A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 17. szám - Az elhaltak hamvai felett való rendelkezési jog

68 A JOG ezeknél fogva, mindkét alsóbirósági ítéletnek részbeni megváltoztatásával, alperesnek az A. a. szerződés 7-ik pontjában kikötött 10,000 frt kötbér fizetésére való kötelezése a rendelkező részben megítélt főeskü le vagy le nem tételétől volt függővé teendő. Ellenben helybenhagyandó volt a másodbiróság ítélete abban a részében, mely szerint felperes kötbér iránti követelésének 5,000 frtnyi részével feltétlenül elutasittatott, mert alperes beismerte ugyan, hogy az 1,975. sz. a. L. János név alatt belajstromozott védjegy alatt keserüvizet forgalomba hozott, de ezen cselekménye által az A) a. szerződés 7-ik pontjának rendelkezését meg nem szegte, mert az a körülmény, hogy a felperesnek eladott és belajstromozott védjegy a «János> szót tartalmazza nem képez törvényes akadályt arra, hogy felperes az áruinak megjelölésére saját nevét vagy cégét használhassa és mert a felperes által megvett R. János és az alperes által használt L. János elnevezés közt a nagy közönség félrevezetésére alkalmas hasonlatosság fenn sem forog és a szerződési rendelkezésben kikötött tilalomnak kötbérrel sújtandó megszegéséről szó sem lehet. stb. Bűnügyekben. A btkv. 5. £-ának rendelkezése szerint a magyar állam ama területén, a melyre a büntetőtörvény hatálya kiterjed, akár magyar honos, akár pedig külföldiek által elkövetett büntettek és vétségek ezen törvény határozata szerint büntettetnek. Ehhez képest a magyar büntetőtörvény most jelzett fenhatóságának érvényesítésénél nem jöhet tekintetbe az a körülmény, hogy a tettes magyar honos vagy külföldi-e, ep ugy nem bír befolyással ezen körülmény a büntetendő cselekmeny elkövetésének helyén illetékes bíróság hatáskörére sem. Az illetékes bíróságnak a megtett feljelentés alapján mindaddig folytatni kell a büntető eljárást, a míg az akadályokba nem ütközik, ehhez képest nem mulaszthatja el a panaszolt cselekmény büntethetőségére vonatkozó tárgyi adatoknak beszerzését, ugy a terhelt felelősségre vonására vonatkozó intézkedés megkísérlését sem. A m. kir. Curia (1899. évi március hó _!7-én 2,663/99. sz. a.) Mindakét alsóbirósági végzés megváltoztattatik és M. Lipót ellen a büntető eljárás megindítása elrendeltetik. Indokok: A btkv. 5. §-ának rendelkezése szerint, a magyar állam ama területén — amelyre a büntető törvény hatálya kiterjed — akár magyar honos, akár pedig külföldiek által elkövetett büntettek és vétségek ezen törvény határozata szerint büntettetnek. Ehhez képest a magyar büntető törvény most jelzett fenhatóságának érvényesítésénél nem jöhet tekintetbe az a körülmény, hogy a tettes magyar honos avagy külfóldi-e, ép ugy nem bir befolyással ezen körülmény a büntetendő cselekmény elkövetésének helyén illetékes biróság hatáskörére sem. Minthogy tehát a panaszolt büntetendő cselekmény Komáromban követtetett el, a büntető eljárás megindítására is kétségen felül csak a komáromi kir. tszék bir. illetékességgel. S minthogy az illetékes bíróságnak a megtett feljelentés alapján, mindaddig folytatni kell a büntető eljárást, amíg az akadályokba nem ütközik, ehhez képest nem mulaszthatja el a panaszolt cselekmény büntethetőségére vonatkozó tárgyi adatoknak beszerzését, ugy a terhelt felelősségre vonására vonatkozó intézkedés megkísérlését sem, és pedig a jelen esetben annál kevésbé, mert a M. Lipót honossága ezúttal még tisztába hozva nincs de esetleges osztrák honossága sem áll útjában annak, hogy M. Lipót a saját személyére nézve, megidéztetése esetében a magyar törvény fennhatóságát a jelen ügyben elismerje. A btkv. 368. §-ának oltalma alá jogos birlalat és birtok, tehát a zálogbirtok is vannak helyezve. Minthogy kézi zálog mint minden birlalat és birtok: átadás, átvétel illetve őrizetbe vétel által szerezhető csak meg; sértett pedig kézi záloghozjogcimet nyert ugyan, de átadás illetve átvétel hiányában zálogjogot mint dologi jogot nem szerzett, vádlottnak szerzödésellenes eljárása sérthette ugyan a panaszost megillető kötelmi jogot, azonban a nem létező birtok, illetve zálogjogot meg nem sérthette és így a btk. 368. §-ában meghatározott büntetendő cselekmény sem létesülhetett. A szegedi kir. ítélőtábla (1898. évi december 28-án 6,367. sz. a.) Jogtalan elsajátítással vádolt P. József elleni bűnügyben következőleg ítélt: A kir. járásbíróság ítélete megváltoztatik, — vádlott a btkv. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségében bűnösnek mondatik ki és e miatt az idézett szakasz alapján egy (1) havi fogházra, s behajthatlanság esetén a 53. §-hoz képest (3) három napi fogházra átváltoztatandó harminc (30j forint pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok: Vádlott beismerte, hogy 1897 aug. 6-án kelt szerződés szerint Makó város közönsége részére arra kötelezte magát, hogy a meghatározott városrészben két artézi kutat fur négy hó alatt 3,575 frtért; ha a fúrással 100 méter mélységig eljut, a város köteles részére az első 800 frt részletet kifizetni, ha pedig a részlet kifizettetett, ő mint vállalkozó a helyszínén található összes műszereit és anyagait zálogul leköti. E szerződés ellenére, bár a 800 frt díjrészletet felvette, vádlott a további kútfúrást abbahagyta és a munka helyén használt, zálogul lekötött műszereit, úgymint 1,000 frtot érő mozdonyt, — 150 frtot érő gőzszivattyut, —- 200 irtot érő furószárat, 40 frtot érő csőemelő csavart és 30 frtot érő furószár fejét a helyszínéről a városi hatóság engedélye nélkül elvitte és azokat beismerése szerint N. Antalnak mint tulajdonait eladta. Minthogy a város közönsége a szerződés 10. pontja értelmében mindazokra a műszerekre, melyeket vádlott mint szerződéses vállalkozó, a város területére vitt s a munka teljesítésénél mint tulajdonait használt, megtartási jogot nyert s azok a város területén végzett munkánál használtatván, a szerződési viszony fenálltáig a város birlalatában levőknek tekintendők, minthogy vádlott beismerte, hogy a felvállalt túrásokat nem fejezte be, a 80O frt első díjrészletet pedig felvette, mégis a város területén, tehát annak birlalatában volt fentebb felsorolt műszereit önhatalmúan elszállította és eladta, tehát azok az eladás tényéből folyóan oly műszereket nem is képeztek, melyek a vádlott rendes iparának folytatásához szükségesek voltak s így zálogjoggal terhelhetők nem is lettek volna: ez okokból a sértett fél által felebbezett ítéletet megváltoztatni s vádlottat a btkv. 368. §-ába ütköző vétségben bűnösnek kimondani s megbüntetni kellett. A büntetés mérvének megállapításánál figyelembe vétetett, mint enyhítő körülmény, hogy vádlott még nem volt büntetve, mint terhelő körülmény pedig, hogy a zálogbirtokostól nagyobb érteket képviselő ingó tárgyakat vett el jogtalanul. A m. kir. Curia (1899. március 22-én 2,473. sz. a.) A kir. Ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság felmentő Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Minthogy a btkv. 368 §-ának oltalma alá jogos birlalat és birtok, tehát a zálogbirtok is vannak helyezve, minthogy kézi zálog mint minden birlalat és birtok: átadás, átvétel illetve őrizetbe vétel által szerezhető csak meg; minthogy az ügyfelek között kötött szerződés vonatkozó pontja által a sértett város közönsége kézi záloghoz jogcímet nyert ugyan, de átadás illetve átvétel hiányában zálogjogot mint dologi jogot nem szerzett; minthogy ezek szerint vádlottnak szerződésellenes eljárása sérthette ugyan a várost megillető kötelmi jogot, azonban a nem létező birtok-illetve zálogjogot meg nem sérthette és igy a 368. §-ban meghatározott büntetendő cselekmény sem létesülhetett; mindezek alapján a fen forgó bűnügy az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának 1-ső pont]a alapján felülvizsgálat alá veendő volt s büntetendő cselekmény tényálladékának hiányában a másodbiróság ítéletét megváltoztatva az elsőbiróság leimentő Ítéletét helyben hagyni kellett. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az ügyvédek által ellenjegyzeit kérvényekre hozott pénzügyi hatósági határozatok az ügyvédeknek kézbesítendők. (A m. kir. pénzügyministernek 1899. évi 13,545. sz. a. kelt határozata.) A palacksör forgalomba hozatala azokon a helyeken^ melyek a határtol 75 kilométernél távolabb feküsznek. csak bejelentési kötelezettség alá esik. (A m. kir. pénzügyministernek 1898. évi 108,628. sz. a. kelt határozata.) A darabszámra dolgozó munkások is adómentes napszámosoknak tekintendők, ha k eresetük a lakhelyükön szokásos közönséges napszámot nem haladja felül. (A m, kir. pénzügyministernek 1899. évi 23.286. sz. a. kelt határozata.) Az iparosok és segédek közti munkaviszonyból eredő kártérítési követelések megítélése nem tartozik az iparkihágási ügyben hozott ítéletek keretébe, hanem az ily követelését az elsőfokú iparhatóság, illetőleg az ipartestület békéltető bizottsága által minden felebbezés kizárásával döntendök el (A m. kir. beliigyminister 1897. évi 4,440, sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. .. .„Cíf,dÖk V ^enn, A- utóda e Beszt.-bánya, u. o. tszék, bej. 2;V f mf 2 u'-,CSfb; IraeSerZs> tmSg- Horváth János. - Rosenbluth Dávid. e. Ermihalyfalva. nagyváraditszék, bej. máj. 23 félsz, jun 19, csb. Geleta Géza tmgg. Konrád László. - Hidegkúti mészkőbánya es mészégetés, vállalat részvénytársaság e Bpest bpesti Erdő ÍM rftrl- fft l6'" ,Un- 18 Csb- T»'h Auré!, tmgg m To rV d? <" Jak?re- SZegZ'Írd' U'°' tSzék" be>- ^ és Hertinter ; ^""Tv"0 F"gyes'tmgg; ^ SzaSzy Endre- ~ Matzner és Hertinger e Bpest, bpesti ker. és vált. tszék. bej. máj 16 félsz jun lo, csb. Szeheny Vidor, tmgg Horváth Pál. - rJ' Vilmos e Körmöcbánya ar^maróthi tszék. bej. máj. 23, félsz, jun 3 csb Hazai Gyula, tmgg. Schindler József. J ' D> Haza' Pályazatok: A szepsii jbiróságnál albirói áll ánr 29 lltte^ff8^albÍrAŐÍ ft** 29' - A szabadkai tiékl nel aljegyzői all. apr. 29. - Az újvidéki tszéknél birói áll ánr 30 - A vaci jbiróságnál aljegyzői áll. mái 1 - A tannl™; ?; albirói áll mi; 1 \ < • /. ; J, A tapolcai jbiróságnál aiDirói all. maj. 1. - A fogarasi jbiróságnál a 1 j e P V Z ő i áll mái 3 — A beregszászi tszéknél albirói áll. máj. 3. 8 y J'