A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 20. szám - Özvegyi jog

A JOG 159 Megkeresés érkezett 1898 : 3,220, befejeztetett: 2,409, folyamatban maradt: 811. Lakbérleti ügy 1898 érkezett 98, egyéb ügy 18,515 = 18,613, befejeztetett: 17,497, folyamatban maradt: 1,116. Telekkönyvi ügy 1897-ről folyamatban maradt 112 ; 1898. érkezett 6,495, elintéztetett : 6,436, folyamatban maradt 711. Bevezetés foganatosíttatott: 6,4d6. Az 1897. év végén folyamatban maradt és az 1898. január 1-től ápril hó 30-ig folyamatba tett ügyek külön részletezéséből*) kitűnik : Beérkezett 1898 január 1—május l-ig: 194,186 beadvány és 47,294 ügy. Contradictorius tárgyal'sok száma volt ápnl 30-ig : 17,478, dec. 31-ig 8,130. ápril 30-ig: 4,437, dec. 3l-ig 2,902 Elintéztetett végitélettel « makacssággal « « 12,849 « « 3,931 « egyezséggel « « 3,122 « « 1,097 « perbefejezö végzéssel « « 878 « (< 357 « szünetel « « 78,371 « « 15,269 « perelévülés folytán « « 9,114 « « 9,851 Egyezségi ügy: létrejött egyezség « « 44 « « — « (i perré alakult « « 6 « « — Fizetési meghagyás: visszautasítással" « 153 « « — « « kibocsátással « « 3,250 « « — « « elr. végrehajt. « « 861 « « 158 « « perré alakult « « 1,764 « « 296 Örökösödési ügy: teljes átadással« « 445 « « 380 « « telj. perre utasit.« « 19 « « 12 « « részi, átadás v. perre utasítással « « 4 « « 2 *) Hogy mi célnak szolgál ezen külön részletezés, — fő!eg midőn az rendszerint a fennebb közölt adatokkal meg m>m egyezik — azt csak a ministeri bureauk bölcsesége képes felfogni; tény az, hogy ezen részletezés minden egyes bírónak rendkivüli fejtörést okozott és jövőre is fog okozni. Örökösödési ügy: más módon ápril. 31-ig: 61 dec 31-ig 42 Végrehajtási ügy: elrendelőleg « « 13,713 « « 18,856 « « elutasitólag « « 16 « « — Megkeresés « « 574 « « 667 Vegyes ügy « « 2,312 « « 4,294 1897. évi hátralék száma: sommás perek 91,255. « « « « örökösödési ügyek 872. 1898 május 1. után a lajstromba átvezetett régi ügyek száma: sommás perek: 14,186, egyezségi ügyek: 7, fizetési meghagyások : 373, örökösödési ügyek : 913. Áttérünk most már a VI. ker. kir.jbság összműködésének kimutatására. Az ebbeli adatok a következők : A VI. ker. kir. jbság létszáma 11 biró és 12 segéd. Beérkezett 28,543,1897. évi hátralék 27,729, 1898. évi hátralék 6,009. Sommás perekből 1897-ről folyamatban maradt 27,336, 1898. érkezett 20,709, befejeztetett 20,086, szünetel 22,196. Részitálet 72. Végitélet 1,547. Makacssági ítélet 7,170. Egyezség 1,112. Pergátló kif. végzés 144. Bizonyítást elrend. végzés 3,694. Halasztás 2,762. Egyéb eredmény 1,784. Egyezségi ügy: Kérelem 71, egyezség 29, perré alakult 6. Fizetési meghagyás: kérelem 1,131, visszautasittatott 98, kibocsáttatott f. m. 1,033. Örökösödési ügy: 1897-ről folyamatban maradt 126, 1898. megindittatott 286, befejeztetett 297. Végrehajtási ügy 209. Vegyes ügy: 1897-ről folyamatban maradt 113, 1898. évben érkezett 5,754, befejeztetett 5,867. Végül ide igtatjuk a VI. ker. kir. jbság egyes bíráinak tevékenységi kimutatását, melyet az alábbi táblázat tüntet ki: Bíró neve Beérkezett ügyek 1897. évi hátralék 1898 évi hátralék * i & s 1898-ban érkezett somm. per u í! S) V V M Részitélet Végitélet [ Makacssági ítélet Egyezség Vegyes ügy Fizetési meghagyás 'So •v V W o Örökösödési ügy Végre u a •V h. ügy Szünetel 1. Massanek Rezső jb._.. ... 1,248 2.800 253 2,800 1,001 1,333 II 2 94 390 54 263 2,215 2. dr. Gráf Vilmos jb 2,916 3,034 679 3,034 2,178 1,202 8 LQQ 929 62 749 — — — 209 209 2,331 3. dr. Deréky Pál ... 2.363 2,771 438 2,771 1.984 1,929 8 12i i 572 78 379 2,388 4. dr. Hamraersberg Miki. 2,515 2.807 821 2,807 2,104 1,736 .5 86 714 112 411 — — — 2,354 5. dr. H u z e 11 a Mátyás 2,807 3.067 717 3,067 2,459 2,177 .6 147 847 128 456 fej — !g —" 2,632 6. dr. M a 1 a t i n s z k y Kálmán 3,269 1,871 529 1,591 665 420 3 53 261 27 1,588 — _ 286 — — 1.553 7. N a g v Mózes . ... 2.746 * 239 734 2,398 2,305 2,090 7 199 814 101 441 1,879 8. dr. Schermann István.. 2,360 2.088 644 2,088 2.000 1.116 10 191 681 141 H60 1,32* 9. dr. S c h I a u c h Lajos 2,247 2,381 510 2,381 1,967 '-',041 6 175 537 79 280 1.797 10. dr. Stok inger László ... 2. í 11 1,554 101 1.441 799 1,078 9 141 293 77 331 1,131 71 — — — 1,061 11. dr. T a I a b é r István ... ... 3.661 2,958 583 2,958 3,227 2.964 8 241 1,132 253 496 2,658 Dr. Révai Lajos. Özvegyi jog. Irta: Dr. PLOPU GYÖRGY, kir. ítélőtáblai biró, a felső-vissói kir. járásbíróság vezetője. II. Az özvegyi jog tartalma alanyi és tárgyi értelemben vett jogokat ölel fel, a melyekkel szemben állanak a viszonos kötelességek. Özvegyi jog jelenti az özvegy jogosultságát a hagyatékkal szemben, de jelenti a hagyatékból vont anyagi előnyt biztosító jogelvek összefoglalatát is ; amaz az alanyi, emez a tárgyi értelemben vett özvegyi jog; végül jelenti magát a jogintézményt is, sőt allegorikusán még magyar jogász is szívesen használja az özvegyi jog kifejezést annak tárgya helyett.1) Valamint általában minden jog, ugy az özvegyi jog fogalma is feltétlenül személyt, jogosított alanyt tételez fel. Az özvegyi jog alanya nőszemély, özvegy, a kinek helyzetét, állását a halál ténye által megszüntetett törvényes házasság teremtette ; oly állapot tehát ez, mely nem a nő akaratának folyománya, hanem attól függetlenül áll be. Az özvegyi jog kifejezés csak nő joga lehet, csak nőszemély jogosultságát jelenti és sohasem férfiét; tehát maga az ') Itt sietek megjegyezni, hogy ezen enunciatiók távolról sem akarjál; az özvegyi jog fogalrrának definitióját képezni. Ez csak egyolyconstructióban foglalható, a mely a mellett, hogy az özvegyi jog mibenlétét meghatározza, egyszersmind annak ugy genus proximumát, mint ultima differentiáját is körvonalozza. A fenti általános enunciatio tehát bevezető jellemzés, a mi onnan is látszik, hogy benne az özvegyi jog kifejezésnek nem jogászi értelme és használata is hangsúlyozva van. Magát a definitiót majd később, midőn az özvegyi jog tartalmának összes alkatrészeit alaposan megvizsgáltuk és megeleneztük, fogjuk felállítani fejtegetéseink alapján. «özvegy» kitételt classikus, valódi értelemben csak nőre lehet applicálni, és az «özvegy» kifejezés eo ipso nőt jelent; ellenben férfira azt csak sajátlanul lehet használni. Az előáliott özvegyi állapotot és hatályba lépett özvegyi jogot feltétlenül törvényes házasságnak kellett megelőznie, mert csak a törvényes férj halála folytán válik neje özvegygyé. Özvegy és özvegyi jog rendes körülmények közt szorosan összefüggő fogalmak. Ha tehát a nő ténye vagy részesedése idézte elő özvegységi állapotát (férjét megölte stb.), akkor az özvegyi jog semmissé lesz, mert bűnös cselekmény az azt elkövetőre nézve jog forrása nem lehet, és mert a lovagias talajú özvegyi jog érdemetlen özvegyet nem illethet. Az özvegy és özvegyi jog fogalmainak szoros összefüggésének folyománya azon tény is, hogy : ha a házasság a halál tényén kivül egyéb módon, p. o. az együttélés állandó megszakítása, vagy a házasság végleges felbontása által szűnt meg, ezen állapot özvegyi jogot semmi körülmények közt sem teremt; mert a férj halála nélkül neje nem válhatik özvegygyé. Az ideiglenesen vagy véglegesen elválasztott nőnek lehet tartási joga férje ellen, de nem leltet özvegyi joga, a mi egyike a legeklatánsabb bizonyítékainak annak, hogy az özvegyi jog egyáltalában nem ugyanazonositható a tartási jogosultsággal, miként erről még szó lesz fejtegetéseink során. Nem a férj tényleges elhalálozása, hanem a halál tényének konstatálása forrása az özvegységi állapotnak és özvegyi jognak ; következőleg nemcsak akkor, ha a férj tényleg elhalt, hanem ha elhalálozásának törvényszerű vélelme áll fenn, akkor is érvényesül az özvegynek joga ; tehát a holttányilvánitás ténye is eredményez özvegyi jogot, mert holttányilvánitás által a férj meghaltnak mondatván ki, neje özvegygyé lesz. A tárgyi értelemben vett özvegyi jog összfoglalatja azon szabályoknak, melyek az özvegyi jogosítványok külső rendezé1*