A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 13. szám - A végrehajtási törvény 163 §-ához - Csemegi Károly. (1826 -1899.)

108 A JOG ségéböl kifolyólag saját kincstára javára követelésbe veszi. A had­mentességi dij-kötelesek lajstromaiban való nyilvántartás a távol­lét folytonosságának megszakítása szempontjából sem nagyobb, sem kisebb jelentőséggel nem bir, mint a katonai nyilvántartá­sok ; mindkét nyilvántartás azon alapul, hogy a hatóság az illetőt magyar állampolgárnak tekinti, mert oly teljesítményeket vár tőle melyekre csak magyar állampolgár köteles. Albirak telekkönyvi ügyek elintézésére egyes birakul kiren­delhetőke a törvényszékeknél? Több oldalról felmerült kétely folytán a kir. igazságügyministerium szükségesnek találta ezt a kérdést végleges megoldás alá venni. E megoldásnál azon körül­ményre, hogy az 1897: XXIX. t.-c. a törvényszéki albirákról emlí­tést nem tesz, nem volt suly helyezendő, mert albirák tikvény­székekhez csak az 1891: XVII. t.-c. hatályba lépte óta nevezetnek ki. Ellenben figyelemmel arra, hogy az 1891: XVII. t.-c. 37. §-a értelmében a törvényszéki albiró a bírói teendők tekintetében, — hacsak törvény határozottan ki nem zárja — a törvényszéki bíróval egyenlőnek tekintetik és nincs oly törvény, mely az albirá­kat az említett teendőkből kizárná; továbbá figyelemmel arra, hogy a járásbíróságoknál az 1874: XV. t.-c. értelmében a telek­könyvi ügyek elintézésére albirák alkalmazhatók: ezeknél fogva a kir. igazságügyministerium véglegesen arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a telekkönyvi ügyek elintézésére egyes birákul a kir. törvényszékeknél törvényszéki albirák is kirendelhetők. (2.605/Í899. I. M. sz.) Az ország cimerének készítése vagy elárusitása, továbbá gyári vagy iparcikkeken ékítményül használása az 1883. évi XVIII. t.-c. be ütköző kihágást nem képez. A m. kir. belügyminister 1899. évi 462. sz. határozata. A buda­pesti államrendőrség főkapitányának. Méltóságod helyettesének 1898. évi március hó 23-án 1,982/kih. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a IV. kerületi kapitány által hozott elsőfokú ítélet módosításával, W. Mór budapesti lakos, müötvös, Magyar­ország cimerének árucikkeken engedély nélkül használása által elkövetett s az 1883. évi XVIII. t.-c. 1. §-ába ütköző kihágás miatt, ugyanezen törvénycikk 9. §-a alapján az 1879. évi XL. t.-c. 21. §-a alkalmazásával 2 napi elzárást helyettesítő 20 és 300 frt pénzbün­tetés megfizetésében, nem fizethetés esetében 30 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a fölmerülhető tartási költségek megtérí­tésében marasztaltatott el, a bűnjelként lefoglalt kard és bár,ony­tartály a btk. 61. §-a és a kbtk. 25. §-a értelmében elkoboztatni és értékesíttetni, míg a külső tartály, diszkardkötő, valamint a bemutatott 5 drb ezüst tárgy vádlottnak kiadatni határoztatott, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik s vádlott a terhére rótt kihágás vádja és ovet­kezményei alól íelmentetik, mert az idézett 1883. évi XVI?;. t.-c. 1. § ának az a rendelkezése, hogy magánosok, magánjellegű tes­tületek, vállalatok és intézetek közül a magyar korona országai egyesitett, vagy az ország külön címerét gyári vagy iparcikkeiken, áruikon, üzlethelyiségeiken, cimtábláikon, címlapjaikon, üzleti nyomtatványaikon stb. csak azok használhatják, kik arra a minis­terelnöktől engedélyt nyertek, csak ugy értelmezhető, hogy a cimert használó alany személyével vagy cégével összrköttetésben, kapcsolatban levő, az egyén vagy cég minőségének jelzésére szol­gáló cimerhasználat tiltatik, tehát oly használat, mely azt a vélel­met kelthetné, hogy az illető vagy hivatalos személy, vrgy hogy az állammal, vagy az állam kormányával valamely érdekviszonyban áll, vagy pedig, hogy a cimert használó e jogosítványt megkülön­böztetés vagy kitünietéskép kapta, az államhatalomtól gyárának, ipari és kereskedési üzletének kiválósága, vagy pedig a készített vagy elárusított gyári vagy ipari cikkeknek, áruknak kiváló minő­sége elismeréseképen. Ha tehát valaki csak a cimei t magát készíti vagy elárusítja, vagy pedig, ha a cimer csak puszta ékítményt képez, minden vonatkozás nélkül az előállító, vagv árusító sze­mélyére avagy cégére: ez nem esik az 1883. évi XVIII. t.-c. által tilalmazott használat alá. Ez azonban egyáltalában nem zárja ki azt, hogy az ország cimerének politikai, vagy magasabb állami érdekbe ütköző használata, még ha a fentebb kifejtettek értelmé­ben büntető eljárás alá nem is volna vonható, miként a jelen esetben is, meg ne akadályoztassák. így ez esetben, a midőn néhányan, mintegy a magyar nemzet nevében akarták az ország címerével ékített diszkardot felajánlani, a megakadályozó közbe­lépés politikailag indokolt és szükséges volt, de a vádlott cselek­ménye, a fentebb kifejtett indokokból az idézett törvénycikk ren­delkezésébe ütköző büntetendő cselekményt nem képez, minél­fogva vádlottat a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól fel kellett menteni. A kúriai bíráskodás ellen. A kecskeméti ügyvédi kamara az igazságügyministerhez intézett évi jelentésében állást foglal az ellen, hogy választási ügyekben kúriai bíráskodás legyen. A jelen­tés többek között a következőket mondja: A kúriai bíráskodás igazságszolgáltatás szempontjából inkább visszaesést, mint előrehaladást jelent. Törvényeket hoztunk a birói függetlenség védelmére és a biróságrak a politikai éleitől való teljes elszigetelésére és most jogrendszerünk e féltve őrzött elvén üttetik rés, mikor a kúriát a választási ügyekben való bírás­kodással tervezzük felruházni. A kúria a parlamentben, a sajtóban és a közéletben egyaránt mirdjárt az első esetekben a legvehe­mensebb támadásoknak lesz kitéve, a melyek esetről-eselreismét­lődve, e bíróságnak tekintélyét kiíe é megrontják, tagjainak ön­bizalmát megrendítik, sőt félő, hogy magát a politikai szenvedelmet fölviszik a biró. testületbe. Epp ezért nem tudjuk eléggé pártolni azt a fölvetett eszmét, hogy a képviselőválasztás, ügyekben a köz­igazgatási biróság ruháztassék föl a bíráskodás, joggal. Kimutatása bpesti kir. Ítélőtábla 1899- ev, Imarol: február ho végéig. Polgári. Érkezett e hóban 1,060. El.ntézésre várt: 4,484. Elintéztetett e hóban: 987 e ho vege»g összesen 2,064. Elintézetlen maradt: 2,420. B ü n t e t o Érkezett e hóban: 1,300. Elintézésre várt: 3,774. Elintéztetett e hóban: 1,402, e ho vegéig összesen: 2,907. Elintézetlen maradt: 86/. A tözsdebíróság ügyforgalmi kimutatása az 1892 1893., 1894., r8g5., 1896., 1897. és ii: évekről. Kereset érkezett 1892. ..ben: 2,233, elintézést nyert marasztaló Ítélettel 641 elutasító Ítélettel 212, birói egyezséggel 114, magán egyezséggel 262, az illetékesség leszállításával 41. Határozathozatal előtt megszűnt: 758 elintézetlen maradt 165. Felfolyamodás felterjesztetett a kir. táblára 71, a kir. Curiára 12, a kir. tábla a hozott határozatot helybenhagyta 46, megváltoztatta 1, megsemmisítette 13. A kir. Curia az I. biróság határozatát hagyta helyben 5 a II. bíróság határozatát hagyta helyben 3. Végrehajtás: 390. Ovás : 3,942. Kereset érkezett 1893. évben: 2,328, elintézést nyert marasztaló ítélettel 937, elutasító ítélettel 224, birói egyezséggel 87, magán egyezséggel 51 az illetékesség leszállításával 64. Határozathozatal előtt megszűnt 537, elintézetlen maradt 262. Felfolyamodás fel­terjesztetett a kir. táblára 96, a kir. Curiára 9, a kir. tábla a hozott határozatot helybenhagyta 79, megváltoztatta 8, megsemmi­sítette 3. A kir. Curia az I. biróság határozatát hagyta helyben 4, a II. biróság határozatát hagyta helyben 3. Végrehajtás: 47(i. Óvás: 3,640. Kereset érkezett 1894. évben: 2,682, elintézést nyert marasztaló ítélettel 1,257, elutasító ítélettel 241, bírói egyezséggel 72, magán egyezséggel 601, az illetékesség leszállításával 39. Határozathozatal előtt megszűnt 203, elintézetlen maradt 265. Felfolyamodás ft-lterjesztetett a kir. táblára 82, a kir. Curiára 6, a kir. tábla a hozott határozatot helybenhagyta 58, megváltoztatta 9, megsemmisítette 2. A kir. Curia az I. biróság határozatát hagyta helyben —, a II. biróság határozatát hagyta helyben —. Végre­hajtás: 725. Óvás: 4,703. Kereset érkezett 1895. évben: 2,537, elintézést nyert marasztaló ítélettel 1,032, elutasító ítélettel 207, birói egyezséggel 87, magán egyezséggel 292, az illetékesség leszállításával 57. Határozathozatal előtt megszűnt 517, elintézetlen maradt 381. Felfolyamodás felterjesztetett a kir. táblára 91, a kir. Curiára 9, a kir. tábla a hozott határozatot helybenhagyta 4í), megváltoztatta 11, megsemmisítette 12. A kir. Curia az 1. biróság határozatát hagyta helyben 4, a II. biróság határozatát hagyta helyben 5. Végrehajtás: 622, Óvás: 3,688. Kereset érkezett 189G. évben: 2,021, elintézést nyert marasztaló ítélettel 726, elutasító ítélettel 117, birói egyezséggel 139, magán egyezséggel 12, az illetékesség leszállításával 49. Határozathozatal előtt megszűnt 675, elintézetlen maradt 581. Felfolyamodás felterjesztetett a kir. táb­lára 71, a kir. Curiára 9, a kir. tábla a hozott határozatot helyben­hagyta 52, megváltoztatta 6, megsemmisítette 4. A kir. Curia az I. biróság határozatát hagyta helyben 3, a II. biróság határozatát hagyta helyben 6. Végrehajtás: 614. Óvás: 3,841. Kereset érkezett 1897. évben: 1,716, elintézést nyert marasztaló Ítélettel 686, eluta­sító ítélettel 117, birói egyezséggel 106, magán egyezséggel 14, az illetékesség leszállításával 46. Határozathozatal előtt megszűnt 826, elintézetlen maradt 412. Felfolyamodás felterjesztetetl a kir. táblára 90, a kir. Curiára 5, a kir. tábla a hozott határozatot helybenhagyta 56, megváltoztatta 4, megsemmisítette 3. A kir. Curia az I. biróság határozatát hagyta helyben 1, a II. biróság határozatát hagyta helyben 4. Végrehajtás: 519. Óvás: 2,713. Kereset érkezett 1898. évben: 1,708, elintézést nyert marasztaló ítélettel 664, elutasító ítélettel 109, birói egyezséggel 106, magán egyezséggel 23, az illetékesség leszállításával 34. Határozathozatal előtt megszűnt 645, elintézetlen maradt 466. Felfolyamodás fel­terjesztetett a kir. táblára 64, a kir. Curiára 3, a kir. tábla a hozott határozatot helybenhagyta 44, megváltoztatta 6, meg­semmisítette 3. A kir. Curia az I. biróság határozatát hagyta helyben 1, a II. biróság határozatát hagyta helyben 2. Végrehajtás; 478. (')vás: 1,459. Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőitikn k díjtalanul szolgáltat)ük. Az ide vonatkozó levelezést téve­dések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Cegléd dr. V. Zs. Havas S. — Schwartz M. 6,827/98. ü. a Cur. márc. 15. hh. — Eger dr. M. J. Fekete K.-né — Dobraiy J -né 5.450/98. sz. ü. a Cur. márc. 17. r. m. v. - H -M-Vásárhely M. B. Farkas Zs. - Kis J. e. ff. érk. 645. sz. a. hh. a szebeni trvszék Ítélete. — Kassa dr. B. K. Bodenlosz 1.471/98. sz. b. ü a Cur. márc. 4. v. u. — Mező­Tur Sz. P Gresham — Gajzágó érk. 1,397/98. sz. a. n. e. eld. Hűvös. Miskolc dr. H. G. Boldavölgyi — Kohn Gabanina a T-án — Lévay J_-né - ifj. Polyik M.-né érk. 5.370/98. sz. n. e. eld. Vaszilievics. ­Pécs dr. M. I. Heuer és ts. b. ü. érk. 1,792'99. b. sz. a. n. e. eld. Namenyi. - Kramer — Taradán 5.786/98. sz. ü a Cur. márc. 16. m. v. — Pozsony R. F. Hasi b. ü. 1,151/99. sz. a. Cur. febr. 16. hh. ­Szabadka V. S. Potokiné - Kósa A.-né 6.326/98. sz a. n. e. eld. Illyés K. - Steimtz K.-né — Pavlikovics M: G. 646/98. sz. f. f. hh. a szabadkai trvszék Ítélete. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. JJrJSTILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.

Next

/
Thumbnails
Contents