A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 19. szám - Bűnügyi statistikánk 1895-1898-ban

A JOG 153 Az itt letartóztatottak közül volt Jogerősen elitélt »' Jugerösen méV el „ összesen 1898 6,339 70*69 2,628 2!).31 8,967 18% 6,€50 7476 2,245 2524 8,896 1897 6,518 728rt 2,427 27 14 8,945 Ezek közül 1805-ben : 503, 1896: 568 és 1897 : 575 fegyházra itélt is szerepel ; ennek indoka a ministeri jelentés szerint, részben az illető egészségi állapotában, részben pedig abban rejlil*. hogy fegyházbüntetésükből már csak csekély rész volt hátra. Bármi legyen az ok, nem helyeselhető, hőgy első izben és rövidebb időtartamra elitéltek súlyosabb bűntettesek­kel, gyakran visszaesőkkel legyenek kénytelenek közös elzárás­ban lenni. A törvényszéki és jbirósági fogházakban a fogolylétszám 1897-ben átlagosan: 8,674 volt; ezek közül fegyházra volt ítélve átlag: 588; börtönre: 3,217; fogházra 2,293, elzárásra 164. Vizsgálat alatt állott 1.81 Ü, felebbezés alatt 595. A bpesti gyűjtőfogházban az 1897. évi forgalom 2,975 fő volt. A feltételes szabadságra bocsátottak száma volt 1895 : 29*; 1896:335; 1897: 363; az utolsó helyen emiitettek közül volt 118 fegyházra. 230 börtönre és 15 fogházbüntetésre ítélve; visszavonatott pedig ezen kedvezmény 1895: 4; 1896: 3 ; 1897 : 5 esetben. Bizonyára újból több évig fog tartani, mig egy ujabb ministeri jelentésből nyerünk felvilágosítást az egész országot felölelő kriminalistikai tevékenységről. Legyen szabad reményle­nünk, hogy akkor tisztább és deiüsebb képét nyújtják majd az igazságszolgáltatás ezen annyira fontos ágának, — és hogy az akkor közzéteendő részletes és megbízható statistikai adatok egyúttal egy uj, jobb aera hirdetői is lesznek. * * * B) 1898. A budapesti kir. főügyészség hatósága alá tartozik 21, a debreceni alá 8. a szegedi alá 11 ügyészség. Első sorban a budapesti főügyészség alá rendelt ügyészségekkel kell foglalkoznunk és ezek közül első helyen a budapesti ügyészség vonja magára figyelmünket, nemcsak ügy­köre terjedelmes voltánál fogva, de azért is, mert itt módunk­ban állott a kívánt felvilágosítást és az ügymenetbe való betekin­tést személyes érintkezés utján is nyerhetni. A budapesti főügyészséghez tartozó 15 ügyészségnél a mult év folyamán beérkezett összesen 33,834 f e 1 j e 1 e n t é s. Ebből esik 1. B.-Gyarmatra : 1,226 ; 2. Besztercebányára: 935; 3. Budapestre: 14.501; 4. Egerre: 1,183; 5. Fiúméra: 268; 6. Győr: 647: 7 Ipolyságh : 692; 8. Kalocsa : 729 ; 9. Kapos­vár: 1,200; 10. Kecskemét: 995; 11. Komárom: 1,011; 15. N.-Kanizsa: 839; 13. Pestvidék: 2, 041; 14. Pécs: 1,220; 15. Sopron: 778 : 16. Szegszárd: 813; 17. Székesfehérvár: 804; 18. Szolnok: 1,277; 19. Szombathely: 1,181; 20. Veszprém: 743; 21. Zalaegerszeg: 756. Látjuk tehát, hogy a budapesti ügyészség ügyforgalma az összes ügyforgalomnak 42'86°/0-át leszi; legközelebb áll hozzá a pestvidéki 6 0H°y0-al, mig Fiume csak 0'796/0-al szerepel. A budapesti ügyészség vezetésében ujabb, ezultal már fölöt­tébb örvendetes változás állott be. Dr. F i t t 1 e r Bálint helyébe dr. Geguss Gusztáv főügyészhelyettes lépett, a ki kiváló tehet­ségénél, buzgalmánál és humanismusánál fogva ezen ügyész­ségből mihamarább mintahatóságot lesz képes teremteni. Pálya futását ugyanezen ügyészsé gnél mint alügyész kezdte, ismeri tehát annak minden emberét, minden zegét-zugát. Panaszképen említettük a múltévben, hogy F i 111 e r ur a felek vagy ügyvédek azon jogát, hogy az ügyészségi értesitő­hivatalban ügyük vagy felük ügyének állásáról értesítést nyer­jenek — egyszerűen elkobozta. Messziről szembeötlő táblák hirdették az ügyészség virányain elhakdó halandónak : «lasciate ogni speranza, voi chien trate». Ezen táblák a G e g u s s-aerában eltűntek és velük eltűnt azon sötét, komor szellem, mely a hivatalos titok leplébe bur­kolva, — dacosan ellentáll minden felvilágosításnak, minden magyarázatnak, mely a terhelt ügyét esetleg egy pillanat alatt tisztázná, az ügyészséget és bíróságot sok munkától kímélné meg és apasztaná az alaptalan meghurcolások amúgy is tulbő contingensét. Az első a hivatalos tekintély — és ha még annyi mégse.nmisitett existencia is sajog fel emiatt — felvilágositáít nem kérünk és nem adunk !. . . Nos— Geguss tekintélye ép oly nagy, ha nem nagyobb, az elődénél — és ő — miraculum — semmiben sem követi annak nyomdokait. A vésztjósló táblákkal együtt eltűnt azon sötét inqu sitorius szellem is, mely az ügyészséget üldöző géppé akarta átgyúrni. A ki ma az értesítő hivatalhoz fordul, az rög­tön megtudja, vájjon ügye el van-e már intézve vagy sem ? Ha nincs elintézve, akkor a tudakozó fél utasítva lesz, hogy az ügyészség vezetőjéhez forduljon. Ez pedig — mert alantas közegeinek minden ténykedéseiért egyedül ő a felelős — kész­séggel meghallgatja a fél vagy ügyvéd : még oly terjedelmes előadását, szükség esetén bekéri az aktákat és behivatja az előadót és nyomban részleteiben is letárgyalja az ügyet, minden jogosult kívánat figyelembevételével. Az ily ügyben az előadó alügyész főnökétől közvetlen utasítást nyer és azt mindig előtte köteles referálni. Már a kiosztásnál is ügyel a főnök arra. hogy minden bonyolódot­tabb vagy kényesebb ügyről tudomása legyen ; ezek általa külön lesznek jelezve és csakis előtte referálhatok. Ez által tájékozva van az ügyészség ügykörében előforduló minden neve­zetesebb bűnügyről és annak elintézésébe közvetlenül befolyik. A mellette működő két ügyész: dr. Halász Lajos és dr. S é 11 y e y Barnabás csak a currentiát vagyis oly kevésbbé fon­tos ügyeket revideálja, melyek semmiféle külön intézkedést nem igényelnek. A mennyiben azonban itt is valamely váratlan incidens felmerülne, ezen ügy szintén nyomban Gegussra lesz átsignálva. Így az egtsz nagy apparátus tevékenysége egy­öntetűvé, egy akarat által vezéreltté válik és megszűnnek az eltérő intézkedések, a fölületes és kontárkodó dilettantismus­nak káros kinövései. Halásznak 8, Séllyeynek 7 al­ügyész referál. A munka ily rendszer mellett sokkal gyorsabban, sokkal biztosabban és ifiegm ugtatóbban halad és ennek egyik üdvös következménye, hogy a vidéki ügyészségek közreműködése a restantiák feldolgozására már fölöslegessé vált. Ebbeli — a mult évben hangoztatott— panaszunk is most már tárgytalanná vált, ujabb bizonyítékául azon régi tapasztalatnak: hogy az alkalmas ember a kellő helyen csodákat képes mivelni. Megszűnt itt az eddigi régi abusus is. hogy az év utolsó két napján érkezett befejezett vizsgálatok (ezek száma 1898. dec. 31-én: 350 darabra rúgott) az uj évre vezettettnek át és csak akkor iktattatnak, hogy ekkép a restancia kevesebbnek tűnjék ki, oly hiúság jeléül, mely semmi jogosultsággal nem bír. Mindezek után bízvást elvárhatjuk, hogy maholnap ezen ügyészség a restanciát csak hirből fogja ismerni, jóllehet a kebelbéli ügyészek száma aránylag igen csekély, a segédhiva­talok személyzete pedig, külöuösen az írnokok és dijnokok létszáma: minimalis. Geguss azonban itt is segit magán,— a hogy tud. Ha még hozzátesszük, hogy az annakelőtte oly gyakori indiskreciók a sajtó irányában — jelenleg az ügyészségnél telje­sen ki vannak irtva és hogy a törvényszékhez való viszony, — mely azelőtt nem mindig a legbarátságosabb volt, most semmi kívánni valót sem hagy hátra, akkor ezen ügyészségről mind­azt elmondtuk, a mi kedvező véleményünket teljes mértékben igazolni képes. á * Mult évi észleletünk, hogy a bűnügyek száma évről-évre nő, ujabb megerősítést nyer az 1898. évi kimutatásban. Mig a feljelentések összege a budapesti főügyészség hatósága alatt a Hó ügyészségeknél 1896-ban még csak 27,709; 1897-ben már 29,5:-12 volt, addig az 1898 ban 33,83 i-re emelkedett, tehát 6.125-tel több mint 1895-ben és 4,302-vel több mint 1897-ben. Ennek okát fürkészni ép oly hálás mint szükséges feladat volna; mert azt csupán az emelkedő romlottságra tolni, igen felületes és messze a célon tul lövő állítás lenne. Közelebb jár az, a ki az emelkedő pauperismusban egyfelől, másfelől pedig a rendőri és egyéb hatósági közegek túlbuzgóságában, tapasz­talatlansága és tudatlanságában keresi az emelkedés egyik bő forrását. Rendőrségünk büntető és vizsgálóbírói teendőket végző osztályának reorganisatiója már csak rövid idő kérdése lehet: ő maga gondoskodik bőven arról, hogy ez a kérdés állandóan napirenden maradjon. Sürgősen szükséges a védő ügyvédek­nek a rendőrségi eljárásnál is oly jogokat biztosítani, mint a minőkkel azck • bíróságok előtt máris birnak, és még inkább az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése után fognak birni. Ügyész és védő akkor mint egyenjogúsított felek, mint a jogrend kép­viselői és őrei állanak majd egymással szemben. Ha ez a bíróságok előtti eljárásnál lenetséges, akkor nincs elfogadható ok aua. hogy a rendőrségnél éppen a védő legyen mindezen, hivatása teljesítésére szükséges kedvezménytől elzárva. A félretett ügyek száma volt i 896: 7,556; 1897: 7,£14; 1898: 10,773. Látjuk tehát, hogy itt örvendetes és nagy­mérvű javulás mutatkozik. Mig 1896-ban a feljelentések 27 05° 0-a, 1897-ben pedig csak 26'45° 0-a tétetett félre, addig ezen szám 1898 ban már 31-51°/0-ra emelkedett és bizonyára mégjobbai

Next

/
Thumbnails
Contents