A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 1. szám - Az ismételten kis abott és befizetett illetékek visszafizetésének elévüléséről

A J ft Az 1894. évi XXXIV. t.-c. 21., illetőleg 41., 42., 44.. 67. és 72. S-aiban felsorolt utólagos bejegyzések és feljegyzések; mert ezek a n őst idézett 1 örvény kifejezett rendelkezései folytán vezethetők be az anyakönyvbe közvetlenül az anyakönyvvezető által. gl Azok az utólagos bejegyzések, melyek törvényes jog gyakorlat alapján eddigelé is közigazgatási uton vezettettek be az anyakönyvekbe. Ilyen utólagos feljegyzés pl. a családi név megváltoztatásának, a születési és házassági és a vallás megváltoztatását ak a születési anyakönyvbe való bevezetése. Ezek az utólagos jegyzések tehát nem azért eszközölhetők közigazgatási uton az anyakönyvekbe, mert az A. U. 91. §-a azokat ilyenekül felsorolja, hanem, mert ezen utólagos bejegyzések törvényes joggyakorlaton alapszanak, s az A. U. 91. §-a csak összefoglalását képezi azoknak az utólagos bejegyzéseknek, melyek az eddigi törvényeken és törvényes joggyakorlaton alapulva közigazgatási uton bevezethetők az anyakönyvekbe. h) Végre azok az utólagos bejegyzések, melyeknek közigazgatási uton való bevezetését külön törvény rendeli. A bírói kiigazítás tárgya: a szabályszerűen lezárt és aláirt anyakönyvi bejegyzés azonban az alapbejegyzésen és annak a lezárás előtt történt helyesbítésén kivül tartalmazhat még utólagos bejegyzést és kiigazítást is, a melyek mind alkatrészei a bejegyzésnek s azért épp ugy lehetnek tárgyai a bírói kiigazításnak mint maga az alapbejegyzés. Helye van tehát a szabályszerűen bevezetett birói kiigazítás kiigazításának is. így pl. ha a kiigazítást elrendelő bírói végzés kelet nélkül jegyeztetik fel az anyakönyvi lap szélére, a hiányzó kelet pótlása csak birói kiigazítás utján történhetik. Az a körülmény, hogy a bejegyzést illetéktelen anyakönyvvezető teljesítette, nem teszi lehetővé, hogy az ily bejegyzés közigazgatási uton töröltessék, mert az A. T. 75. §-a nem tesz különbséget illetékes és illetéktelen anyakönyvvezetőnek bejegyzése között, hanem azt irja elő, hogy általában minden szabályszerűen lezárt és aláirt anyakönyvi bejegyzés kiigazítása csak birói rendeletre történhetik- mivel pedig az illetéktelen anyakönyvvezetőnek bejegyzése is, ha az megfelel az A. T. 22. §-a követelményeinek, szabályszerűen lezárt és aláirt bejegyzést képez, annak törlése csak birói rendeletre, kiigazítási eljárással történhetik. Kiigazítási eljárás hivatalból vagy kérelemre indítandó meg. Hivatalból a kiigazítási eljárást bármelyik felügyelő hatóság megindíthatja; tehát a főszolgabíró, polgármester, alispán, anyakönyvi felügyelő, belügyminister, házassági anyakönyvi bejegyzések tekintetében az igazságügyminister, egyaránt jogosultak a kiigazítási eljárás foyamatba tétele iránt intézkedni. Mindazáltal a felügyelő hatóság nem köteles hivatalból mindig megindítani a kiigazítási eljárást, valahányszor valamely szabálytalanságot észlel az anyakönyvi bejegyzésben. A felügyelő hatóságnak közérdekből kötelessége a kiigazítási eljárást folyamatba tenni; ez a közérdek pedig az anyakönyvi bejegyzések közhitelességének megóvása. Oly esetekben tehát, ha a szabálytalanság nem bír lényeges kellék mellőzésének jellegével vagy nem csökkenti a különben szabályszerű bejegyzésnek közhitelességét, nem szükséges a kiigazítási eljárást folyamatba tenni. így kimondotta a belügyminister. hogy nem kell hivatalból folyamatba tenni a bitói kiigazítási eljárást: 1. ha a házassági anyakönyvben a helyesbítő széljegyzetet nem valamennyi megjelent irta alá ; 2. ha aláíratott iratik, a mikor a bejelentő kézjegyével látta el a bejegyzést ; 3. ha egy nyomtatott szónak kihúzása a Megjegyzés rovatban nincs megemlítve ; 4. ha az anyakönyv vezető azt, hogy magyar nyelven tett kérdéseit a felek által értett nyelven megmagyarázta, a bejegyzésben meg nem emliti. Ellenben ha a kiigazítást a fél kérelmezi, a kiigazítási eljárás mindenkor folyamatba teendő, akármilyen csekély ok is az, mely miatt a kiigazítás kéretik. Ily esetekben a közvetlen felügyelő hatóságnak mindenkor elő kell készíteni a bíróság számára a tárgyalás anyagát s nem vizsgálhatja azt. hogy a kért kiigazítás felesleges-e vagy sem ? Az A. T. 85. §-a nem szab a tekintetben semmiféle korlátot, hogy ki van jogosítva a kiigazítást kérelmezni; a kiigazítást tehát bárki is kérelmezheti, a nélkül, hogy kimutatni köteles volna, micsoda érdeke rejlik abban, hogy a bejegyzés a kérelmezett módon kiigazittassék. Ennek a felfogásnak helyességét bizonyítja a birói eljárást szabályozó 27,147/95. sz. igazságügyminisleri rendelet 3. §-a is, mely szerint a bíróság a kiigazítási kérvényt csupán a kérelmező jogosultságának hiányából vissza nem utasíthatja. A birói kiigazítással elrendelt bejegyzést az anyakönyvvezető foganatosítja és pedig a bitói határozatban foglalt kiigazító szövegnek a lap szélére való írása és aláírása által. A kiigazítást tartalmazó bejegyzést a felek nem írják alá. OG 3 Az így foganatosított bejegyzés az alapbejegyzés alkotó részévé válik s ugyanazon bizonyító erővel bír, mint maga a kiigazított alapbejegyzés. Ugyanis a törvényes alakszerűségek mellett kiigazított anyakönyv szabályszerűen vezetett anyakönyv, melynek az A T. 28. §-ában körülirt bizonyító ereje van. Az ismételtei! kis abott és befizetett illetékek visszafizetésének elévüléséről. Irta: ZÁDOR MÓR pénzügyi s. titkár, Rimaszombat. Az ismételten kiszabott illetékek törlése tárgyábani beadványok a bélyeg és illetékszabályok 148. §., ugy a volt pénzügyi közigazg. bíróság 121/84. h. elvi jelentőségű határozata értelmében határidőhöz kötve nincsenek, mert az 1881. évi XXXIV. t.-c. végrehajtása iránt kiadott utasítás I. függeléke 5. §-a szerint a kétszeres kiszabások elkerülése végett, midőn magából a leérkezett itatból határozottan ki nem vehető az, hógy vájjon az be lett-e már egyszer illetékkiszabás végett jelentve, köteles a hivatal alapos meggyőződést szerezni az iránt, nincs-e az illetékügy már korábban beiktatva s elkönyvelve, ha igen azt arra feljegyeztetni. Valamint az I. függelék 30. §-szerint tartozik a kir. adóhivatal, ha a jogügylet már korábben illetékezés alá került, ennek törlése iránt hivatalból intézkedni, mit ha tenni elmulaszt, az I. függelék 113. §-a 5. pontja szerint a befizetett illető .. újbóli érvényesítése esetében szolgálati vétséget képez. Már most tegyük fel azon esetet, hogy X. Y. ezen másodszc i kiszabott illetéket befizette és ani ak visszatérítését 4 év múlva kérelmezi. A bélyeg- és illetékszabályok 157. §-ának 1-ső bekezdése, az esedékessé vált és tévesen befizetett illetéktartozások és bírságok visszakövetel hetési határidejét három évben állapítja meg; kérdés tárgyát képezheti azért ez esetben az, hogy ezen ismételten kiszabott és befizetett illeték visszatérítése határidőhöz van-e kötve és a 157. §-szerint elbírálás alá esik-e? vagy azon megállapitctt esetik közé sorolható-e szintén, a mi a 3 évi elévülési időhöz kötve nincsen ? L a s i t z-féle bélyeg- és illetékszab. kézikönyve 210 lap, 1-ső bekezdése szerint, nincsen 3 éves elévülési időhöz kötve oly illetékek és késedelmi kamatok visszakövetelhetése, melyeknél a lefizetés nem tévedésből s a behajtás jogos volt; — ilyen esetek: ha oly illeték kéretik vissza, a mely törültetett ugyan, de a melyet a fél befizetett, mielőtt a törlési rendeletet kézhez vette volna (208/84. sz. p b. r. határ), vagy ha már befizetve volt illeték törlése rendeltetik el, azonban a pénzügyigazgatóság annak visszautalványozása iránt egyidejűleg nem intézkedik (p. bíróság 1,020/88. sz. hat.) hogy a bélyeg- és illetékszab. 73. § értelmében, utólagos kiegyenlítés fentartása mellett lefizetett illetékből a fölösen lerótt összeg a (782/86. sz. hat.) vagy a bekebelezés megtagadása folytán a bélyegekben lerótt bekebelezési illeték visszatérítése kéretik (592/86. h. hat.) valamint ha az illeték, a bélyeg és illetékszabályok 99. és 100. §§-a alapján, ügylet megszűnése cimén (75. és 99/84. ugy 473/85. sz. hat.) vagy azon címen követeltetik vissza, hogy a hagyaték az örökhagyó adósságai miatt elárvereztetvén, az ör'ikösök mit sem örököltek (1,858/893. sz. hat.) nemkülönben ha az előirt illeték utáni részletfizetés alkalmával — az összes illetékre késed, kamat vételeztetett be, azonban annak egy része az alapon kéretik vissza, mert a rendes illeték később mérsékeltetett. (497/885. sz. hat.). A volt pénzügyi közigazg. bíróság 6,814/890. számú hason ügybeni határozata, ha ugyanegy jogügyletből, akár a feleknek, akár a hivatalnak feledékenysége folytán, vagy elnézése folytán, s esetleg különböző tételek alatt az illeték ismételten befizettetett, illetve behajtatott, az ily fizetésnél, a visszafizetési határ dőül, mint téves befizetést, az illetékszabályok 157. §-ának 1-ső bekezdése érteimében, 3 évben á'lapitja meg. Ezen birói határozat azonban szerény nézetem szerint, csakis azon esetekre nézve lehet irányadó, a midőn egy és ugyanazon tételre az illeték ismételten fizettetik és hajtatik be, mert a volt pénzügyi közigazg. bíróság 428/85. sz. elvi jelentőségű határozata értelme szerint, midőn bélyeg- és jogilleték vagy birságaz illetékkiszabási hivatalnak kirovása és ennek folytán kiállított fizetési meghagyás alapján fizettetik be : annak az illetéknek vagy birságnak befizetése nem tekinthető tévedésből vagy jogellenes beszedés alapján történtnek, tekintve továbbá hogy a bélyeg- és illetékszab. 157. §. csakis a téves befizetésre állapítja meg a visszafizetésnél a 3 évi elévülési határidőt, az ismételten kiszabott illetékek és bírságok visszafizetését már jogi következetességnél fogva is, ugyanazon kivételes elbírálás alá esőnek tartunk, mint a bélyeg- és illetékszabályok 148. §-ában kimondott ismételten kétszeresen kiszabott illetékek törlését célzó beadványokat, a melyek határidőhöz kötve nincsenek. 1'