A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 20. szám - A lajstromrendszer Budapesten

Tizennyolcadik évfolyam. 20. szám Budap e st, 1899. május 14. Szerkesztőség: \ ., Uudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IGAZSÁGÜGY immm KÉPFISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGY; Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják: Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR, Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre Fél v Egész « 1 frt 50 kr. G « — Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: A lajstromrendszer Budapesten. Irta: dr. Révai Lajos ügyvéd Bpest. — Özvegyi jog. II. Irta: dr. Plopu György, kir. Ítélőtáblai biró, Felsö-Vissó. — A közjegyzői kényszer. Irta: dr. Nitsche Győző albiró, Hatvan. — Belföld. (A magyar polgári törvénykönyvet előkészitó bizottság teljes ülésében megvitatandó 12. sz. kérdések.) — Ausztria és külföld. (Külföldi judicatura Közli: dr. Oláh Dezső, ügyvéd, Bpest.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Bud'apesti Köz!öny» bői (Csődök — Pályázatok.) A lajstromrendszer Budapesten. Olvasóinknak gyakran áll módjukban e lap hasábjain a lajstromrendszer barátai és nyilt ellenségeinek : pro és contra érvelő cikkeivel találkozhatni és még ma sincs eldöntve az a kérdés : vájjon melyik félnek van igaza ? Annyi gyakorlati eredménye azonban mégis volt a felmerült vitának, hogy a lajstromrendszer csalhatatlanságába vetett hit. már az igazságügyi kormányzat kebelében is megrendült. Csak nemrég volt alkalmunk közölhetni, hogy Plósz igazságügyminister ur a fővárosi bíróságoknál a lajstromrendszer gyakorlati érvényesülése körül eddig ész'elt viszásságok orvoslásául a központi mutatókönyvet akarja létesiteni, de azt egyelőre csak a fővárosi bíróságokra nézve szándékozik kötelezően behozni és ettől várja a kezelés normális működésének biztosítását. A kérdés eléggé fontos, hogy mi is behatóbban foglalkozzunk vele; mert nemcsak ügyvédek, de birák részéről is hallottunk súlyos panaszokat a fennálló lajstromrendszer ellen, melynek egyik főhibája szerintük az, hogy a felmerült nehézségek évről-évre nem hogy csökkennének, de sőt egyre fokozódnak és idővel majd elviselhetetlenek lesznek. Már ma is constatálható, hogy azon fővárosi járásbíróságoknál, a melyeknél nagy az ügyforgalom, mint p. o. az V. és VI. kerületi járásbíróságoknál, a lajstromrendszer teljesen csütörtököt mondott, a zavar ezeknél nőttön nő és a hullámok a bírák, a kezelő személyzet és a jogkereső közönség feje fölött összecsapni készülnek. Kész a teljes vízözön. El'enben a kisebb ügykörü bíróságoknál és a felebbviteli bíróságoknál is — illetékes helyről nyert értesülésünk szerint — ez a rendszer teljesen bevált és nem ád okot panaszra. Innét származik aztán a különböző felfogás a lajstromrendszer kisebb-nagyobb értékéről is, és annak alkotói ott fenn a ministeriumban talán azért tekintik a felmerült panaszokat oly alaptalanoknak, mert sok helyütt a lajstromrendszer teljesen bevált ; tehát ott, a hol nem tudott érvényre jutni, nyilván csak az illető közegek járatlansága, ügyetlensége vagy vétkes mulasztása lehetett oka a panasznak és az esetleges balsikernek. Már pedig a lajstromrendszernek éppen az a főhibája, hogy egy kaptafára akarja húzni a nagy ügyforgalmu bíróságot a csekély forgalmúval. A hol csak egy vagy két jegyzői iroda van hivatva a beérkező peres anyagot iktatni és irattárilag evidentiában tartani, ott a munka könnyű és áttekinthető, ott hiba aligha fordul elő. Bezzeg máskép áll a dolog ottan, ,a hol, mint p. o. az V. kerületnél, 19 jegyzői iroda van, a melyek mindegyike különkülön Sp. és V. alatt 1-től . kezdi számozni a beérkezett ügydarabokat és ezen számozáshoz a kezelő személyzet kétségbeesésére még külön alszám is járul. Itt a tévedések az óriási tömeg és a számozásnak 19-szer ismétlődő azonossága folytán elkerülhetetlenek, az ellenőrzés a biróság vezetője részéről még az alája rendelt bírákkal szemben is illuzórius, az egyszer tévesen számozott aktának előteremtése pedig absolute lehetetlen és a szabályszerűen iktatott és kezelt ügyek keresése is időt rabló és impraktikus. Lapunk mai száma Ehhez járul, hogy az ügyvédi kar könnyebbségére behozott azon intézkedés, hogy a perek nem alperes, hanem felperes betűje szerint lesznek a bíráknak kiosztva, sok inconvenientiára vezet. Ennek megértésére szükséges tudnunk, hogy számlán vagy könyvkivonaton alapuló és egyéb kereskedelmi sommás perekben a birói illetőség az egész főváros területén osztatlan ; felperesnek tehát jogában áll ilynemű követeléseit bármily fővárosi biróság előtt perelni. Már most megesik, hogy némely cégnek évenként 1,000 vagy ezt felülhaladó keresete is van. — melyeket egyideig, a mig a biró személyében vagy az ellátás gyorsaságában bizonyos gaianciát lát, egy és ugyanazon birósághoz ad be, a hol azok a betűi endszer folytán ugyanazon biró elintézése alá kerülnek. A biróság vezetője épp ugy, mint az illető albiró számítanak ezen munkamennyiségre és ennek az illető biró által való feldolgozására. Egyszerre csak beáll azon eset, hogy felperesi ügyvéd vagy összevész az illető tárgyaló bíróval, vagy mert más bíróságnál gyorsabb terminusra bir kilátással, vagy más okból is elmarad és kereseteit más birósághoz nyújtja be. Az eddig eljárt biró ily esetben 1,000 perrel kevesebb munkát fog évente végezni, a másik biróság birájára pedig rázúdul lavina-módjára ezt n 1,000 ujabb kereset és mig az előbbeni kelleténél kevesebb munkát végez, addig az utóbbi az uj munkahalmaz alatt elmerül. Ily eset még egy és ugyanazon biróság kebelében is, -éppen a vándorszabadság folytán számtalan van és naponta ismétlődik. Minderről pedig a biróság vezetője csak a statistikai kimutatásból — tehát hónapok múlva — vesz tudomást és ha ma véletlenül az egyik vagy másik irányban intézkedik, meglehet hogy már a holnap halomra dönti minden intézkedését. Quid judicii? Arra kell törekednünk, hogy tűrhető, a jogkereső közönséget megnyugtató, de a birák tevékenységét is egyaránt és lehetőleg egyenlő mértékben szabályozó állapotokat teremtsünk. Ezek azonban csak akkor válnak lehetségesekké, ha újra feléled a biróság vezetőjének azon joga, h cg y a beérkezett ügy da rabokat az egyes bírákra signálja, természetesen az ügyvédi kar jogos igényeinek lehető figyelembe vételével. Gyökeres javulás e téren persze csak akkorra várható, ha a budapesti balparti járásbiióságokrak a miníster által is kilátásba helyezett egyesülése befejezett tény lesz. inert akkora munkaanyag minden biró közt arányosan volna megosztható és a kiosztást végző birói közeg tekintettel is lehetne az egyes perek minősített természetére. De addig is éppen a gyors jogszolgáltatás érdeke a munkának lehetőleg egyenlő megosztását kívánja meg. A ki az ajánlottnál jobb megoldási módot tud, az álljon elő. Érdeklődtünk az illetékes tényezőknek a minister által tervbe vett központi mutatókönyv hasznavehetősége felőli nézete iránt és ennek folytán kikértük a budapesti törvényszék elnökének : dr. Horváth Ferenc urnák, valamint az V. és VI. kerület járásbiráinak: Boronkay Ignác kir. táblai biró és Massanek Rezső urak véleményeit. A nézetek itt is eléggé elágazók. Horváth elnök ur teljesen elismeri azon jó szolgálatokat, melyeket a lajstromrendszer kiváltkép a kiadóhivatali és irattári kezelés egyszerűsítése érdekében tett. De viszont nem tagadja, hogy a nagyobb ügyforgalmu és nagyobb számú jegyzői irodával rendelkező fővárosi járásbíróságoknál ezen rendszer teljesen tarthatatlan. Már egymagában az a körülmény, hogy a jegyzői irodák, a decentralisatio elvéből fölyólag, egymástól egészen függetlenül 1 folyó számtól kezdve végzik az iktatást és pedig külön-külön a Sp. Vp. V. (Sommás per, Vegyes per és Végrehajtás) kategóriákba tartozókat,— majdnem elkerülhetlenné teszi a zavart és tévedést mái a 12 oldalra terjed.