A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 19. szám - Bűnügyi statistikánk 1895-1898-ban

A JOG 155 sehol sincs elrendelve és felesleges költséggel és alkalmatlankodással is járna. Nagyon csodálkoztam tehát, hogy a tek. nagybecskereki járásbíróság egy általam a bécsi bíróságnál kérelmezett és elrendelt végrehajtás foganatosítását mindadig elrendelendó'nek nem találta, míg az 1881. évi LX. t.-cikk 4. §. szerint és a 48,274/98. 1 M. R. alapján a jogerösségi záradékkal ellátott Ítélet nem küldetik át. A bécsi bíróság ezen kérelemnek természetesen nem akart megfelelni és csakis saját kérésem alapján és a kezem között volt ítéletnek záradékolása mellett való átküldése után volt lehető a végrehajtást foganasittatni. Tisztelettel kérem tehát becses felvilágosítást, hogy a tek. nagybecskereki járásbíróság helyesen járt el, vagy nem? Mindenesetre kívánatos volna, ha a nmt. magy. igazságügyministerium ezen ügyek egyöntetű ellátása iránt körrendeletileg intézkednék a magyar bíróságoknál. Bécsben, 1899. évi május hó 4-én. Dr. Rcinitz Miksa, udvari- és törvényszéki ügyvéd Bécsben. Irodalom. A kir. ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. 11. kötet. Összeállította dr. Térfi Gyula budapesti kir törvényszéki bíró. Kiadja a Franklin társulat. A mult évben indult meg e vállalat, mely a kir. ítélőtáblák felülvizsgálati határozatainak ismertetését tűzte ki céljául. Most már e műnek második kötetét olvashatjuk. Az első kötet azokat a határozatokat gyűjtötte össze, a melyeket a budapesti kir. ítélőtábla az 1895. év elejétől az 1897 év közepéig hozott. Ez a kötet az előbbinek folytatása s azokat a határozatokat dolgozza fel, a melyeket a budapesti kir. tétábla az 1897 év közepétől az 1898. év közepéig hozott, de felöleli egyszersmind azokat a határozatokat, a melyeket az összes vidéki kir. Ítélőtáblák a fölülvizsgálati működés megkezdésétől az 1898. év közepéig hoztak. — E második kötet tehát nem szorítkozik a budapesti kir it. tábla harmadbirósági határozatainak közlésére, hanem anyaggyüjtc ményt szolgáltat az összes kir. it, tábláknak felülvizsgálati működéséről. — Kétségtelen, hogy az ily nagy anyaggyűjtés teret kíván. A most megjelent kötet érthetőleg nagy terjedelmű. Nem kevesebb mint 1179 I határozatot tartalmaz e munka, mely ekként nemcsak a kir. it. tábláknak, a sommás eljárás során harmadfokú bíróságoknak felülvizsgálati bírósági gyakorlatát tünteti fel, hanem egyszersmind az anyagi magánjognak és a kereskedelmi jognak is bő forrását nyújtja. Az igazságs olgáltatási gyakorlatnak gyűjteményekben feldolgozása s különösen a gyűjtemény keresett részeinek könnyen megtalálhatóvá tétele igen hasanos munkálkodás, Hasznos ez magára a jogkeereső közönségre, hasznos az az ügyvédre, a biróra egyiránt. A most előttünk fekvő gyűjteménynek kiváló jelentősége s nagy gyakorlati haszna kötetről-kötetre mindjobban kidomborodik. E mű nemcsak azt tünteti föl, hogy miben nyilvánul a kir. it. tábláknak e téren fejlődött jogszolgáltatási gyakorlata, a mi pedig annál nagyobb jelentőséggel bir mert tudni való, hogy a sommás eljárás során a kir. it. táblák harmadfokú s igy véglegesen döntő bíróságok, hanem egyszersmind a mutatkozó ellentétességet is feltünteli, szembe állítja az egyes kir. it. tábláknak, • sőt a kir. Curia felülvizsgálati tanácsainak ellentétes gyakorlatát és igy az igazságszolgáltatás egyöntetűségét is előmozdítja. Hasz- | nos munkát végzett a gyűjtemény összeállítója e munkájával sok irányban, alkalmat nyújt arra is, hogy hazai bíróságainknak ez uj téren működéseközelről is ngyelemmelk:'.nnyenkisérhető legyen. Azt hiszem, hogy megnyugvással és örömmel látja bárki is azt az ügybuzgó, kimerítő és alapossága mellett a szerkezet tekintetében is kiváló munkát, melyet a kir. it. táblák e munkaközben kifejtenek, a mely munkaköz a jogszabályok alkalmazásának szabatos kifejtésével a szép munkára kiválóan alkalmas is. A kötet beosztása megegyezik az első kötetével, az abban is czélszerűnek nyilvánult. A határozatok szövegét az azokban kifejezésre jutó jogszabály megjelölése előzi meg, a hol szükségesnek látszik, ott röviden közű e gyűjtemény a perbeli rövid tényállást is. A szerzőnek kiváló szorgalmáról és szakképzettségéről nyújt bizonyítékot e gyűjteménynek feldolgozása. Az óriási anyagot négy rendbeli tárgymutató teszi áttekinthetővé s könnyen kezelhetővé, a jogszabályokat tartalmazó rendszeres tárgymutató, a betűrendes mutató, a jogforrások (törvényszakasz, stb.j mutatója s a lajstromszámok mutatója. A nagy gonddal, lelkiismeretes pontosággal és kiváló tudással összeállított gyűjtemény csinos kiállításban jelent meg. Ára a terjedelmes kötetnek (70 ív, 1200 oldal) 8 frt. Dr. Nyeviczkey Antal. bpesti kir. táblai bíró. Javaslat a székes fővárosi lakbérleti szabályok ujjáalkotása tárgyában. írták: Dr. B erényi Sándor és Dr. Graber Károly. Budapest, Singer és Wolfner kiadása. 189". A székes fővárosi tiszti ügyészség és az Ügyvédi kör megbízásából készült az előttünk fekvő tervezet, mely előnyösen eltérően az érvényben levő lakbérleti szabályoktól, jogászüag rendszerbe foglalva adja a lakbérleti ügyletre alkalmazandó szabályokat. A mii négy fejezetre osztott 40. §-ban a lakbérleti jognak valóságos helyi codexét nyújtja, a hol lehet, az érvényben levő lakbérleti szabályok fentartásával, de számos igen lényeges reformmal. A tervezet első fejezete a bérleti viszony keletkezéséről szól. Uj rendelkezései közül legnevezetesebb a 2. §, mely az uj német törvénykönyv mintájára az egy évnél hosszabb időre létrejött, valamint a feltételhez kötött bérleti szerződésekre az okirati kényszert irja elő. Jóllehet czélszerüségi szempontból indokolhatónak tartjuk e szabályt, de nagy aggályaink vannak az ellen, hogy egy helyi statútum egy, az általános magánjogunkkal anynyira ellenkező, megszorító jogszabályt tartalmazzon. Uj intézkedéseket tartalmaznak még e fejezet 7. §-a is, mely a hitvestársakat a közösen használt bérleményre nézve bérlőtársaknak nyilvánítja; a 8. §, mely a lakhatási engedély hiányának a bétlemény átadásának szándékos megtagadásával egyenlő hatályt tulajdonit : végül a 10. §, mely szerint a bérlő nem tartozik oly házba beköltözni, a hol kéjnő lakik. Mindhárom intézkedést csak helyeselhetjük. A második fejezet 14. szakaszban a jogok és kötelességeket tárgyalja a bérleti viszony tartama alatt. A 15. §. igen üdvösen a bérlemény hiányainak megállapításánál eddig kötelező birói szemlét dispositiv jellegűvé teszi s az előleges szemlekérésre a bérbeadót is feljogosítja. Lényegesebb újítást tartalmaz e fejezetben a 21. §, mely a bérbeadónak az albérbeadás vagy átruházás elleni tiltakozását záros határidőhöz köti; úgyszintén a 23. és 24. §-ok, melyek a bérbeadó visszatartási jogát és annak korlátait tartalmazzák. A tervezet szerint a visszatartás joga nem terjed ki az 1881: LX. t.-c. 51. g-ában felsorolt ingóságokra, továbbá oly ingóságokra, melyek elszállítása a bérlő hivatásának rendes folytatásához tartozik, végül ha a bérlemény területén maradó ingóságok a bérbeadó zálogjogát kétségtelenül biztosítják. Nézetünk szerint ezen reformok nem valósithatók meg, mert ellentétben vannak a végrehajtási törvény 72. §-ával, de megvalósításuk nem is ajánlatos, mivela visszatartási jogot teljesen illuzoriussá tenné. A harmadik fejezetben a bérleti viszony megszűnésére vonat-, kozó szabályok foglaltatnak. E fejezet két igen helyes reformoi tartalmaz. Nevezetesen a 25. §. megszünteti a felmondási idő tekintetében az eddigi külömbséget a pesti és budai részek között és a félévi felmondást 800 frt bérnél állapítja meg, üzlethelyiségekre nézve pedig csak féléves felmondást ismer. Á 3í. §. a költözés idejét negyedévi felmondásnál 5, félevesnél 10 napra, üzleteknél pedig 2 illetve 4 napra szabja. A 36. §. a bérleti viszonyból eredő kártérítési igények'; elévülését 3 hóban állapítja meg. Az intézményt helyeseljük ugyan, de egy statútum keretében nem tartjuk megvalósíthatónak. A negyedik fejezet a házkezelő és házmester jogkörét szabályozza. Szerzők tervezetüket erős gyakorlati érzékkel és jogászi szabatossággá! alkották meg. Külön dicséretet érdemelnek a világos előadásért és a tervezet jó magyar nyelvéért. Munkálatuk mindenesetre igen hasznos vezérfonál lesz a tervezett reformnál. Dr. Oláh Dezső bpesti ügyvéd. Vegyesek. Dr. Fittler, Bálint, a főügyészséghez beosztott kir. főügyészi helyettes, teljesen helyreállott egészséggel visszaérkezett SanRemóból és átvette ügyosztálya vezetését. Dr. Plósz külföldön. Nem az igazságügyminister, hanem a jogtudós lett fogadva, illetve befogadva külföldön. Dr. Plósz Sándornak váltójoga már régen kézi könyvül szolgált a német egyetemeken is, most pedig, mint a Stuttgarti «egyetemi catalogus» jelzi, ottan nem segéd, hanem tankönyvül lett behozva. Szeged táblai elnöke nemsokára ki lesz nevezve, — de a mint illetékes forrásból értesülünk — nem direct kinevezés, hanem áthelyezés által az egyik erdélyi kir. táblától. A ministeriumban e napokban volt e tárgyban tanácskozás. Azok a terhelési tilalmak! Az utolsó években egy egész uj telekkönyvi gyakorlat fejlődött ki a fővárosi ingatlanforgalomban, amennyiben egyesek sikerülten megakadályozzák a tartozásaik bekebelezését azzal, hogy német mintára tilalmat jegyeztettek fel X. vagy Y. javára. A dolog jogi oldalának méltatása nem e szük referáda keretébe tartozván, most csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a kir. Curia is helybenhagyta ezeket, joga lévén mindenkinek a sajátjával disponálni." Legközelebb azonban a kir. tábla 1,007. sz. határozata tágított e tilalmi körön és tilalmi erőn, a mennyiben egy felmerült eset alkalmából kimondá, hogy az csak 2 személynek egymásközti ügylete lévén, a közterhekkel szemben nem lehet korlátozó, tehát a k i n c s t á r i követelések (hátralékok) annak dacára is bekebelezendők! Kíváncsian várjuk a Curia szavát, a hová felfolyamodva lett. A telekkönyvi tisztviselők országos egylete megnagyobbította ügykörét, és utolsó közgyűlésén elhatározta, hogy segély- és kölcsönalapot islétesit tagjai vagy azok özvegyei, illetve árvái javára. E humánus intézkedést, mely hivatva van az egyletnek nagyobb lendületet adni, minapi határozatával a belügy minister is jó\ áhagyta.