A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 19. szám - Bűnügyi statistikánk 1895-1898-ban

A JOG a kereset értelmében marasztalandó volt, mert eme tagadásba vett körülmények részint az által, hogy felperes az eredeti aján­latot O a. csatolván, a rajta levő névaláírás a viszonválasz be­adásának elmulasztásával alperes részéről tagadásba nem véte­tett, részint azzal, hogy az ajánlat elfogadására vonatkozó törvé­nyes kellékek teljesítését az Ai a. könyvkivonattal kétségen kívü­livé tette, a Di alattival pedig az, hogy a peresített összeg az első évi dijnak megfelel, beigazoltaknak találtattak. Ekként a biztosítási ügyletet a kereskedelmi törvénynek az életbiztosításra is alkalmazandó 168. §-a szerint érvényesnek kel­lett kimondani. Nem volt elfogadható alperes azon kifogása, hogy a közte és felperes ügynökei, névszerint Z. Albert és Sz. Ernő között azon megállapodás jött létre, hogy az első évi dijat, illetőleg ennek a Gresham által visszafizetendő összegen felüli részét 1898 január 1-éig bármikor visszafizetheti, mert az ajánlatban nem foglalt, sőt ennek tartalmával ellentétes egyidejű szóbeli meg­állapodás érvénytelen s igy ennek bizonyítása is ki van zárva stb. A budapesti kir. ítélőtábla | 1898 október 18-án 2,38fi sz. a.) a kir. Ítélőtábla ez elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és a fel­perest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Az 1875. évi XXXVII. t -c. 469. §-ának b) pontja szerint, a mely az 500. jj. értelmében az életbiztosítási ügyfeleknél is alkalmazandó, a kötvénynek magában kell foglalni a biztosítási dijat is, a íenforgó esetben tehát, midőn a felperes a biztosítási ügyletet amaz alapon állítja létrejöttnek, hogy az alperes ajánla­tát 18 óra alatt nem utasította vissza, az ajánlatnak kell a fen­tebb megjelölt kellékkel bírnia. A Cl a. eredeti alakban csatolt ajánlatban azonban a biz­tosítási dij összege számszerűleg kitüntetve nincs, s e részben a 3. pont csak azt tartalmazza, hogy a biztosítás a O táblázat sze­rint történik, a mint azonban a biztosítási dij mennyisége kétsé­get kizárólag meg nem határoztatott. Az előadottakból pedig következik, hogy a fenforgó eset­ben a felek közt a biztosítási dijra nézve akarat megegyezés létre nem jöhetett, ennek hiánya miatt pedig a biztosítási ügylet sem jött létre. Az előadottak következtében az elsőbiróság ítéletének meg­változtatásával a felperest keresetével el kellett utasítani, stb. A m. kir. Curia 11899. évi március hó 21-én 116 sz. a. A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben indokai alapján és azért, mert alperes viszonválaszt nem adván, ez által nem csak a C) alatti ajánlatnak alperes által történt aláírása, hanem az is be­bizonyítottnak tekintendő, hogy az ajánlatban hivatkozott C) táb­lázat a viszonválaszhoz D. alatt mellékelt Cl táblázattal azonos, ezeknek az adatoknak alapján pedig a biztosítási dij összege, melynek nagysága különben sem képezte kifogás tárgyát, meg­határozottnak mondható és megállapítható, hogy a felek a fize­tendő dij összegét illetőleg is megegyeztek. Bűnügyekben. A btkv. 379. és 380. >i-ai, valamint a 381. §. 2-ik pontja alá esó csalás bűntettével terhelhető azon biztosítási ügynök, ki a biztositasi ügylet megkötése es az ajánlat kiállítása alkalmával álbiztatásokkal a biztosítottat a szerződés érvényessége és a fize­tési kötelezettség elvállalása tekintetében tévedésbe ejtette. A kaposvári kir. törvényszék (' 1898 évi június 6-án 3,712. sz. a.) csalás büntette miatt terhelt B. Lajos elleni bűnügyben következőleg végzett: A kir. tszék. B. Alajos (helyesen Lajos) elien a btkv. 379. §-ába ütköző s a 380. §-a szerint minősülő csalás büntette címén folyamatba tett elönyomozatot megszünteti, stb. Indokok: S. Mátyás azt panaszolja, hogy B. Lajos mint a «Star» életbiztosító társaság ügynöke Fajszon 1897. évi június 7-én azon ígérettel, hogy O. Mátyásnak a «Gresham» életbizto­sító társasággal fenálló életbiztosítási ügyletét a «Star> kedvezőbb feltételek mellett átveszi, sőt 300 —400 frtot vissza is fizet, rávette panaszost, hogy a n. 15 sz. a. levő ajánlatot aláírjon, azzal biztat­ván panaszost, hogy ebből még kötelezettség rája nem hárul, mert hogyha a «Star> által küldendő biztosítási kötvényt nem találandja előnyösnek, azt vissza küldheti s az ügylettől visszalép­het. Ajánlata alapján a <Star» meg is küldte az uj szerződést, de mivel az abban foglalt feltételeket kedvezőbbeknek nem találta, azt visszaküldte. Ennek dacára a «Star> által a budapesti VI. ker. kir. jbiró­ságnál 86,908,97. sz. a. 299 korona 86 fillér biztosítási díjrészlet megfizetése iránt megpereltetett és el is marasztaltatott. Minthogy terhelt őt ravasz fondorlattal rábírta, hogy egy rá nézve kedvezőtlenebb ügyletet kössön, őt megkárosította, csalás miatt kéri felelősségre vonni s e cimen kívánja a vádhatóság is terheltet vád alá helyezni. Habár terhelt tagadásával szemben panaszos azon állítása, hogy terhelt őt azzal hitegette, hogy az ügylettől a kötvény meg­érkezése után is visszaléphet, K. Gyula és T. Ede tanukkal bizo­nyíthatónak látszik, a kir. tszék mégis terhelt ellen az eljárást megszüntetendőnek találta, mert a német nyelvet biró panaszos­nak a német szövegű biztosítási ajánlat aláírásakor annak elolva­sása után módjában állott volna azonnal meggyőződést szerezni arról, hogy az ajánlat aláírása az aláíróra nézve igenis kötelező, az ajánlat első lapján levő szövegben világosan ki levén mondva: ^Dieser Antrag ist für mich von heute an bindend> s igy az ügy­nöknek állítólag az aláírás előtt tett ellenkező állítása oly ravasz fondorlatnak, mely a csalás bűncselekményét megállapítja, nem tekinthető. A pécsi kir. ítélőtábla 11898. évi december hó 5-én 2,995 98 sz. a.). A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia 11889 március hó 28-án 2,572 sz. a.) B. Lajos mindkét alsófoku bíróság végzéseinek megváltoztatásával a btkv. 379., 380., §-ai valamint a 381. §. 2 pontja alá eső, a 390. §. szerint hivatalból üldözendő csalás büntette miatt vád alá helyez­tetik és a kir. tszék további szabályszerű eljárásra utasittatjk. Indokok: Az eljárás adataival megvan állapítva, de maga B. Lajos terhelt sem vonja kétségbe, hogy az O. Mátyás fajszi ácsmester részéről a «Star» életbiztosító társasággal kötendő élet­biztosítási szerződés létesítése szempontjából 1897. évi június 26-án kiállított, a 15. naplószám a. polgári periratok között eredetiben levő német szövegű biztosítási ajánlat az aláírást megelőzően O. Mátyás előtt fel nem olvastatott; sőt T. Ede tanú vallomásából kitűnik, hogy az ajánlat tartalma az annak kiállítását közvetítő B Lajos terhelt által Q. Mátyással az aláírás előtt nem is közöltetett K. Gyula és nevezett T. Ede tanuk bizonyítják azt is, hogy O. Mátyás a kérdéses biztosítási ajánlatot csak B. Lajosnak ama biztosítása folytán irta alá, hogy az aláírásból reá kötelezettség még nem hárul és hogy a biztosító társaság részéről megküldendő biztosítási kötvényt is csak abban az esetben köteles elfogadni, ha annak feltételeit magára nézve kedvezőnek találja. B. Lajos, ki a biztosítási ügylet megkötése és az ajánlat kiállítása alkalmával minta «Star* életbiztosítási társaság ügynöke, tehát megbízása körében járt el, említett biztatásával O. Mátyási a szerződés érvényessége és a fizetési kötelezettség elvállalása tekintetében tévedésbe ejtette és ez a biztosítás annál inkább birt ravasz fondorlat jellegével, mert annak következtében mellőzhette 0. Mátyás az általa kitöltetlenül aláirt ajánlatnak előleges elolva­sását, amely különben is céltalan lett volna, mert B. Lajos azt állítja, hogy O. Mátyással az általa bemutatott és I. 7. n. sz. a. kihallgatási jkvéhez csatolt magyar szövegű ajánlattal teljesen meg­egyező két ajánlatot íratott alá; már pedig a tényleg aláirt aján­latban olvasható az a kitétel, hogy *ezen ajánlat reám nézve a mai naptól kötelező*, a magyar szövegben elő nem fordul. Minthogy B. Lajos valótlanságot tartalmazó biztatásával a biztosítási ügylet megkötéséből reá háruló jogtalan vagyoni haszon szerzését célozta, minthogy a biztosítási ajánlat aláírásával O. Mátyásnak 50 frtot meghaladó kárt okozott, a mennyiben a <Stan életbiztosító társaság az ajánlat alapján kiállított biztosítási köt­vényt, O. Mátyás részéről történt visszautasítása dacára is érvé­nyesnek tekintvén, az utóbbi a társaság javára 299 korona 68 fillér és járulékainak megfizetésére köteleztetett; és minthogy mindezek szerint B. Lajos a btkv. 379. és 380. §§~ai, valamint a 381. §. 2.i pontja alá eső csalás bűntettének elkövetésével jogosan terhel­hető, ugyanőt e miatt vád alá helyezni kellett. Vádlott a sértett nő ellen eröszakot nem azért gyakorol­ván, hogy ezt a vele való házasságon kívüli nemi közösülésre kényszerítse, hanem a célzattal, hogy e cselekménynek más által történő véghezvitelét előmozdítsa és megkönnyítse, ezért a btk. 231. §. i-ső pontjába ütköző, de a btk. 8. §. 3. pontja és a 20. alap­ján vétséggé minősített erőszakos nemi közösülés vétségének a 69. §. 2-ik pontja szerinti bünsegédkedésben volt bűnösnek kimondandó. A nyíregyházai kir. törvényszék (1898 szept. 1. 6,739. sz. a.) P.János 24 éves és B. András 16 éves vádlottak a btk. 232. S 1. pontjába ütköző két rendbeli erőszakos nemi közösülés bün­tette miatt ellenük emelt váddal szemben csak egy rendbeli, a bik. ugyanazon szakaszába ütköző erőszakos nemi közösülés bűn tette, illetve B. András annak a btk. 85. §. 3. pont a btk. 20. §. alapján lefokozott vétsége miatt és pedig P. J;'nos mint a btk. 70. §. szerinti tettes, B. András mint a btk. 69. §. 2. p. szerint bűnsegéd mondatik ki bűnösnek és ezért B. János a btk. 232. t;. 1. p. és 92. §. alapján egy évi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre, B. András pedig a btk. 85. §. 3. pontja, továbbá a 72. és 66. §§. alapján 2 hónapi logházra ítéltetik stb. Ellenben P. János vádlóit az ellene emelt s a btk. 344 §-ába ütköző rablás bűntettének és következményének terhe alól ielmentetik. Indokolás: A vizsgálat adataival, továbbá vádlottaknak a végtárgyalás során tett önbeismerésével, ugy nemkülönben a sértett eskü alatti vallomásával azon tényállás nyert bizonyítási, hogy midőn vádlottak a f. évi június 24-én este 8 óra tájban Oros alól, hol munkában voltak s napközben nagyobb mennyiségű pálinkát elfogyasztottak, meglehetős ittas állapotban B. Andás apja tulajdonát képező taligán Nyíregyháza felé jöttek és észre­vették, hogy előttük egy nő gyalogosan halad, P. János azon megjegyzésére, hogy jó volna azt felvenni, hátha valami kurva, elhatározták, hogy a taligára felveszik. A világos tanyán innen G. Máli sértett nőt utóiérvén, ezt a taligára felvették, maguk közé ültették s igy haladtak tovább Nyíregyháza felé, a mi közben P. Jánosa sértett nő ujján levő mintegy 4 frt értékű arany karikagyűrűt le és a saját kis ujjára I húzta, azután pedig annak báty uját tapogatta meg, azt hivén, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents