A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 16. szám - Bírák anyagi függetlensége

A JOG adni, a kereseti vételárösszeget beszámítás által kiegyenlítettnek tekinteni és ennek következtében felperest keresetével elutasítani kellett stb. Bűnügyekben. A btkv. 269., 272. f aiban meghatározott esetekben a vadat az állam hivatalos közege indítványozza es a képviselet ezt illeti. A vád csak a törvényben megjelölt testület, illetve a hatóság felhatalmazása alapján vagy pedig diplomatiai uton kijelentett kívánatra és a 270. §. 2. pontja eseteben is csupán a közvetlenül sertett közhivatalnok, vagy pedig felettes hatosagának felhatalmazása alapján indítványozható ; ezek szerint a hivatalból való indítványozás nem jelenti azt, hogy a kir. ügyész az illetők akarata ellen is vadat emelhet, emez elvből a törvény ellenkező rendelkezésének hiányában az következik továbbá, hogy a felhatalmazás megadasárajogositottnak akarata ellenére a vad fentartásának nincs helye. A m. kir. Curia(1899. évi február 21-én 3,037/98. sz.) Rágalmazás vétsége miatt vádolt M. (hadnagy) János elleni bűnvádi ügyben a következő végzést hozta: Habár a btkv. 269—272. tj§-aiban meghatározott esetekben a vádat az állam hivatalos közege indítványozza és a képviselet ezt illeti; minthogy azonban a szóban forgó valamennyi esetben a vád csak a törvényben megjelölt testület, illetve hatóság felhatalmazása alapján vagy pedig diplomatiai uton kijelentett kívánatra s a 270. §. 2. pontja esetében is csupán a közvetlenül sértett közhivatalnok vagy pedig felettes hatóságának felhatalmazása alapján indítványozható; minthogy ezek szerint a hivatalból való indítványozás nem jelenti azt, hogy a kir. ügyész az illetők akarata ellen is vádat emelhet, minthogy emez elvből a törvény ellenkező rendelkezésének hiányában az Következik továbbá, hogy a felhatalmazás megadására jogositottnak akarata ellenére a vád fentartásának nincs helye; minthogy az elbírálás alatt álló esetben a felhatalmazást a kir. ügyész részére a sértett községi jegyző állította ki, de ugyanő kérőbb, a másodbirósági Ítélet vonatkozó indokai szerint, a vádtól való elállását jelentette ki, mely nyilatkozat a felhatalmazás visszavonásának lévén tekintendő, ezzel a kir. ügyész részéről a vád továbbra való fentartásának jogalapja elesett, minthogy végül jogos vád hiányában nem a vádlott felmentése, hanem a bűnvádi eljárás megszüntetése mondandó ki: Ugyanazért mindkét alsóbirósági ítéletnek hatályon kívül helyezésével, M. (hadnagy; János vádlott irányában a N. Lajos sérelmére elkövetett rágalmazás vétségére nézve, a bűnvádi eljárás megszüntettetik. Sértett a vádlottal megelőzőleg fenforgott becsületbeli ügyből kifolyólag, II. és III. r. vádlottnak nála I. r. vádlott nevében való megjelenésük folytán, azoknak párviadalra való kihívásra irányuló szándékukat fenforgónak vehette ugyan, ez a körülmeny magában azonban I. r. vádlottnak a szóbeli cselekményben való bűnösségének megállapítására nem elegendő. II. és III. r. vádlottak bűnösségének kimondása a tényállás kapcsolatossagánál fogva külön nem, hanem mind a három vádlottra együttesen lévén elbírálandó: a felülvizsgálat reájuk is volt kiterjesztendő,jóllehet ok a kir. ítélőtábla ítéletében megnyugodtak. A m. kir. Curia (1898. feDruár hó 21-én 6,404-. sz. a. B.) Párviadal vétsége miatt vádolt G. Géza, P. Konrád és H. Gábor elleni bűnügyben következő ítéletet hozott: Az alsóbb fokú bíróságok ítéletének indokaiban elfogadott tényállás szerint párviadalra kihivás alapján párviadal vétsége miatt vádolt G. Géza vádlott a vizsgálat folyamán azt vallotta, hogy Cs. József sértett által rajta elkövetett sértés miatt arra utasította fent nevezett vádlott társait mint segédeit, hogy Cs. Józsefet bocsánatkérésre hivják fel s annak megtagadása esetén kérjenek fegyveres elégtételt. A végtárgyaláskor meg azt mondja vádlott, hogy segédeit arra utasította, hogy kérjenek magyarázatot és ha bocsánatkérésre Cs. József nem hajlandó, a további lépéseket magának tartotta fenn. P. Konrád és H. Gábor vádlottak állítják, hogy magyarázat követeléssel bízattak meg, de a midőn Cs. József sértettel mint G. Géza vádlott megbízottjai érintkezésbe léptek, az őket meg sem hallgatta, hanem távozásra utasította és hivatalszolgával való elvezettetéssel fenyegette. Cs. József sértett határozottan azt állítja ugyan, hogy P. Konrád és H. Gábor vádlottak tőle fegyveres elégtételt kértek s azt megtagadván, őket feljelentéssel és nem távozásuk esetén kidobatással fenyegette meg. Tekintve, hogy állítás állítással áll szemben, ezek szerint ha bizonyítottnak fogadtatnék is el, hogy G. Géza vádlottnak csak a végszándéka volt az, hogy Cs. József sértettet párviadalra hivassa, P. Konrád és H. Gábor vádlottak előadása alapján az ü<*y a magyarázat és szóbeli elégtételkérésen tul nem terjedt. ° Cs. József sértett a G. Géza vádlottal megelőzőleg fennforgott becsületbeli ügyből kifolyólag P. Konrád és H. Gábor vádlottaknak nála G. vádlott nevében való megjelenésük folytán azoknak párviadalra való kihívásra irányuló szándékukat fenforgónak vehette ugyan, ez a körülmény magában azonban G. Géza vádlottnak a szóbeli cselekményben való bűnösségének megállapítására elegendő nem lévén, őt felmenteni kellett. P. Konrád és H. Gábor vádlottak a kir. ítélőtábla ítéletében megnyugodtak ugyan, de mivel G. Géza vádlott felmentetett és az ő bűnösségük kimondása a tényállás kapcsolatosságánál fogva külön nem, hanem mind a három vádlottra együttessen bírálandó el: a felülvizsgálatot reájuk is kiterjeszteni és őket is mindkét alsóbb fokú Ítélet megváltoztatásával felmenteni kellett. Gondatlanságnál a beszámithatóság ismérvét az elöreláthatóság képezi. A m. kir. Curia (1899. évi február 22-én 5,772. sz. a.) Mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: A kiderített tényállás szerint a vádlott kutyái a sértett fél lovát megugatták, erre a ló megugrott, a lovon ülő sértett fél pedig a lóról leesett és magát a földön megütötte s ez által 24 napi gyógyulási időt igénylő testi sértést szenvedett. Minthogy gondatlanságnál a beszámithatóság ismérvét az elöreláthatóság képezi, minthogy pedig a jelen esetben a vádlott nem láthatta előre azt, hogy a sértett fél lova meg fog ugrani s még kevésbbé azt, hogy a sértett fél a lóról le fog esni: ennél fogva, eltekintve attól, hogy látta-e a vádlott vagy nem, hogy kutyái a sértett fél lovát körülvéve megugatják: vádlott irányában gondatlanság nem állapitható meg és pedig annál kevésbbé, mert ha a vádlott kellően megüli a lovat, nem esett volna le. Mindezeknél fogva a vádlott a vád alól fel volt mentendő. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A kinevezés alá esö vármegyei állásokra pályázók törvényes minősítésének elbírálása első sorban az illetékes főispán hatáskörébe tartozik. (A m. kir. belügyminister 1899. évi 8,547. sz. határozata.) Borhamisítási kihágási ügyben hozott jogerős Ítéletek hírlapi közzétételére nem az elmarasztalt kötelezendő, hanem a közzététel vad/ott költségére hivatalból eszközlendő. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 4.611. sz. határozata.) A ki a sírban volt holttestet mélyebben elhelyezve. felette idegen holttestet temet el, nem kózetjészsegi kihágást, hanem a büntetőtörvénybe ütköző sir rongálási követ el. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 3,719. sz. határozata.) Míg valamely vízfolyás jókarban tartásának kötelezettsége a vízhasználattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek mérve szerint hatóságilag kiróva nincs: addig a part jókarban tartásának kötelezettsége egész terjedelmében a parttulajdonost terheli. (A m. kir. földmivelesügyi minister 1898. évi 22,456. számú határozata.) Dorongfa nem mezőgazdasági termény s ellopása nem esik az 18g4. évi XII. t.-c. büntető határozmányai alá. ( A m. kir. földmivelésügyi minister 1898. évi 42,828. sz. határozata.) A cselédek I. osztályú kereseti adója utáni utadómentességet megállapító i8yq. évi január hó lg-én 88,412/898. számú kereskedelemügyi mmisteri rendeletet megelőző 3 éven belül kivetett s befizetett cselédutadó jogosan visszakövetelhető. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1899. évi 8,916. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. foto J5SŐid-Ök l *tÓt? ?HáS e- Munkács' beregszászi tsz ék. bej. ápr. 26 Samu, tmgg Haviar Dániel. - Groger Ferenc e. Pozsony, u. o tszék, Dezső*'' KoS ,má'- r26J CSM ^ÜrtZler ÖdÖ"' tm^- dr. Langfelder Dezső. - Kocsis Jozsefné e. Makó. szegedi tszék, bei. máj 15 félsz jun 3, csb. dr. Kecsken-éty Dániel, tmgg. Réthy Karolj- HirlS Benjámin e. Szemez, nyitrai tszék, bej. apr. 30. félsz, mái 31 csb NéverV Klfk b Mun ÓZSef- ~Jelímr ,gnáCe ^Vé^íSftSa Linót 1 Lfivv T JUL 30' dn ManZer Lászl°. tmgg. dr. Vadász s németi i tZiU™' '^/f? jÓZSef- Sin^er Jaka" e. Nagybánya tmggéms!ott SS' ,dSZ- JUn- 6' CSh- dr- Dezsö Kálmlni Pályázatok : A temesvári tszéknél a 1 j e e v 7 ö i áll ánr 5U - A fiumei tszéknél a 1 j e s y z ő i áll ánr 2ó - L»JA U • -l- TS" -i aljegyzői áll ápr. 27 P 2 als°-Jára> jbirósagnal