A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 19. szám - Bűnügyi statistikánk 1895-1898-ban

150 A JOG Gyermektelenségi bizonyítványok tárgyában a belügyminister 12,628. szám alatt a következő' körrendeletet bocsátotta ki: Állandó birói gyakorlat alapján a telperes válóperekben köteles keresetleveléhez a házasságból származott gyermekek születését vagy elhalálozását bizonyitó anyakönyvi kivonatokat vagy családi értesítőt, avagy esetleg a gyermektelenséget tanúsító bizonyítványt is csatolni Az utóbb emiitett gyermektelenségi bizonyítványok kiállítására eddigelé ugyancsak az állandó birói gyakorlat alapján az a felekezeti anyakönyvvezető tekintetett illetékesnek, akinek kerületében a házasfelek utoljára állandóan együtt laktak, vagy az, akinek kerületében a férjétől különválva élő nő a kereset benyújtásakor állandóan tartózkodott. Az 1894. évi XXXIII. t.-c. életbelépése óta azonban a felekezeti anyakönyvvezetők megszűnvén az állam közegei lenni, az idézett törvény életbelépésének időpontját, vagyis 1895. évi október 1 -ét követő időre nézve a felekezeti anyakönyvvezetők által esetleg kiállítandó gyermektelenségi bizonyítványokat a bíróságok nem kötelesek a közhitelesség erejével bíróknak tekinteni. A kérdésnek a változott viszonyok által igényelt rendezése céljából az igazságügyminister úrral egyetértőleg kijelentem tehát, hogy a szóban levő gyermektelenségi bizonyítványok kiállítása ezentúl a községi elöljáróságnak lesz kötelessége. Községi elöljáróság alatt értendők: a székesfővárosban a kerületi előljáró vagy helyettese, Fiúméban, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokban a polgármester vagy helyettese, nagyközségekben a biró, illetőleg helyettese és jegyző együttesen, kisközségekben a biró, illetőleg helyettese és körjegyző együttesen. Ugyancsak a községi elöljáróság kötelessége lesz azon körülménynek az emiitett célból leendő igazolása is, hogy a házasfeleknek csak bizonyos számú és nem több gyermekük van. A gyermekek számának a községi elöljáróság részéről való ilyetén igazolása esetében azonban a bizonyítványban felsorolt gyermekek kora anyakönyvi kivonattal vagy családi értesítővel külön is igazolandó. Végül a pénzügyminister úrral egyetértőleg kijelentem még, hogy a kérdéses bizonyítványok kiállításáért — az igazolt szegénység esetét kivéve — 1 korona dij szedhető, s hogy a szóban forgó bizonyítványok a bélyeg- és illetékszabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 21. tételének bb) pontja értelmében 1 korona bélyegilleték alá esnek, kivéve azon eseteket, melyekben az érdekeltek igazolt szegénység címén az illetéki díjjegyzék 85. tételének 12. pontja értelmében személyes illetékmentességet vehetnek igénybe. A magyar jogászegylet a bűnügyi muzeumokról. Ily cím alatt tartott felolvasást dr. Vámbéry Rusztem. . Erős kritikát gyakorolt a kriminalisták gyakorlati kiképzésén, tekintettel a büntetőjogi reáliákra. Példákkal illusztrálva bizonyította, hogy a biró, aki nem ismeri a büntetendő cs?lekmény anyagát, mily visszás helyzetbe jut a szakértővel szemben. E hiány orvoslására bűnügyi múzeum felállítását javasolja, a mely sokkal terjedelmesebb körű lenne, mint a ma fennálló rendőri múzeum. Az utóbbit összehasonlította a gráci bűnügyi múzeummal és kiemelte a múzeum célját és szervezetét. A muzeumot egyelőre Budapesten tartja szervezendőnek és egy bűnügyi intézettel kapcsolná egybe, a melyben a múzeum igazgatója hatheti kurzusokat tartana azok számára, akik büntető bírónak vagy ügyésznek készülnek. Végül hangsúlyozta a természettudományoknak nagyobbfoku igénybevételét a kriminalitás elleni küzdelemben. Hozzászóltak a felolvasáshoz Viso ntai Soma országgyűlési képviselő, Szék ács Ferenc curiai biró és Gajzágó Manó táblabíró. Mindhárman melegen pártolták a felvetett eszmét, csak Székács emelt szót a joggyakorlat idejének a Vámbéry által proponált kurzussal val > túlterhelése ellen. Gazda és cseléd közötti kártérítési kereset illetékessége. (A m. kir. ministertanácsnak 1899. március 8-án hozott haláro zata.) A m. kir. ministerium Sz. Jánosnak, Sz. József elleni 20 frt 05 kr iránti perében, a v—i kir. járásbíróság és a v—i járás főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközés esetét vizsgálat alá vévén, az 1869. évi IV. t.-c- 25. §-a alapján következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A v—i járás főszolgabírója Sz. Jánosnak, Sz. József elleni keresetét elutasította; mert annak elbírálása az 1876. évi XIII. t.-c. 119. és 120. §-ai értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik. Erre Sz. János keresetét a v—i kir.Járásbíróságnál adta be, a mely a keresetet szintén visszautasította, mert az 1876. évi XIII. t.-c. 115. §-a értelmében a gazda és cseléd közötti jogviszonyok elbírálására a közigazgatási hatóság illetékes A jelen ügy elbírálását a bíróság hatáskörébe kellett utalni; mert a keresetből kitűnik, hogy azt Sz. János, Sz. József ellen kártérítés címén indította, azon alapon, mert a nevezett panaszlottnak fia, ki panaszosnál cseléd minőségben volt alkalmazva, szolgálatát jogtalanul elhagyta, a gazda és cseléd között a szolgálati szerződési viszonyból felmerülő kártérítési kérdések elbírálása pedig a fentebb hivatkozott törvény 119. §-a szerint a bíróságok hafáskörébe tartozik. (30,394,99. B. M. sz. a.) & Orvosi titoktartás az orvosi közleményekben. A párisi felebbezési törvényszék minap tartott ülésében azon fontos döntvényben állapodott meg, hogy a kórházi betegek kórtörténetének közlése valamely orvosi munkában a Code pénal 378. §. által büntetett orvosi titoktartás sértése alá tartozik. Természetes, hogy ez nem magának a kórtörténetnek, hanem a beteg nevének közlésére vonatkozhatik. Egy szaklap szerkesztője, mint fontos szellemi munkával megbízott egyén, három havi felmondási időre járó dijat jogosan igényelhet. így határozott a napokban a budapesti kir. tszék felebbezési tanácsa. Bontó okot képez-e, ha az asszony kártyázik ? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a napokban a budapesti kir. ítélőtábla. Sp. Mór válópert indított felesége F. Rozália ellen és váló ok gyanánt a többi között azt is felhozta, hogy felesége ^szenvedélyes kártyás.* A pestvidéki törvényszék kimondotta, hogy ez azért nem szolgálhat okul a házasság felbontására, mert felperes nemcsak hogy nem bizonyította, de nem is állította, hogy alperesnő a kártyajátékot figyelmeztetése vagy ellenzése dacára folytatta volna, a nélkül pedig felperes, ki nejének ezen viselkedése ellen a hosszú együttélés alatt kifogást nem tett s nejével az együttélést folytatta, ugy tekintendő, mint a ki nejének ezen viselkedését eltűrte, elnézte, abba beleegyezett s igy most azt bontó okul fel nem hozhatja. A budapesti kir. Ítélőtábla más nézetben volt. A kihallgatott tanuk vallomásával — igy szól az indokolás bizonyított az a tény, hogy alperesnő korcsmába járva, itt kártyajátékkal foglalkozott és e célra ékszereit elzálogosította, pénzét és idejét e szenvedélyének kielégítésére fordította, a H. T. 80. §. a) pontja alá eső házastársi kötelességszegést megállapítja, mert a házasságban élő nőnek, a közfelfogás szerint, az állott volna kötelességében, hogy idejét és munkásságát háztartás vezetésére, a család tagjainak gondozására és ellátására fordítva, ezeknek a teendőknek elhanyagolása, sőt elmulasztásában tehát vétkessége megnyilatkozik. A józan ész cselekményei mint enyhítő körülmény. Magánlaksértés bűntettével vádolt Mészáros Ferenc bűnügyében a bpesti kir. tszék enyhitő körülménynek vette vádlott fiatal korát, büntetlen előéletét és azon körülményt, hogy vádlott eljárásában a józan ész cselekményei nem ismerhetők fel. A budapesti kir. Ítélőtábla ezen utóbbi enyhitő körülményt mellőzte. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket elo'/izetó'inkn.ek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide von.ntkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Győr dr. M. M Schwartz 1. b ü. érk. 3,703/99. sz. a. n. e. eld. Nyers. — Nagy-Becskerek dr. N. D. Aubermann — gr. Harnoncourt érk 2,090/99. sz. a n. e. eld. Kovács B. — Szécsény P. S. Pál J. — Barta J. érk. 58/99. sz. a. n e. eld. Vaszilievics. — H -Böszörmény F. I. Széki Zs. — Sallai A. érk. 1,992/99. sz. a. n. e. eld. Asztalos. — Kassa dr. B. K. Banyár A. b. ü. 11,710/98. sz. a. a Cur. máj. 2. hh. — K -Vásárhely dr. Sz. Gy. dr. Szacsvay — Székely K. 957/98. sz. ü. a Cur. ápr. 20. hh. — Ó-Becse I. Gy. Vaszalik — Tóth 6,7t>0'98. sz. ü. a Cur. máj. 3. hh. Közjegyzői helyettest esetleg jelöltet keres mielőbbi belépésre Takács Jenő kir. közjegyző Tapolcza (Zala megye). 2—3 Ambrózy István késmárki kir. közjegyző helyettest keres, ki a tot és német nyelvet birja. Okmányokkal felszerelt ajánlatok közvetlenül címzett közjegyzőhöz intézendők 2—3 Vidéki ügyvédi irodában gyakorlattal biró, a német nyelvben is jártas keresztény ügyvédjelölt vagy fiatal ügyvéd alkalmazást nyerhet. Cini a kiadóhivatalban. 2 — 3 Kir.közjegyzőhelyettest keres azonnali belépésre dr. P 1 i h ál Viktor újpesti kir. közjegyző. (1—1) JOGI KÖNYVEK. Megjelentek Politzer Zsigmond kiadóhivatalában Budapesten és kaphatók az összes hazai könyvkereskedőknél : Finkey Ferenc dr. A magyar büntető eljárás tankönyve 4 frt. Fráter Béla dr. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetről. 2 frt Huf József. A magyar telekkönyvi rendtartás. 3 frt 20 kr. Raffay Ferenc dr. Házassági perrendtartás 1 frt. 20 kr. Szabó Sándor dr. Pénzügyi codex I. Illetékegyenérték 5 frt. Vámbéry Rusztem dr. A büntető perrendtartás vázlata. 80 kr. Vámbéry R. és Kálmán M. Magyar-német jogi szótár. Kötve .'. __. .._ 1 frt _ ^r Zsögöd Benő Öröklött és szerzett vagyon stb. ... ... 2 frt — kr. Fenti cég antiquari osztálya INGYEN küldi bárkinek: „Joghallgatók útmutatóját" és Útmutató az ügyvédi vizsgálatra" cimü könyvecskéket. "Bármely könyv beszerzését, ugy a hazai-, mint a külföldi irodalom köréből elvállalja es pontosan teljesíti. Ugyanott egyes könyvek úgyszintén egész könyvtárak igen jó áron vétetnek (Cim • IV Kecskeméti-utca 4. sz.) ' '' PALLAE .tr^vÉNVTÍMAlíC NYOMDÁJA Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI, Teréz-körut 31 Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3