akadt senki, aki megfelelő magyarázatot adhatott volna, sőt a ministeriumban is csak vállat tudtak vonni. Készült tehát a statistika ugy a hogy — hogy mily célt akar a ministerium azzal elérni, azt majd a jövő fogja mutatni. Hogy azonban olvasóink mégis képét nyerjék a budapesti kir. tszék területén működő járásbíróságok tevékenységének, az alábbiakban közöljük 1. azok össztevékenységéről szóié kimutatást ; 2. példa gyanánt a VI. ker. kir. jbság tevékenységének összkimutatását és egyes birái tevékenységének táblázatát. Ezen bíróság versenyez az V. kerületivel az elintézés alá kerülő perek nagy számában és igy a birák által elintézett ügydarabok száma is nagyjában ama bíróság bíráinak tevékenységével megegyezik. A statistikai adatoknak ily a'akban elíő izbeni közzététele kizárja azt, hogy azokhoz bármily kritikai megjegyzést fűzzünk, erre majd a jövőben lesz módunk, feltéve, hogy ezen adatok időközben megbízhatóbbakká válnak. * * A budapesti kir. törvényszék területéhez tartozó kir. járásbíróságoknak, ügyforgalmi és tevékenységi kimutatása 1898-ban a következő: A bírósági személyzet állott : 59 bíróból, 66 segéd, 3 telekkönyvvezető, 48 írnok és 113 dijnokból. Beérkezett: 150,732 db polgári és 6,495 telekkönyvi (ez utóbbi a telekkönyvi hatósággal felruházott I—III. ker. jbságnál) ügy =. 157,227. Az 1897. évi hátralék volt: 114,545 polg. és 112 tkkvi = 114,657 ügy. 1898. évi hátralék: 65,365 polg. és 171 telekkvi = 65,536 ügy. Sommásperekből 1897. évről folyamatban maradt: 94,901. Az 1898. évben érkezett: a) 50 frtig: 30,894 ; b) 50—200 frtig: 24-,926; c) 200—500 frtig: 8,044; d) 500 frtnál több: 1,373; e) az 1893. évi XVIII. t.-c. 1. §. 2. p. aláeső per: 6; f) 3. pontja alá eső per: 4; g) egyéb per: 4,437; összesen 69,684. Az 1898. évben befejeztetett: 53,547, szünetel 92,854. Az év végén a szünetelőkön kivül folyamatban maradt: 18,184. A tárgyalások eredménye volt: contradictorius tárgyalás alapján hozatott : részitélet 259, végitélet 6,889. Makacsság és elismerés alapján hozott ítélet : 24,452, egyezség: 4,979. Pergátló kifogás tárgyában hozott végzés: 548 ; bizonyítást elrendelő végzés 13,917, halasztás 11,157, egyéb eredmény (?) 10,983. (Ily nagy szám mellett talán nem ártana azt is megtudni, hogy miben állott ezen egyéb eredmény ?) A fenti contradictorius módon ítélettel befejezett perek t a r t a m a volt: 3 hónál kevesebb: 2,733; 3—6 hó : 1860; 6 hó—1 év: 1,366; 1—2 év: 671 ; 2 évnél több 226 (!!) Tárgyalás kitüzetett; 99,263; nem tartatott meg: 24,171; contradictorius tárgyalás volt: 28.881; első tárgyalásra egy napra kitűzött ügyek legkisebb száma volt : 1, legnagyobb száma: 122. (!! Igazán szégyeljük ezen számot ide leirni.) Egyezségi ügyekben előterjesztetett 188 kérelem; ebből létrejött 44 egyezség és perré alakult 14. Fizetési meghagyási kérelem előterjesztetett: 7,287. visszautasittatott: 339, kibocsáttatott 6,948. Az 1897. évben előterjesztett kérelem volt: 4,999, ebből visszautasittatott: 206, kibocsáttatott: 4,793, ellenmondás előterjesztetett: 2,308 ; végrehajtás elrendeltetett : 949 ; perré alakult: 2,268. Az 1898. évi lajstromba vezetett megkeresések száma : 1,078. Rendes örökösödési ügy 1897-ről folyamatban maradt: 975; 1898 megindittatott: hivatalból 1,047. kérelemre 471 ss 1,518. Befejeztetett: teljes átadással: 1,076; teljes perre utasítással: 34 ; részleges átadás vagy perre utasítással : 15; más módon 215 = 1,340. Az év végén folyamatban maradt 1.153 (!!) Végrehajtási ügyek. 1898. érkezett: 28.564, befejeztetett 8.092; az év végén folyamatban maradt 20,472. (M)