A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 18. szám - Néhány szó a birák fizetéséhez az igazságügyi programm után

Tizennyolcadik évfolyam. 18. szám. Budap e st, 1899 április 30. Szerkesztőség: JT f ^\ Előfizetési árak: A JOG Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. _„ | | f § <w Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve Negyed évre _ I frt 50 kr Fél « _ • « — « V Rudolf-rakpart 3 sz HETIUP *Z m^ *mm KÉPVISELETÉRE A MAGTÁR ÜfiííÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI fc röZJPfiTZÓI ÍAR KÖZLÖNYE. EgéM § _ 8 . _ , ... Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR Az előfizetési pénzek "77 ,,. Felelős szerkesztő? Dr' STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalasok a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendök. n/r _ _ j , _ _ » ^_ • küldendők. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM : Néhány szó a birák fizetéséhez az igazságügyi programm után. Irta : dr. Kozma Endre kir. jbiró, Pétervásár. — Özvegyi jog. L Irta: dr. Plopu György, kir ítélőtáblai biró, Felső-Vissó. — Bűnügyi statistikánk 1.S9Ö— 18it8-ban. Irta: dr. Révai Lajos, ügyvéd, Bpest. — Egy érdekes igazolási kérdés. Irta : dr. G r á b e r Gyula ügyvéd, Bpest. — Belföld. (Az uj büntető eljárás. — Az igazságügyminister és a birák fizetése. — A bpesti kir. Ítélőtábla elnöke a bpesti ügyvédi kamarához.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA: A közös ügyek előzményei. Irta: dr. Horváth János, pestvidéki kir. alügyész. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a oBudapesti Közlöny» bői. (Csődök — Pályázatok.) Néhány szó a birák. fizetéséhez az igazságügyi programm után. Irta: Dr. KOZMA ENDRE, pétervásári kir. járásbiró. Az ezen becses lapban megjelent alapos felszólalások s a magyar birói kar fizetésének absolut csekélységéről minden oldalról s annyiszor felhangzó panaszok megnyilatkozása után, feszült kíváncsisággal vártuk a folyó évi állami költségvetés során előadandó igazságügyi programmot. hogy váljon a birák fizetésemelésének s ezzel anyagi függetlenségének kérdése tekintetében mily álláspontot foglal el r Fájdalommal kellett azonban tapasztalnunk, hogy a Nagyméltóságú m. kir. Igazságügyiminister ur csak incidentaliter emiitette meg, miszerint a birák fizetésének rendezését külön nem hozhatja a törvényhozás elé. mert az a közhivatalnokok fizetésével függ össze. Már pedig ama széleskörű és nagyfontosságú igazságügyi törvényalkotások küszöbén, melyeknek létrehozását az igazságügyi kormány kilátásba helyezte, időszerű lett volna, hogy az alkotott és alkotandó törvények végrehajtására hivatott birák anyagi függetlenségének — vagyis a fizetésrendezésnek — kérdése is sürgősen megvalósittassék és pedig külön a többi közhivatalnokoktól. Nem lehet ugyanis tagadni, hogy a magyar birói karnak, de különösen az első fokú bíráknak fizetése jelenleg oly csekély, hogy a birói állás elnyerhetésére szükséges hosszas tanulás, a birói állással járó súlyos felelősség, s a bíróság magas erkölcsi méltóságával arányban nem áll, másrészt az is bizonyos, hogy fontosság tekintetében a birói állás nem hasonlítható össze a többi közhivatalnoki állásokkal s igy indokoit, hogy a birák a törvényhozás különös gondoskodásában is részesittessenek. Emez állitásunk támogatására legyen szabad idéznünk a Dr. Márkus Dezső által szerkesztett «Magyar jogi lexiconn I-ső kötetének 788 és 789 lapjain, egyik tudós egyetemi tanárunk nyomán megirtakat: «Az igazságszolgáltatás nagy jelentősége, melynélfogva az az állam legfőbb feladatát képezi, az annak gyakorlásával megbízott birák állását is olyannak tünteti fel, melynél fontosabb és nagyobb sulylyal biró, az államhatalom közegei között el nem ismerhető. De a birói hivatal, az abban letett hatalom nagyságát tekintve is. első helyen áll. Hiszen a biró az állampolgár legfőbb javai : szabadsága, becsülete és vagyona, sőt még élete felett is rendelkezik s ezen rendelkezés nem kivételes természetű, még kevésbbé erőszak és hatalmi visszaélés, nem az állami rend és polgári szabadság megtámadása, hanem ellenkezőleg, ezeknek magából az államcélból folyó nélkülözhetlen és intézményes biztositéka. A legelső helyre teendő végre a birói hivatal, ha azon nehézségeket, melyekkel annak teljes betöltése jár, s azon tulajdonságokat tekintjük, melyek annak teljes betöltésére képesítenek)) — stb. — majd tovább: Lapunk mai száma ((Minél fontosabb azonban a bírói hivatal, s minél kiválóbbak a biróban megkívántató tulajdonságok: annál inkább képez a törvényhozás feladatát, hogy azt tényleg a maga jelentőségének megfelelőleg szervezze, megállapítván egyrészt azon kellékeket, melyek a jelzett tulajdonságok fenforgására lehetőleg biztosan következtetni engednek, s gondoskodván másrészt azon feltételekről és biztosítékokról, melyek a birói hivatalra legalkalmasabb egyének megnyerését és annak minél tökéletesebb ellátását igérik. Az erre vonatkozó főelvek, az állami alkotmány kiegészítő részét képezik, s csak az az alkotmány mondható tökéletesnek, melyben a bírói állás kiválósága, biztonsága és függetlensége érvényre jut.» Mily magasztosán kiemelik e sorok a bírónak a többi állami alkalmazottakkal szemben magas közjogi állását ? és ámbár ez — azt hisszük — minden vonalon el van ismerve, még sincs gondoskodva a törvény utján arról, hogy a biró alkotmányjogi állásának és függetlenségének megfelelő javadalmazásban részesüljön Magyarországon. Már az 1898. évi IV. t. cikk megalkotásánál hiba volt az, hogy a birák a többi állami alkalmazottak közé sorozva, azokkal azonos fizetési osztályokba jutottak, hiszen ha nem volna szomorú, szinte nevetséges, hogy az itélőbirónak kevesebb fizetése legyen egyik-másik helyen, mint pl. az alája rendelt telekkönyvvezetőnek. Ki kellett volna emelni a birói kart teljesen a fizetési osztályokból s annak közjogi állásához és fontosságához mért fizetést biztosítani, — s figyelemmel a birói hivatal első rangú voltára, most sem tartjuk elfogadhatónak ama tételt, melylyel a birák fizetésemelésének kérdése mindig és mindig elodáztatik, hogy t. i. az csakis a többi állami alkalmazottak fizetésrendezésének kérdésével kapcsolatban oldható meg. De nem tarthatjuk az ország pénzügyi helyzetére való hivatkozást sem alaposnak, mert pl. a napi lapok közlései nyomán szinte bizonyosra vehető, hogy a katona tiszti fizetések és lakáspénzek már a közel jövőben — 1900. évben emeltetni fognak, s igy ha erre van pénz — mert erre lenni kell — van a mindenesetre nagyobb productiv munkát teljesítő birói kar fizetésének emelésére is, mert amannál fizetés, de különösen lakáspénzt illetőleg most is jelentékenyen hátrányban vagyunk, s mert a mellett, hogy békében az ország legfőbb közhatóságát —- a birói tisztet — gyakoroljuk, ha a sors ugy hozza magával, mi is vérünkkel és életünkkel adózunk a Hazáért és Királyért, miután az általános védkötelezettség mi reánk is kiterjed, -- és végül, mert még eddig megdöntetlen emez axióma: «Justitia est regnorum fundamentum)), — nem méltányos tehát, hogy a fizetésemelésnél mi elmaradjunk. A magyar birói kar ugyan fenséges nyugalommal tűrte eddig a mellőztetést és nyomorúságot, ez azonban nem lehet tovább is a mellőzés indoka, s a nagy reformok előtt az is megszívlelendő kérdés, váljon képes lesz-e a mindinkább sulyosodó anyagi gondokkal küzdő, a maga és családja léttentartásának mikéntje felett töprengő birói kar, a kilátásba helyezett nagyfontosságú igazságügyi reformok kielégítő végrehajtására ? Elvégre is, aki anyagi gondokkal küzd, annak nincs kedve tanulni, az anyagi gondok megbénítják szellemi erejét. Jó igazságszolgáltatást, csak erkölcsileg és anyagilag független birói karral lehet csinálni. Azért a «jog, törvény és igazság* uralmának aegise alatt vagyunk bátrak az uj Igazságügyi minister ur ő nagyméltóságának becses figyelmébe ajánlani, hogy a bírák fizetés rendezését is legyen kegyes fényes programmjába foglalni és mielőbb megvalósítani. 12 oldalra terjed.