A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 19. szám - Bűnügyi statistikánk 1895-1898-ban

76 A JOG abban dohány van, azt azonban tőle sértett nő azzal, hogy abban pénz van, elrántotta; midőn vádlottak sértett nővel a cédulaház melletti korcsmához értek,itt megállapodtak és P. Jánosakorcsmábansértettől kapott 5 kron pálinkát vett, mit vádlottal közösen elfogyasztottak. A korcsmánál a sértett nő a taligáról le akart szállani, hogy útját gyalog folytassa tovább, de őt eme szándékáról vádlottak amaz Ígérettel, hogy őt haza viszik egészen az uj-utcai lakására, lebeszélték s egyenesen a debreceni ut végén levő úgynevezett Guba korcsmához hajtottak, ahol a taligával újból megállván, itt P. János V2 liter pálinkát vett. Sértett nő ott a taligáról való leszállást ekkor újból megkisérlette P.János azonban ezt meggátolva, a taligára hirtelen felugrott s midőn e közben vádlott társa tótul fülébe azt súgta, hogy vigyék sértett nőt a kisteleki szőlők felé, hátha ott közösülhetnek vele, a lovat megcsapkodta s ekként vágtatva haladtak a debreceni uton tovább; a különben is már gyanakvó és rosszat sejtő sértett nő a taligáról az alatt többször leugrani akart, ebben azonban őt P. János vádlott mindannyiszor megakadályozta. E közben velük szemben egy szekér jött, mit sértett nő észrevevén, azért hogy a szekerén ülők figyelmét magára vonja s ily módon vádlottaktól megszabaduljon, segítség után kiabált, mire vádlottak, hogy segélykiáltását elnyomják, kurjongatni és dalolni kezdtek; igyjutottak el a kisteleki szőlő felé vezető düllőuton, hol a taligával megállván, P. János arról leugrott, majd sértett nőt is lerántván, azt a földhöz vágta, ruháját felhajtván, reá feküdt és vele nemileg közösülni akart, de mert sértett nő teljes erejéből ellenszegült, azt végrehajtani nem tudta, mire vádlott társát B. Andrást, ki mindeddig a taligán ült, megöléssel való fenyegetéssel, mint mondá: «gyere segits az anyád Istenét, mert nem tudom bele tenni, ha nem segitsz, megöllek!» — segítségül hívta, ki is arra hozzájuk ment, sértett nőnek a lábát P. János vádlott hátára tette, kezét és mert a sértett nő segítségért kiabált, száját is le- illetve befogta és így a dulakodástól már különben is elgyöngült vádlott nőt védekezésre képtelen állapotba helyezvén, rajta P. János vádlott a közösülést kétszer végrehajtotta, mint azt a végtárgyalás folyamán maga is beismerte, a nélkül, hogy sértett nőről felállott volna, férfi ondója kétszer elment. P. János vádlott azután sértett nőről felállva, ekkor B. András közeledett felé, kit azonban a nélkül, hogy a közösülésre bármiféle kísérletet is tehetett volna, sértett nő ellökött. Vádlottak erre a taligára felülvén, onnan elhajtottak, sértett nő pedig gyűrűje és batyuja nélkül, miben állítása szerint 4 frt 70 kr. készpénze is volt, onnan gyalog Nyíregyházára lejött. P. János azon beismert cselekménye, hogy sértettet erőszakkal kényszeritette arra, hogy vele házasságon kivül nemileg közösüljön és azzal tényleg közösült is, tekintettel arra, hogy az a körülmény, miszerint férfi ondója kétszer ment el, a cselekmény többségét meg nem állapítja, és pedig azért nem, mert már a nemző részek egyesítése által a cselekmény befejeztetik, mert továbbá noha az akarat elhatározás és cél egységes volt, és mert az egész cselekményt is egyfolytában a nélkül hajtotta végre, hogy sértettről a közben felállott volna, az ellene emelt váddal szemben csupán egy rendbeli, a btk. 232. §. 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés vétségét képezi, ebben őt, mint a btk. 7C. §. szerint közvetlen tettest bűnösnek kellett kimondani és nz ítélet rendelkező részében kitett büntetéssel sújtani. B. Mihály cselekménye, tekintettel arra, hogy megelőző egyetértéssel és az erőszak tettleges alkalmazásával és P. Jánosnak a cselekmény közvetlen elkövetésére szándékosan segítséget nyújtott, de az elkövetett cselekményt maga nem hajtotta végre, csupán a btk. ugyanazon szakaszába ütköző, de a btk. 85. §. 3-ik pontja és a 20. §. alapján vétséggé minősített egy rendbeli erőszakos nemi közösülés vétségének a 69. §. 2. pontja szerinti bünsegédkezést képezi, ebben volt ezen vádlott bűnösnek kimondandó és az ítélet rendelkező részében kitett büntetéssel sújtandó. Nem vétethetvén figyelembe e vádlottnak a végtárgyaláson kifejezett ama védekezése, hogy ő a cselekmény végrehajtásában csupán azért segédkezett P. Jánosnak, mivel az megöléssel fenyegette, mert hogy ezzel testi épsége közvetlenül veszélyeztetve lett volna, arra a fentorgott körülmények között semmi adat nem mutat és igy javára a btk. 77. g-ában körülirt beszámítást kizáró ok nem alkalmazható, de azon Kívül is neki a cselekmény beszámítandó volt, mert mint élete korának 12 évét túlhaladott, bár még 16 évet be nem töltött s az orvosok jelentése sz-rint 13 éves kora óta ön fertőző egyén, ugy az őt megfigyelő orvosok egyező véleménye szerint, valamint a végtárgyaláson adott értelmes feleleteiből megállapithatólag is cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással bírt, az pedig, hogy ugy ő, mint P. János mind a cselekmény elkövetésekor, mind jelenleg ép elméjűek és akaratuk szabad elhatározási képességével akkori ittas állapotukban is bírtak, szintén nemcsak a megfigyelő orvosok véleménye, hanem a cselekmény elkövetése alkalmával egész viselkedésük s arra való hü visszaemlékezésük által is bizonyittatik stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1898. okt. 18. 4,361. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletének felebbezett része részben megváltoztattatik, B. András vádlott az ellene megállapított, a btk. 232. §. 1. p. alá eső s a btk. 85. §. 3. pontja alapján a 20. §-hoz képest minősülő erőszakos nemi közösülés vétségében a btk. 69. §. 2. pontja szerinti bűnsegédként való részesség helyett, a btk. 70. §-hoz képest tettestársként nyilvánittatik bűnösnek, P. János vádlott börtönbüntetésének a tartama egy év és 6 hónapra felemeltetik, B. András vádlott fogházbüntetése pedig a btk. 72. és 66. §§. felhívásának mellőzésével 85. §. 3. pontja alapján 4 hónapban állapittatik meg. Indokolás. Minthogy az elsőbiróság íteleteben helyesen előadott tényállás szerint B. András vádlott a btk. 232. §.1. pontja szerinti cselekmény egyik lényeges alkotó elemét képező erőszakot valósította meg s igy a sértő eredmény mind a két vádlott közös akaratának és közös cselekményének okozataként lévén tekintendő, B. András vádlott közreműködése • a btk. 69. §. 2. pontjában meghatározott tevékenységet túlhaladta : ennélfogva stb. A m. kir. Curia (1898. dec. 29. 1,1675. sz. a.i: minthogy B. András vádlott a sértett nő ellen erőszakot nem azért gyakorolt, hogy ezt a vele való házasságon kivüli nemi közösülésre kényszerítse, hanem a célzattal, hogy e cselekménynek P. János által történő véghezvitelét előmozdítsa és megkönnyítse : ez okból á kir. Ítélőtáblának Ítélete B. András cselekményének illetve részességének minősítése tekintetében megváltoztattatik és e tekintetben az elsőbiróság itéleie az abban foglalt vonatkozó indokokból is helybenhagyatik. A büntetés mértékére nézve mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával P. János vádlott 3 évi fegyházra, B. András pedig 5 havi fogházra ítéltetik stb. A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha mezörendőri kihágást ügyben a károsult egyének h csendőri feljelentés alapján emelnek panaszt, akkor a hatáskör megállapításánál a csendőri feljelentésben foglalt kárösszeg az irányadó. (A m. kir. ministertanács 1898. évi január 2b-án hozott határozata.) Betegeket nemorvos masszátoknak (kenők, gyúrok csak orvost utasítási felügyelet mellett szabad massza Int. Beteg és hasszerveket, ivarszerveket es szemeket csak orvosoknak szabad masszáim. A ki e tilalom ellen vét, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 6£,528. szamu 18(19. évi januárban kiadott rendelete.) A törvényhatóságoknak közérdekű országos ügyekre vonat~ kozó megnyilatkozásai, ha azok hozatalánál a törvényes alakiságok megtartattak, felsőbb hatósági beavatkozás tárgyává nem tehetők. (A m. kir. belügyminister 1898 évi 134,949. sz. határozata.) Megrendelésre a házhoz történő tejszállitás házalást nem képez és ily esetben helypénz sem szedhető. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 3,703. számú határozata. Városi dijnokok segély iránti kérvénye egyszeres beadmányi bélyegilleték alá esik. (A m. kir. pénzügytninisternek 1898. évi 4,546. számú határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny'-böl. Csődök : Heller Emil e. Körmöcbánya, ar.-maróthi tszék. bej máj. ó, fel«z. jun. 5, csb. Hazai Gyula, tmgg. dr. Wildmann Adolf. Schul Móric e. Brassó, bej. jun. 15, félsz. jul. 5, csb Kovács Károly,, tmgg. dr. Weisz Ignác. — Német Gáborné e. M. Turszolnoki ts/.ékr bej. jun. 3, félsz. jul. 3, csb. Pálka Kálrrán, tmgg. Szilassv Pál. — Blau Bernáth e. Arad, u. o. tszék, bej. jun. 10, félsz. jul. 4, csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Pálmay Lajos. — Adler Bernát e Nagyszombat, pozsonyi tszék. bej. máj. 29, félsz. jun. csb. Würtzler Ödön, tmgg. Wollner János. -- Czinner és Wessel e. Urosháza, gyulai tszék". bej. jun. 24, félsz. jul. 24, csb. Balogh Samu. tmgg. dr. Perger Elemér. — Guttmann Lujza e. Bpest, a bpesti ker. és vált. tszék, bej. jun. 1, félsz, .jul. 1. csb. Szentgyörgyi Imre. tmgg. dr. Hirschler Leó. — Stannó Ilona, e. Kolozsvár, u. o. tszék, bej. jun. 10. félsz. jun. 20. csb. Becsek Lajos, tmgg. dr. Menyhérd Gáspár. — Kohl Henrik e. O.-Verbász, zombon tszék, bej. jun. 5, félsz. jun. 30. csb. Keméndy Béla, tmgg. dr. Schneider Károly. — E. Hoffmann e. Temesvár, u. o. tszék. bej. jun. 1. félsz. jul. 5, csb. dr. Haller Gábor. tmgg. dr. Hajdú Frigyes. — Günther Anna e. Sárvár, szombathelyi tszék, bej. jun. 22, félsz. jun. 2b\ csb. dr Piugberger Vincze, tmgg. dr. Wolf Géza. — Blum Karolin e. Jászapáthi. szolnoki tszék; bej máj. 27. félsz. jun. 28. csb. Pálka. Kálmán, tmgg. dr. Vajda Soma. - Jakab Lázár e. N.-Várad, u o. tszék, bej. jun. 5, félsz, jul 3, csb. Geleta Géza. tmgg dr. Goldberger Géza. — Kohn József e. Jászapáthi. szolnoki tszék. bej. máj. 26, félsz, jun. 2, csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Friedvalszky János. Pályázatok : A s.-a.-njhelyi tszéknél aljegyzői áll. máj. 13. — A zombon jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. máj. 14. — A pécsi tszéknél a jegvzoi áll. máj. 14. - A kolozsvári vidéki jbiróságnál albirói all maj. 15. - A segesvári (bíróságnál albirói áll máj. 16. — Magvar La.P°^n közjegyzői áll. máj. 26. — Debrecenben kir. közjegyz oí all. maj. 26. — A battonyai jbiróságnál albirói áll. máj. 17-