A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 15. szám - A lakásbérlő jogi helyzete az árverési vevő irányában

58 A JOG pitott kifogással alperes csak abban az esetben védekezhetik sikerrel, ha a törvénytelen gyermek anyja a fogamzás idejében feslett életet folytatott, annak a megállapítása pedig, hogy a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállásból következtetés vonható-e felperesnek feslett életére, jogkérdést képez. (A m kir. Curia felülvizsg. tan. 1899. febr. 11. I. G. 54-7/98. sz. a.) A felebbezési bíróság mellőzte azt a jogszabályt, a mely szerint a törvényes apa gyermekét akkor is tartani köteles, ha a törvényes feleség a házassági együttélést megszakítja es gyermekét magánál tartja. Ez a gyermektartási igény önállóan és a nőtartási igénytől külön bírálandó meg. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 1899. febr. 11. I. G. 550/98. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Közgyűlési határozat kifogás utján is megtámadható, azonban ez esetben is, az alaki szempontból való kifogásolás csak 15 nap alatt foghat helyt. A kereset és kifogás utján való megtámadás joghatálya tekintetében csak az a különbség van, hogy a kifogás, a menyiben az alaposnak találtatik, a határozatnak csak a kifogással élő fél irányában való hatálytalanságát eredményezi. A részvényest részvényének névértéke erejéig már a törvénynél fogva feltétlen fizetési kötelezettség terhelvén, az alaptöke a részvényeseknek sem egészben, sem részben a társaság fennállása alatt sem visszafizethető sem pedig a hitelezők beleegyezése és a bíróság engedélye nélkül lejebbszallitható nem lévén, a részvényesnek a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó feltétlen kötelezettsége nem közönséges tartozás, hanem oly kötelezettség, melynél fogva a részvényes a társasági vállalat üzletéhez és az e célból és az ez által megállapított társasági kötelezettségek fedezéséhez szükséges alap megalkotásához részvényének névértéke erejéig hozzájárulni köteles, és igy nem szenved kétséget, hogy a részvényesnek ez a tartozása a társaság irányában fennálló, nem hasonló jogi természetű követelése beszámításával egyáltálában nem törleszthető. A kalocsai kir. törvényszék mint keresk. bíróság (1898. március 10-én 932. sz. a.) Dunapataji I-ső gőzmalomrészvényíársaság felszámolás alatt felperesnek D. József alperes ellen 38 frt töke és jár. iránti kereskedelmi perében következó'leg itélt: Felperes kereshetőségi joga megállapíttatik s alperes 38 frt hátralékos részvénytőke, stbnek a Dunapataji I-ső gőzmalom részvénytársaság felszámolás alatt álló felperes részére leendő megfizetésére köteleztetik. Alperes viszonkeresetével elutasittatík stb. Indokok: Felperes keresetei indított 38 frt hátralékos részvénytőke stb. erejéig azon az alapon, hogy a részvénytársaság feloszlása az 1897. évi július hó 25-ére összehívott és megtartott közgyűlésen határozatilag kimondatván, a társasági adósságok fedezésére és a társasági hitelezők kielégítésére kellő fedezettel bírjanak. Alperes kifogása első sorban a közgyűlésnek nem az alapszabályok értelmében történt összehívása ellen irányul, mint nem az alapszabályok 13. §-ának megfelelőleg összehívott, sem a társaság feloszlását, sem a hátralékos részvénytőkék befizetését az ezen közgyűlésen jelenlevők a társasági tagokra kötelezőleg ki nem mondhatták, mert a közgyűlés helye és ideje a tagokkal sem hirlapilag, sem pedig egyéb módon közölve nem lett. Kiterjeszti továbbá a kifogásait azon közgyűlési határozat ellen is, a mely a felszámolókat nem titkos szavazás utján választotta meg, a mint ezt az alapszabályok 43. §-a rendeli, hanem egyhangúlag és végül a közgyűléseket nem is az igazgatóság hivta össze, már pedig érvényes határozatot csak érvényesen ugy a Keresk. törvény, mint az alapszabályok ez iránybani rendelkezéseinek megfelelőleg összehívott közgyűlés hozhatott volna. Ellenben viszonkeresetet támaszt felperes ellenében, mert 1893. évi márciustól a malomigazgatóság által írásbeli szerződés mellett évi 300 frt. fizetéssel mint könyvelő alkalmaztatott és kellő ok nélkül s/4 évi szolgálat után elmozdittatott ; a harmadik negyedévből még neki járó 2 frt 50 kr. és a negyedik évnegyedre járó 75 frt összesen 77 frt 50 kr visszatartott fizetés stb. valamint továbbá egy drb. a helyi piacon 25 frt árfolyammal biró és jegyzett, cautióként letett és a malomigazgatóság által visszatartott részvény iránt és abban az esetben, ha felperes kereshetőségi joga megállapittatnék is kéri ennek ellenében a beszámítást és a részvénytársaságnak 39 frt 50 krban, mint a 77 frt 50 kr. viszonkövetelésbe vett összegből a 38 frt kereseti összeg levonása után fenmaradó összegben való marasztalását. Előterjeszti továbbá, hogy könyvelői állásából történt elmozdítása után még 15 napig járt a malomba, de mert a kulcsok előle elzárattak, hivatalos munkát nem végezhetett; a mennyiben 75 frt követelésével elutasittatnék is, ezen 15 napra járó, a harmadik negyedévről maradt két frt 50 krral együtt 13 frt 35 krnyi öszszeget kitevő követelésének beszámítását kéri. Felperes az összes alperesi kifogásokat tagadta. Eltekintve attól, hogy alperes követelése nem hasonló jogalapból származik, beszámitásnak egyébként sincs helye. — Akkor, amidőn a részvényes egy részvényt megnevez, a részvény névértékének erejéig feltétlen kötelezettséget vállal, amely kötelezettség nem olyan közönséges tartozás, a melynél fogva mint a társaság üzletéhez tartozó alaphoz a társasági kötelezettségek fedezéséhez szükség esetén részvényének névértéke erejéig hozzájárulni, tehát a hátralékos tőketartozást feltétlenül befizetni köteles. Az egyes tag a részvénytársasággal szemben mint ilyen adósként és hitelezőként szerepelhetvén, amennyiben ellenében követelése támadna, azt mint jogi személy ellen kulon kereset utján érvényesítheti, de a részvénytársaságnak elleneben fennálló a hátralékos részvénytőke befizetése iránt támasztott követelését beszámítással annál kevésbbé törlesztheti, — mert eltekintve attól, hogy számtalan jogi bonyodalmak okozójává válnék, — másrészről a részvények névértéke erejéig való feltétlen és korlátlan felelősség elve is megcsorbittatnék. Ami az állítólag visszatartott s alperes által biztositékképpen letett egy drb. 25 .frt értekü részvényt illeti, a beszámítás iránti kérelmét erre nézve is a most kifejtettek alapján elutasítani és az általa e tekintetben kihallgatni kért tanuk kihallgatását is mellőzni kellett. Nem voltak figyelembe vehetők alperesnek azon kifogásai sem, amelyek által a közgyűlésnek határozatképességét akarta megtámadni. Az 1875: XXXII. t.-c. 178. §-ának megállapítását, hogy a közgyűlést ki hívhatja össze, az alapszabályoknak engedi át. Felperes részvénytársaság alapszabályainak 12. §-a sem jelöli ki azokat, a kik az összehívás jogát a társaság nevében gyakorolni hivatvák, de egyébként is ezen jog nem kizárólag az igazgatóságot, hanem afelügyelő-bizottságot is, némely esetben pedig ugy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság tagjait együttesen illeti, de az alapszabályok 13. §-a szerint az összehívás az intézet helyiségében falragaszok által és külön névre szóló meghívók által is történhetik, már pedig hogy az megtörtént, annak legjobb bizonysága a tényleg két izben megtartott közgyűlés. Igaz ugyan, hogy az 1897. évi jul. 5-én első izben megtartott közgyűlés nem volt határozatképes, de ilyen esetre is számított az alapszabályok 14. §-ának harmadik bekezdése, a mely szerint ha az első izben 1 összehívott közgyűlés nem volna határozatképes, az ettől számiI tott 15 napra összehívott közgyűlés tekintet nélkül a részvénye• sek és az általuk képviselt részvények számára, végérvényesen határozhat a, mint azután 1897 jul. 25 én másodízben megtartott közgyűlés határozott is. Elesik alperesnek az alapszabályok 43. §-ára alapított, a felszámolóknak nem titkos szavazat utján történt megválasztása tekintetében emelt kifogása is, mert arra csak nem egyhangú, hanem szótöbbséggel történt választás esetében lehetne hivatkozni, j vagyis a midőn előre láthatólag a közgyűlés bizalma a felszámolók személye iránt esetleg megoszlik. Minthogy pedig a társaság felosztása a keresk. törv. 202. §-ának megfelelőleg háromszor közzététetett; minthogy továbbá a keresk. törv. 174. §-a által a kisebbségnek a törvény- avagy alapszabályellenes többségi határozatok elleni megóvása tekintetében nyújtott jog, a sérelmes határozatot magában foglaló jkvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatástól számított 15 nap alatt érvényesítendő,' ezt pedig alperes elmulasztotta, ennélfogva és a fentebb kifejtettek alapján felperes keresetének helyt adni és alperest a rendelkező részben foglalt tőke és jár. erejéig marasztalni kellett stb. A bpesti kir. Ítélőtábla (1898 év október 25-én 1,166 sz. a.) A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : Az alperes által a felszámolás alatt levő felperes részvénytársaság képviseletében fellépett ifj. P. Pál és id. K. István felszámolóknak felperessége (felléphetőségi jogosultsága) ellen az alperes által felhozott kifogást, hogy ugy a részvénytársaság felszámolásának elhatározása, mint a felszámolóknak megválasztása az alapszabályok által előszabott alakszerűségek mellőzésével összehívott és megtartott közgyűlésen történvén és ezenfelül a nevezett felszámolók az alapszabályok 43. §-a ellenére nemtitj kos szavazással választatván meg, a felszámolás elrendelésére és a felszámolók megválasztására vonatkozó iltető közgyűlési határozatok semmisek, helyesen hagyta figyelmén kivül az elsőbiróság, mert a keresk. törv. 174. §-a szerint a közgyűlési határozatok keresettel támadhatók meg, mindaddig tehát, a mig az illető közgyűlési határozat az idézett törv. szak. értelmében a maga utján meg nem semmisittetik, az érvényesen fennállónak tartandó és más perben kifogás alakjában meg nem támadható, alperes pedig a per folyamán nem is állította, hogy a szóban forgó közgyűlési határozatok a keresk. törv. 174. §-ának megfelelőleg keresettel megtámadtattak és megsemmisíttettek volna, sőt felebbezésében kifejezetten beismeri, hogy ez meg nem történt. .Minthogy pedig a kereset arra irányul, hogy a még teljesen be nem fizetett részvényére 38 frt. befizetésére köteleztessék, minthogy a felszámolók a keresk. törv- 112. ij-ában meghatározott jogkörükből kifolyólag a társaság részvényére még be nem fizetett összeget vagy annak egy részét a részvényesektől követelni feltétlenül jogosítottaknak tekintendők és ugy alperes a kereseti 38 frt megfizetését azon oknál fogva, hogy annak befizetését nem közgyűlés határozta el, meg nem tagadhatja. # Az elsőbiróság ítéletének alperes fizetési kötelezettségét megállapító és ugyanöt a kereseti tőke követelésben és annak a kereset beadásától számított 5% késedelmi kamatában marasztaló