A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 15. szám - A lakásbérlő jogi helyzete az árverési vevő irányában

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 15. szamához. Budapest, 1899. április hó 9. Köztörvényi ügyekben. Felperes házassága megkötésének idejében magyar állampolgár volt és ezen állampolgárságát megtartotta; az 1894. évi XXXI. t.-c. hatályba lepte előtt indított valokeresetnek elbírálására külföldi biroság volt illetékes, mely által oly tények alapján lett ágytol es asztaltol elválasztva, melyek az 1894. évi XXXI. t.-c. 80. §. c. pontjában megjelölt bontó okot állapítják meg és ezen elválasztás két évnél tovább tartott. Ennek folytan felperes az id. t.-c. 114. és 141. §Jj-ai alapján az agy- és asztaltol elválasztó ítéletnek felbontó ítéletté való átváltoztatását kérheti. A pozsonyi kir. törvényszék (1898. évi április 5-én 2,97ti sz. a.) Dr. Protics István ügyvéd által képviselt M. Antal felperesnek, Dr. Rossival Józset ügyvéd által képviselt S. Angéla alperes ellen házassági kötelék felbontása iránti rendes perében következő ítéletet hozott : M. Antal és S. Angéla között Polában 1871. évi szeptember hó 2-án a róm. kath. vallás szertartásai szerint megkötött házasságot az 1894. évi XXXI. t.-c. 80. §-ának c) pontja alapján alperes erkölcstelen magaviseletének megátalkodott folytatása indokából felperesre nézve felbontja, stb. Indokok: Peres felek utolsó együttlakása nem volt Magyarországon és felperes jelenleg is Bécsben lakik; jelen válóperben mégis ezen kir. törvszék illetékes, mert felperes ezen kir. törvényszék területén Székelyfalván született és mint a közös ministeriumban alkalmazóit hivatalszolga magyar honosságát megtartotta. Felperes azon indokból kérte a házassági köteléket felbontani, mert alperesnö erkölcstelen életmódot folytatott és ezen kereseti állítását az ahhoz csatolt ágy- és asztaltól elválasztó Ítélettel véli beigazoltnak kimondatni. Igaz ugyan, hogy peres felek a rovignói cs. kir. törvszéknek 1882. évi 1984. sz. ítéletével ágyés asztaltól az 1894. évi XXXI. t.-c. 80. §. c) pontjában megjelölt okból lettek jogerejüleg elválasztva ; tekintve azonban, hogy a felperesre nézve az 1894. évi XXXI. t--c. rendelkezései irányadók, mely szerint a külföldi bircság ítélete a magyar honos felperesre hatálytalan, ennélfogva az ágy- és asztaltól elválasztó ítélet sem volt felperesre nézve bontó Ítéletre átváltoztatható. A becsatolt tanúvallomás! jegyzőkönyv szerint V. Erzsébet tanú hit alatt vallotta, hogy alperesnek férjével viszonya volt ; alperes ugyan nem személyesen, de ügyvédje által beismerte, hogy idegen férfiúval volt viszonya folytán lett a rovignói cs.kir. tvszék által az ágy- és asztaltóli válás itéletileg kimondva; beismerte továbbá azt is, hogy 16 év óta él férjétől különváltan ; tekintve, hogy alperes a birói békéltetésre egy izben sem jelent meg a bíróság előtt ; tekintve továbbá, hogy beismerte más férfiúval való viszonyát és az erkölcstelen életmód megátalkodott folytatását tagadásba nem vette : ennéllogva a kir. tszék az alperes által elkövetett erkölcstelen életmódot beigazoltnak vette és a házasságot alperes vétkéből az 1894. évi 31. t.-c. 86. §. c) pontja alapján annál inkább felbontotta, mivel alperes maga is kívánta a házassági köteléknek felbontását, stb. A pozsonyi kir. ítélőtábla (1898 június 2-án 1,192. sz. a.) Az elsőbii óság ítéletének a házasság felbontására vonatkozó hivatalból megvizsgált rendelkezését megfelelő indokolása alapján helybenhagyja, stb. A m. kir. Curia 11899 febr. 17,587 sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó része megváltoztattatik akként, hogy a rovignói cs. kir. kerületi tszékhez 1894 jun.28-án 1,363. sz. a. hozott Ítélete, melylyel a peres házasfelek ágytól és asztaltól elválasztattak, az 1894: 31. t.-c 141. §-a alapján felbontó Ítéletté változtatik át. Indokok: Felperes keresetében elsősorban a rovignói cs. kir. ker. tszéknek 1884 június 28-án 1,363. sz. a. hozott Ítéletét, melylyel alperestől ágytól és asztaltól elválasztatott, az 1894 : 31, t.-c. 141. §-a alapján felbontó ítéletté átváltoztatni kérte. Tekintve, hogy felperes az alperessel Polában 1871 szeptember 2-án létrejött házasság megkötésének idejekor magyar állampolgár volt és a 3,742/98 számú itteni rendelet folytán bemutatott a '.a. hivatalos bizonyítvány szerint, ezen állampolgárságát megtartva, jelenleg is magyar állampolgár ; tekintve, hogy a felperes részéről az 1894: 31. t.-c. hatályba lépte előtt 1881. évi augusztus 20-án 7,478. sz. a. indított válókeresetnek elbírálása a korábbi jogszabályok szerint a rovignói cs. kir. tszék volt illetékes ; tekintve, hogy a fentiek szerint magyar honosságú házasfelek, a korábbi jogszabályok szerint illetékes bíróságuk által, oly tények alapján lettek ágytól és asztaltól elválasztva, melyek az 1H94 : 31. t.-c. 80. §. cj pontjában megjelölt bontó okot állapítják meg és ezen elválasztás két évnél tovább tartott ; tekintve végre, hogy az 1894: 31. t.-c. hatályba lépte után a 114. és 141. §§-ok alapján felperes az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek felbontó Ítéletté való átváltoztatását kérheti : mindkét alsóbiróság Ítéletét a per főtárgyára nézve, a jelen ítélet rendelkező részében foglalt értelemben megváltoztatni kellett. Az első birósagnak az igényperben hozott végzése, melylyel az az iratokat fegyelmi vétség jelenségeinek fennforgása miatt az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához áttéteti, a sommás eljárás keretében hozott végzést képezvén, arra nézve a felfolyamodas tekinteteben az 1893. évi XVIII. t.-c. 214. §-ának rendelkezései alkalmazandók. A most idézett szakasz szerint pedig sommás ügyekben a másodfokú felebbviteli bíróságot a kir. törvényszék gyakorolja. A ni. kir. Curia (1899 febr. 16-án 586. sz. a.) Azon illetőségi összeütközés elintézése tárgyában, mely Sch. János és fia cég felperesnek M. János alperes ellen tulajdoni igény iránt a budapesti V. ker. kir. járásbíróság előtt folyamatba tett ügvében, a budapesti kir. ítélő táblának 1899. évi január hó 19-én 9,239 sz. a. kelt jelentése szerint a nevezett kir. ítélőtábla és a budapesti kir. törvényszék mint fellebbezési biróság között felmerült, következő határozatot hozott: Jelen ügyben a felebbezési bíráskodásra nézve a budapesti kir. törvényszék mondatik ki illetékesnek. Indokok: Az első bíróságnak az igényperben hozott végzése, melylyel az az iratokat fegyelmi vétség jelenségeinek fennforgása miatt az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához áttéteti, a sommás eljárás keretében hozott végzést képezvén, arra nézve a felfolyaniodás tekintetében az 1893. évi XVIII. törv. cikk 214. §-ának rendelkezései alkalmazandók. A most idézett szakasz szerint pedig sommás ügyekben a másodfokú fellebbviteli bíróságot a kir. törvényszék gyakorolja. Az iratok a budapesti kir. törvényszékhez küldetnek le. A S. E. 166. és 8. szerint a törvényes képviselet hiánya nem a kereset elutasítására, hanem csakis arra szolgálhat okul, hogy a 8. t;-nak megfelelő eljárás követésére hivatalból intézkedés tétessék ; ezért a S. E. 208. §. értelmében a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó 166. és 8. alapján a felebbezési biróság Ítéletét a 204. ij. érteimébén fel kellett oldani és ezt a bíróságot a S. E. 8. §. rendelkezésének megfelelő eljárásra utasítani. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 1899 január 5. G. 441/98. sz. a.) A feleknek a S. E. 38. §-a alapján elrendelt személyes meghallgatásával nincs összekötve az a kötelesség, hogy a felek által felvilágosításul adott kürülményekre ugyanők eskü alatt is kihallgattassanak és mert a S. E. 95. {5. értelmében az előterjesztett kérelemre nem kötelessége a birósagnak a feleket eskü alatt mulhatlanul kihallgatni, hanem jogában van a kérelem teljesítését mellőzni. A S. E. 32. §. értelmében a vedelem alapjául szolgáló tényállítások a vitás kérdést eldöntő határozatot közvetlenül megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor felhozhatók. A biróság tehát azzal, hogy a vitás kérdés eldöntésénél ily később felhozott tényállításokat is figyelembe vesz, eljárási szabályt meg nem sért. A szerződés első hónapjára kikötött felmondás abban az esetben, ha a szerződött tag színpadi működését a szerződésben meghatározott időpontban betegsége miatt meg nem kezdhetné, attól az időtől számítandó, midőn a szerződött tag tényleges működését megkezdette. IA m. kir. Curia felülvizsg. tan. 98. dec. 29. G. 527/98. sz. a.) Hogy valamely gyermek mily életkorában tekintendő keresetképesnek, általánosan megállapított jogszabály nincs, hanem e tény minden egyes esetben a fenforgó körülményekhez képest állapítandó meg. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 1899 feb. 11. I. G. 551 ,'98. S7. a.) A felebbezés tartalmára való utalás, minthogy az 1893. XVIII. t.-c. 190. §-a értelmében az az alap, melyen az itéletmegtámadtatik, magában a felülvizsgálati kérelemben hozandó fel, tekintetbe nem vétethetik. Ugyanis az állandó joggyakorlat szerint a törvénytelen gyermek tartása iránti perben a többekkel való közösülésre ala-