A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 19. szám - Bűnügyi statistikánk 1895-1898-ban

74 A dÜG Indokok: A perhez csatolt G. a. szerződéssel felperes az alperes által gyakorolt szolgalmi jogtól mentesen vette meg P.j Józsefnek árverésen vásárolt s a sárvári 1,348. sz. tjkvben 32/a, helyr. sz. a. felvett ingatlanát, a csatolt tjkvből pedig, a mint azt alperes is beismerte, megállapítható, hogy a felperes által megvett ingatlanra alperesek javára bejárási szolgalom nincsen. — Minthogy alperesek azt nem bizonyították, hogy felperes ahhoz az egyezséghez hozzájárult volna, a melyet jogelőde P. József és alperesek a felperes tulajdonába átment ingatlanon való bejárás tekintetében kötöttek és minthogy a jogelődök közötti jogügylet alapján gyakorolt, de a tjkvbe be nem jegyzett szolgalmi jog a harmadik szerzővel szemben csakis akkor hatályos, ha ő az ügylethez a maga részéről is kifejezetten hozzájárult, — minthogy végre az elévülési időn belül időlegesen türt gyakorlattal szolgalom nem szerezhető: felperes keresetének helyt adni és az alperesek viszonkeresetének elutasításával a keresetben előterjesztett kérelemnek megfelelőleg ítélni kellett stb. A m. kir. Curia (1899. év március 16-án 6,992/98. sz. a.) A másodbiróság ítélete megváltoztatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben indokainál fogva, azonban a rendelkező részre vonatkozó azzal a kiigazítással, hogy alperesek a kérdéses szolgalmi jognak nem esetleges feljegyeztetésére, hanem annak bekebeleztetésére jogosíttatnak fel. A készpénzbeli vételár lefizetésével is befejezett vételi szerződést is megtámadhatja a foglaltató hitelező, ha kitűnik, hogy a vétel az ő kijátszására irányult, épen ugy megtámadhatja azt a vételt, a melynél a vételár nem is készpénzben, hanem a vevőnek előbbi követelése beszámításával egyenlittetik ki. Ily ügyletek megtámadhatóságának alapfeltétele az: hogy az ügylet által az akkor már létező hitelezők megkárosittassanak, mind a két szerződő félnél az ügylet megkötésekor fenforogjon. a msgkárositási szándék. (M. kir. Curia felülvizsg. tan. 1899. márc. 14. G. 638/98 sz. a.) Fennálló joggyakorlat szerint a törvénytelen gyermek tartása iránti perben alperes a többekkel való közösülésre való kifogással csak akkor élhet sikerrel, ha a gyermek anyja a fogamzás ideje alatt feslett élstü volt. Az 1877. XX. t.-c. ii. §. szerint a törvénytelen gyermek anyja addig is, míg a tartási és nevelési költségre nézve a bíróságok határoznak, a gyermeket tartani és nevelni tartozik; a törvénynek ezen rendelkezéséből azonban nem következik az, hogy a törvénytelen gyermek anyja az általa teljesített tartás megtérítését a bíróilag elismert természetes atyától egyáltalán nem követelhetné ; nem következik pedig azért mert a törvénytelen gyermeket is elsősorban az apa köteles tartani ésmert ezen jogszabalylyalszemben az anyának igénye a teljesített tartás megtérítésére a természetes apa irányában csak abban az esetben enyészik el, ha hosszabb időn át a tartást saját kötelezettsége gyanánt is, megtérítési szándék nélkül teljesítette. (M. kir. Curia felülvizsg. tan. 9y márc. 18. I. G. 643/98 sz. a.i Fennálló joggyakorlat szerint csábitás vagy büntetedö cselekmény esetén kivüla törvénytelen gyermek anyja a természetes apától csak a törvénytelen gyermekének eltartására szükséges összeget követelheti. (M. kir. Curia felülvizsg. tan. 99 márc. 16. I. G. 631/98 sz. a. Elfogadott jogszabály, hogy ha a követeié iránti jog lejárattól függ és a kereset a lejárat előtt indíttatott meg, de a lejárati időa per folyama alatt oly időben következett be, midőn arra nézve a felek nyilatkozataikat megtehetik, a kereset idöelöttiség indokából el nem utasítható, amiképez amagy. kir. Curia 32. sz. döntvényében kimondatott, azonban az 1881. 59. t.-c. 29, §-nak rendelkezésére való tekintettel, mely szerint a felebbezésben felhozott oly ténybeli körülmények és bizonyítékok, a melyek az első bíróságnál elő nem fordultak, nem vehetők figyelembe, oly ^korlátozással, hogy az időelőttiség kifogásának hatálya a per olyama alatt elenyészettnek csak akkor tekinthető, ha az"esedékesség az első bírósági ítélet hozatala előtt bekövetkezett. A m. kir. Curia idézett döntvényében kimondott elv az 1893. XVIII. törvénycikkel szemben a sommás eljárásban most már akkép nyer alkalmazást, hogy a mennyiben az idézett t.-c. 152. §. értelmében a felebbezési eljárásban oly ténybeli állitások és bizonyítékok felhozhatok, melyek az első bíróságnál nem érvényesíttettek, ha a lejárat a felebbezési bíróság ítéletének meghozatala előtt következett be, az figyelembe veendő, mivel a feleknek alkalma van a felebbezési tárgyaláson erre nézve észrevételeiket megtenni. (M. kir. Curia felülvizsg. tan. 98. dec. 13. I. G. 616/98 sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A biztosított részéről a társulattal szemben addig az ideig a szerződés nem érvényesíthető, a míg az első dij le nem fizettetett. A budapesti kir. törvényszék (1898 évi május 25-én 31,434. sz. a.) dr. Gold Simon ügyvéd által képviselt «New-York» életbiztosító társaság magyarországi képviselősége felperesnek dr. Balassa Ármin ügyvéd által képviselt Sz1. Lajos alperes ellen 634- frt 33 kr és jár. iránti rendes perébea következőleg itelt: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Felperes keresetét az A) a. csatolt ajánlat B; illetve az ennek alapján kiállított s Dj a. csatolt kötvényre alapítja és alperest a B) a. csatolt könyvkivonatban részletezett első díjrészlet kötvényköltség és bélyegilleték n egfizetésére kén kötelezni. Az A; a. csatolt ajánlat hátlapján és a D) a. csatolt kötvény 3. oldalán olvasható általános feltételek 2. pontjában foglalt, a peres felek által kikötött illetve elfogadott és a keresk. törv. 505. §-a 3. pontjára tekintettel, a most hivatkozott törvénynyel nem ellentétes kikötés szerint, a kötvény t. i. a kiállítandó csak akkor tekintetik létesültnek és hatályba csak akkor lép, miután az első dij a biztosított életében és jó egészségi állapotában a társaságnak felperesnek megfizettetett és a társaság felperes által elfogadtatott; továbbá ugyancsak ezen általános feltételek 5-ik pontjában foglalt következő kikötés szerint: «ha a dij a lejáraü napot követő 30 napon belül meg nem fizettetik, a biztosítás önmagától hatályát Veszti*. Alperes, hogy az első dijat le nem fizette és hogy az első dij fizetésének határideje már a kereset beadása előtt letelt, kétségtelen; így tehát a peres felek között létrejött biztosítási szerződés hatályba nem lépőnek és illetve hatályát vesztettnek tekintendő. Hatályba nem lévő és illetve hatályát vesztett szerződés alapján pedig a szerződő felek a szerződésben elvállalt kötelezettségek teljesítését egymástól nem követelhetik: miért is felperest — ki, tekintve hogy a kötvényt ki is állította s így a ker. törv. 506. §. szerint alkalmazandó 468. §-ának utolsó pontjában foglalt rendelkezés alkalmazást nem nyerhet — kockázatot nem viselt, keresetével el volt utasítandó. A felek által felajánlott tanubizonyitékok alkalmazását a kir. tszék szükségesnek nem találja. A bpesti kir. ítélőtábla 11898. október 11-én 5,3^8. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: Az első bíróság ítélete azért hagyatott helyben, mert a keresk. törvény 500. és 469. íjij-ai '»• pontja szerint a biztosítás iránti jogügylet egyik lényeges alkatrésze az, hogy abban a biztosítási dij pontosan meghatározva legyen. Ennek a követelménynek azonban az A) a. csatolt ajánlat meg nem felel, mert abban a biztosítási dij összege tüzetesen meghatározva nem lévén, e tekintetben a peres felek között az ajánlat elkönyvelése által megállapodás nem létesülhetett. S e szerint a keresk. törv. 466. §. 3. pontja értelmében a kereseti követelés alapját képező ügyletnek jogi hatálya nincs stb. A m. kir. Curia (1899. év március 27-én 72. sz. a.) Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával, alperes köteles felperesnek 634 frt 33 kr. tőkét stb. lefizetni stb. Indokok: A keresethez A) a. csatolt ajánlat 11-ik pontiában a biztosítás összege ki van tüntetve s ez a rovat egyébként akként maradt kitöltve, hogy abban hivatkozás van a díjtáblázatnak arra a tételére, mely a 20 év múlva díjvisszatérítéssel fizetendő vegyes biztosításra vonatkozik. Minthogy ezzel a hivatkozással az évi dij mennyisége lényegileg meg van jelölve, mert a felperes részéről bemutatott díjtáblázatnak vonatkozó tétele alatt az évi dij számszerűleg van meghatározva, a keresetbe vett összeg pedig megfelel a táblázatban meghatározott s a biztosítási kötvényben is befoglalt évi díjnak és járulékainak; továbbá, minthogy alperesnek a viszonválaszban felhozott az a kifogása egyáltalán nem volt figyelembe vehető, hogy a biztosítási ügylet, az általános feltételek szerint csak akkor létesül, hogyha a biztosított az első dijat lefizette, mert ez a feltétel kizárólag a biztosító társaság amaz érdekének megóvására vonatkozik, hogy a mennyiben az ajánlatnak elfogadásával s annak a biztosító társaság könyvébe való bevezetésével az ügylet már létesül, az abból folyó kockázatnak ellenértéke gyanánt az első dij minden esetre lefizetendő, vagyis hogy a biztosított részéről a társulattal szemben addig az ideig a szerződés nem érvényesíthető, a mig az első dij le nem fizettetett: ezekből az okokból mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni, s alperest az első dijnak és járulékainak lefizetésére kötelezni s a perköltséget a per körülményeinél fogva kölcsönösen megszüntetni kellett. A biztosítási ajánlatban nem foglalt, sőt ennek tartalmával ellentétes egyidejű szóbeli megállapodás érvénytelen és igy ennek bizonyítása is ki van zárva. A bpesti kir. törvényszék (1898. évi február 10-én 33 42 l sz. a.) Garai Benő ügyvéd által képviselt «Germania» életbiztosító társaság felperesnek D r. Deák Albert ügyvéd által védett Br. B. Albert alperes ellen 765 trt 82 kr és jár. iránti rendes perében következőleg i t é11 : Alperes köteles felperesnek a kereseti 765 frt 82 kr tőkét stb. megfizetni stb. Indokok : Jóllehet alperes határozottan tagadásba vette a felperes által A) alatt másolatban csatolt ajánlatnak részéről történt megtete et, valamint azt, hogy az esetben, ha ő ajánlatot tett is volna felperes azt kellő időben elfogadta, könyveibe bevezette s ezek megtörténtéről őt értesítette volna, végre azt is, hogy a perelt összeg az első évi dij lenne ; ennek dacára alperes