A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 13. szám - A magyar birói kar fizetéséről

102 A JOG Es az emiitett két alsóbb sorozatból rendszerint hogy történt az előmenetel? A kivételesen elmaradottakról nem szólva, a 745 albiró s alügyész között 217 egyén már 1894-ben, tehát öt évvel ez­előtt neveztetett ki 1,100 frt fizetéssel. Ha eztk az idén be is jutnak a 2. fokozatba, öt év múlva emelkedett fizetésük 100 frttal — 1/200 írtra, a 353 albiró s alügyész között 103 egyén már 1892-hen neveztetett ki ez állására, hét év eltelte után még mindig 1,200 frt tehát az alapfizetése, mert bár az 1893. IV. t.-c. a IX. fizetési osztályba rendszeresített is 1,300 frtos fokozatot, abba a birói állás viselői közül senki sincs sorolva. Vájjon nem volna e ezen a mostani fizetési rendszer keretében a magyar birói karnak javára olyképen változtatás tehető, hogy az emiitett összlétszámnak fele a IX. fizetési osztály 1. fokozatába, fele pedig annak 2. fokozatába soroltat­nék? így van ez megközelítőleg a VIII. osztályba tartozó bíráknál is, a miként azt alább föltüntetjük. Az emiitett összlétszám-kimutatás szerint 1898-ban 122 törvényszéki biró, járásbiró s kir. ügyész a VIII. fizetési osztály 1. fokozata szerint 1,800 frt alapfizetést, 500 pedig a 2. foko­zat szerint l.liOO frtot húzott. Hát bizony, ez sem sok. Az 1893. évben kinevezettek közül tavaly még 56 volt az alsóbb fokozat­ban, az 1886. évben kinevezettek közül 32 az 1,800 fitos fizetésben. Látnivaló, hogy ezekből az állásokból a felébb jutás már meglehetősen nehéz és legalább is hosszú idő kérdése. Könnyítene a birói kar helyzetén az is. ha e fizetési osztálynak 1. fokozatába a létszámnak legalább fele soroltatnék. Vannak az említett állások viselői között, a kik a VII. fizetési osztályba vannak sorolva és pedig 45 annak 2. fokoza­tába 2,200 frt fizetéssel, 93-an pedig a 3. fokozatba 2,000 frt fizetéssel. El kell ismerni, hogy az 1893. évi IV. t.-c. 18. §-án alapuló ez az intézkedés javított a magyar birói kar helyzetén, szaporította a magasabb javadalmazásu birói állásokat és ezzel mindenesetre lendített az előmeneteli viszonyokon. De hát nem volna-e itt is további javítás lehetséges ? Nem mutatkozik-e szükkeblüségnek a törvénynek akkénti életbeléptetése, hogy a 2,400 frtos 1. fokozatba egyetlen biró sincs előléptetve? Nem volna-e ez az intézmény tovább fejleszthető s pedig akként, hogy ez osztálynak 1. fokozatába is juthasson bitó már most is, nemcsak 1903-ban, a mikori -a a törvény teljesen életbelépte­tendő lesz? Van továbbá az emiitett összlétszám kimutatás szerint 1111. kir. törvényszéki biró, járásbiró s ügyész, a kik kir. it.-táblai birói, illetve főügyészi helyettesi cimmel és jelleggel vannak fölruházva. Az 1891: XVII. t.-cikken alapuló ez az intézkedés szintén jótékony hatással van a magyar birói kar helyzetének javítására. Hogy a VI. fizetési osztálynak javadalmazása nem áll arányban a többi osztályokéval sem lefelé, sem fölfelé, az kétségtelen ugyan, de ez a hátrány nem csupán az ebbe az osztályba tartozó bíráknak sérelme, hanem az összes állam­tisztviselői kar VI. osztályba sorozott tagjainak méltó panasza lehet. Egy tekintet a fentebb föltüntetett fizetési osztályokra meggyőz arról, hogy az 1893. évi IV. t.-c. fizetési osztály­rendszere kevés eltéréssel az osztrák korábbi rendszernek egy­szerű másolata, de csak a VII. fizetési osztálytól lefelé, mig a VI. fizetési osztály már akkor kedvezőtlenebb maradt az osztrákénál, a mostani osztrák VI. fizetési osztály mögött pedig már éppen aránytalanul messze elmarad. Ebbe a fizetési osztályba tartoznak a kir. it. táblákon működő birák. a kiknek helyzete minden irányban aránytala­nul kedvezőtlen. A tavalyi kimutatás föltüntet 107 ilyen birót, a ki 3.000 frtos fizetést huz, és 113-at a ki 3,500 frtost. E karnak előmeneteli viszonyait élénken jellemzi az, hogy az 1898. évi július hó elején közülök még 26-an voltak 2.500 frtos fizetéssel olyanok, a kik már 189l-ben, tehát hét évvel azelőtt neveztettek ki. Bizonyára néhányan tiz évet is be fognak tölteni, a mig eljutottak a VI. fiz. osztály magasabb fokozatába. Az 1891. év után kinevezettek még kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Tapasztalat szerint évenként tíznél több előléptetésre nem lehet számítani; 117 állásnak meghaladása tehát 11 12 évbe rendszerint bele fog kerülni. És miért ily kedvezőtlen ez előmenetel? Mindenesetre egyik oka az is, hogy a kir. C iriánál keve­sebb birói állás van. mint a mennyi ott tényleg szükséges. Az 1877. évi V. t.-c. alapján, tehát 22 év óta több­kevesebb kir. it.-táblai biró látja el a legfelsőbb fórumon is a teendőknek egy részét. A kimutatás szerint az 1898. évben nem kevesebb, mint 24-en voltak ott kisegítők. Alig lehetne vitatni, hogy helyes, megengedhető dolog az mikép ilyen kisegítés nemcsak kivételesen, atmene .. rövid időre hanem ily hosszú időn át, kevés megszakítással évtize­deken körösztül történjék. Méltán támadható ez a rendszer az igazságszolgáltatás érdekeinek magasabb szempontjából is. De közvetlenül a kir. it.-tábláknál működő bírákra s közvetve az egész magyar birói karra sérelmes az, hogy 24 állassal kevesebb curiai birói állás van. mint a mennyire tényleg szük­sége van, a mi kétségtelenül a magyar birói kar előléptetési viszonyait hátrányosan befolyásolja. A 24 cur.a. b.ro. állás tehát rendszeresítendő volna s azok helyett - a mennyiben az tényleg fölösleges — a megfelelő számú k.r. it.-tablai biro. állás megszüntethető. Azt szokták ez ellenében fölvetni, hogy a küszöbön allo eljárási reformok a curián még a jelenlegi állások közül is többnek megszüntetését fogják maguk után vonni. Ez ugyan aligha fog bekövetkezni, de tegyük föl. hogy csakugyan így lesz: ugyan minő nehézségbe fogna ütközni a netán tényleg fölösleges állásoknak be nem töltése s fokozatosan megszünte­tése? Most azonban tényleg és már hosszú idő óta szükséges annyi birói erő a Curián: az évtizedeken át divó, egyébként is fölötte kifogásolható kisegitő-birói rendszer tehát a magyar birói karnak egyik igen könnyen megérthető, de nehézség nélkül orvosolható sérelme. Megemlítést érdemel az a körülmény is. hogy a kir. it. táblai birói állás Budapesten már 1869. évben 3.000 frt fize­téssel volt ellátva, mig most 30 év eltelte után, mennyire hát­rányosan változott megélhetési viszonyok között e bírói állá­soknak több mint fele s mint fentebb kimutattuk: hosszú időn keresztül csak 2,500 frt fizetéssel javadalmaztatik. Igaz, hogy ezt a pótbirói intézménynek megszüntetés.­idézte elő. Be kell ismerni, hogy ez a változtatás, akkor régen érzett óhajnak felelt meg. előnyére vált ez kiváltképen és első­sorban az akkor tényleg pótbirói állásokban volt felső-bnák­nak : előnyére, javára szolgált az egész magyar birói karnak. Az átmenet előnyeit azonban már senki sem érezi. de igenis a különbség hátrányát a kir. táblai birák. Tény ugyanis, hogy az állások nagyobb részének fizetése sokkal kisebb, mint har­minc évvel ezelőtt, sokkal kedvezőbb előmeneteli viszonyok között volt. Mert — ismételhetjük — a fentebb vázolt kedvezőtlen előléptetési viszonyokat a kir. it.-táblai birák méltán panaszol­hatják. Hasonló kedvezőtlen helyzetben csak a velük egy osz­tályba tartozó, vidéki kir. törvényszéki elnökök vannak, a kik közül az 1898. évi őssz.létszám kimutatás szerint még mindig hat volt olyan a 2,500 frtos fokozatban, a ki 1890-ben, tehát 8 évvel ezelőtt neveztetett ki kir. törvényszéki elnökké. Ámde a vidéki kir. törvényszéki elnökök közül tizen az 1891 : XVII. t.-c. alapján helyi előléptetéssel, a mire a kir. Ítélőtáblai birák egyáltalán nem számithatnak, kir. curiai birói cím és jelleggel ruháztattak föl. Ugy a vidéki kir. törvényszéki elnököknél, valamint a kir. it.-táblai bíráknál hasonlíthatatlanul és arány­talanul kedvezőbb helyzetben vannak a kir. főügyészi helyet­tesek, a kik között a tavalyi kimutatás szerint nem volt olyan, a ki ez állását három és fél évnél régebb idő óta viselte volna ; a fizetési osztály első fokozatába való bejutás hónapoknak, legfelebb egy két évnek kérdése volt ; ily rövid idő alatt tör­ténik tehát annak a fizetés-emelkedésnek elérése, a melyre a kir. it.-táblai bíráknak és vidéki kir. tszéki elnököknek év­tizedekig kell várakozni Az alsóbb állásoknál láttuk, hogy a birói kar az ügyészi karral egy összlétszámot képez. Ha ez a VI. fizetési osz­tályba tartozókkal is ekként volna : megszűnnék az emiitett aránytalanság. E változtatás azonban a számok arányánál fogva sokkal kevesebbet használna a bíráknak, mint a mennyire hát­rányos volna az ügyészi karra nézve. Gyökeres orvoslás volna az 1891. XVII. t.-cikknek akként módosítása, hogy a vidéki kir. törvényszéki elnökök közül több volna az említett helyi előléptetésben részesíthető s ugyanaz az intézmény kiterjeszt­hető volna a kir. it.-táblákon működő bírákra nézve, a kik közül az idősebbek rendszerint tanácselnöki teendőket is vé­geznek. Ha még az ujabban keletkezett hátrányos előléptetési viszonyokra tekintettel, a kir. it.-táblai bírákra nézve is kiter­jesztetnék az 1871: XXXI. t.-c. 11. § ának a szolgálati idő pótlekát szabályozó intézkedése : ugy ezzel jelentékenyen javí­tana a törvényhozás a magyar birói karnak helyzetén. Áttérve a birói állások magasabb fokára, látjuk, hogy a kir curiai birák is két fizetési fokozatba vannak sorolva s az alsóbb fizetési fokozatból a magasabba jutás mostanában szinten hat-nyolc év alatt történik. Nem volna ez állások méltóságához, fontosságához képest túlzott kívánság, hogy a létszám megosztásánál több. p. o. annak két harmada jusson az 1. fokozatba. Mindenesetre lendítene azonban az előlépte-

Next

/
Thumbnails
Contents