A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 13. szám - A magyar birói kar fizetéséről

102 A JOG Es az emiitett két alsóbb sorozatból rendszerint hogy történt az előmenetel? A kivételesen elmaradottakról nem szólva, a 745 albiró s alügyész között 217 egyén már 1894-ben, tehát öt évvel ezelőtt neveztetett ki 1,100 frt fizetéssel. Ha eztk az idén be is jutnak a 2. fokozatba, öt év múlva emelkedett fizetésük 100 frttal — 1/200 írtra, a 353 albiró s alügyész között 103 egyén már 1892-hen neveztetett ki ez állására, hét év eltelte után még mindig 1,200 frt tehát az alapfizetése, mert bár az 1893. IV. t.-c. a IX. fizetési osztályba rendszeresített is 1,300 frtos fokozatot, abba a birói állás viselői közül senki sincs sorolva. Vájjon nem volna e ezen a mostani fizetési rendszer keretében a magyar birói karnak javára olyképen változtatás tehető, hogy az emiitett összlétszámnak fele a IX. fizetési osztály 1. fokozatába, fele pedig annak 2. fokozatába soroltatnék? így van ez megközelítőleg a VIII. osztályba tartozó bíráknál is, a miként azt alább föltüntetjük. Az emiitett összlétszám-kimutatás szerint 1898-ban 122 törvényszéki biró, járásbiró s kir. ügyész a VIII. fizetési osztály 1. fokozata szerint 1,800 frt alapfizetést, 500 pedig a 2. fokozat szerint l.liOO frtot húzott. Hát bizony, ez sem sok. Az 1893. évben kinevezettek közül tavaly még 56 volt az alsóbb fokozatban, az 1886. évben kinevezettek közül 32 az 1,800 fitos fizetésben. Látnivaló, hogy ezekből az állásokból a felébb jutás már meglehetősen nehéz és legalább is hosszú idő kérdése. Könnyítene a birói kar helyzetén az is. ha e fizetési osztálynak 1. fokozatába a létszámnak legalább fele soroltatnék. Vannak az említett állások viselői között, a kik a VII. fizetési osztályba vannak sorolva és pedig 45 annak 2. fokozatába 2,200 frt fizetéssel, 93-an pedig a 3. fokozatba 2,000 frt fizetéssel. El kell ismerni, hogy az 1893. évi IV. t.-c. 18. §-án alapuló ez az intézkedés javított a magyar birói kar helyzetén, szaporította a magasabb javadalmazásu birói állásokat és ezzel mindenesetre lendített az előmeneteli viszonyokon. De hát nem volna-e itt is további javítás lehetséges ? Nem mutatkozik-e szükkeblüségnek a törvénynek akkénti életbeléptetése, hogy a 2,400 frtos 1. fokozatba egyetlen biró sincs előléptetve? Nem volna-e ez az intézmény tovább fejleszthető s pedig akként, hogy ez osztálynak 1. fokozatába is juthasson bitó már most is, nemcsak 1903-ban, a mikori -a a törvény teljesen életbeléptetendő lesz? Van továbbá az emiitett összlétszám kimutatás szerint 1111. kir. törvényszéki biró, járásbiró s ügyész, a kik kir. it.-táblai birói, illetve főügyészi helyettesi cimmel és jelleggel vannak fölruházva. Az 1891: XVII. t.-cikken alapuló ez az intézkedés szintén jótékony hatással van a magyar birói kar helyzetének javítására. Hogy a VI. fizetési osztálynak javadalmazása nem áll arányban a többi osztályokéval sem lefelé, sem fölfelé, az kétségtelen ugyan, de ez a hátrány nem csupán az ebbe az osztályba tartozó bíráknak sérelme, hanem az összes államtisztviselői kar VI. osztályba sorozott tagjainak méltó panasza lehet. Egy tekintet a fentebb föltüntetett fizetési osztályokra meggyőz arról, hogy az 1893. évi IV. t.-c. fizetési osztályrendszere kevés eltéréssel az osztrák korábbi rendszernek egyszerű másolata, de csak a VII. fizetési osztálytól lefelé, mig a VI. fizetési osztály már akkor kedvezőtlenebb maradt az osztrákénál, a mostani osztrák VI. fizetési osztály mögött pedig már éppen aránytalanul messze elmarad. Ebbe a fizetési osztályba tartoznak a kir. it. táblákon működő birák. a kiknek helyzete minden irányban aránytalanul kedvezőtlen. A tavalyi kimutatás föltüntet 107 ilyen birót, a ki 3.000 frtos fizetést huz, és 113-at a ki 3,500 frtost. E karnak előmeneteli viszonyait élénken jellemzi az, hogy az 1898. évi július hó elején közülök még 26-an voltak 2.500 frtos fizetéssel olyanok, a kik már 189l-ben, tehát hét évvel azelőtt neveztettek ki. Bizonyára néhányan tiz évet is be fognak tölteni, a mig eljutottak a VI. fiz. osztály magasabb fokozatába. Az 1891. év után kinevezettek még kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Tapasztalat szerint évenként tíznél több előléptetésre nem lehet számítani; 117 állásnak meghaladása tehát 11 12 évbe rendszerint bele fog kerülni. És miért ily kedvezőtlen ez előmenetel? Mindenesetre egyik oka az is, hogy a kir. C iriánál kevesebb birói állás van. mint a mennyi ott tényleg szükséges. Az 1877. évi V. t.-c. alapján, tehát 22 év óta többkevesebb kir. it.-táblai biró látja el a legfelsőbb fórumon is a teendőknek egy részét. A kimutatás szerint az 1898. évben nem kevesebb, mint 24-en voltak ott kisegítők. Alig lehetne vitatni, hogy helyes, megengedhető dolog az mikép ilyen kisegítés nemcsak kivételesen, atmene .. rövid időre hanem ily hosszú időn át, kevés megszakítással évtizedeken körösztül történjék. Méltán támadható ez a rendszer az igazságszolgáltatás érdekeinek magasabb szempontjából is. De közvetlenül a kir. it.-tábláknál működő bírákra s közvetve az egész magyar birói karra sérelmes az, hogy 24 állassal kevesebb curiai birói állás van. mint a mennyire tényleg szüksége van, a mi kétségtelenül a magyar birói kar előléptetési viszonyait hátrányosan befolyásolja. A 24 cur.a. b.ro. állás tehát rendszeresítendő volna s azok helyett - a mennyiben az tényleg fölösleges — a megfelelő számú k.r. it.-tablai biro. állás megszüntethető. Azt szokták ez ellenében fölvetni, hogy a küszöbön allo eljárási reformok a curián még a jelenlegi állások közül is többnek megszüntetését fogják maguk után vonni. Ez ugyan aligha fog bekövetkezni, de tegyük föl. hogy csakugyan így lesz: ugyan minő nehézségbe fogna ütközni a netán tényleg fölösleges állásoknak be nem töltése s fokozatosan megszüntetése? Most azonban tényleg és már hosszú idő óta szükséges annyi birói erő a Curián: az évtizedeken át divó, egyébként is fölötte kifogásolható kisegitő-birói rendszer tehát a magyar birói karnak egyik igen könnyen megérthető, de nehézség nélkül orvosolható sérelme. Megemlítést érdemel az a körülmény is. hogy a kir. it. táblai birói állás Budapesten már 1869. évben 3.000 frt fizetéssel volt ellátva, mig most 30 év eltelte után, mennyire hátrányosan változott megélhetési viszonyok között e bírói állásoknak több mint fele s mint fentebb kimutattuk: hosszú időn keresztül csak 2,500 frt fizetéssel javadalmaztatik. Igaz, hogy ezt a pótbirói intézménynek megszüntetés.idézte elő. Be kell ismerni, hogy ez a változtatás, akkor régen érzett óhajnak felelt meg. előnyére vált ez kiváltképen és elsősorban az akkor tényleg pótbirói állásokban volt felső-bnáknak : előnyére, javára szolgált az egész magyar birói karnak. Az átmenet előnyeit azonban már senki sem érezi. de igenis a különbség hátrányát a kir. táblai birák. Tény ugyanis, hogy az állások nagyobb részének fizetése sokkal kisebb, mint harminc évvel ezelőtt, sokkal kedvezőbb előmeneteli viszonyok között volt. Mert — ismételhetjük — a fentebb vázolt kedvezőtlen előléptetési viszonyokat a kir. it.-táblai birák méltán panaszolhatják. Hasonló kedvezőtlen helyzetben csak a velük egy osztályba tartozó, vidéki kir. törvényszéki elnökök vannak, a kik közül az 1898. évi őssz.létszám kimutatás szerint még mindig hat volt olyan a 2,500 frtos fokozatban, a ki 1890-ben, tehát 8 évvel ezelőtt neveztetett ki kir. törvényszéki elnökké. Ámde a vidéki kir. törvényszéki elnökök közül tizen az 1891 : XVII. t.-c. alapján helyi előléptetéssel, a mire a kir. Ítélőtáblai birák egyáltalán nem számithatnak, kir. curiai birói cím és jelleggel ruháztattak föl. Ugy a vidéki kir. törvényszéki elnököknél, valamint a kir. it.-táblai bíráknál hasonlíthatatlanul és aránytalanul kedvezőbb helyzetben vannak a kir. főügyészi helyettesek, a kik között a tavalyi kimutatás szerint nem volt olyan, a ki ez állását három és fél évnél régebb idő óta viselte volna ; a fizetési osztály első fokozatába való bejutás hónapoknak, legfelebb egy két évnek kérdése volt ; ily rövid idő alatt történik tehát annak a fizetés-emelkedésnek elérése, a melyre a kir. it.-táblai bíráknak és vidéki kir. tszéki elnököknek évtizedekig kell várakozni Az alsóbb állásoknál láttuk, hogy a birói kar az ügyészi karral egy összlétszámot képez. Ha ez a VI. fizetési osztályba tartozókkal is ekként volna : megszűnnék az emiitett aránytalanság. E változtatás azonban a számok arányánál fogva sokkal kevesebbet használna a bíráknak, mint a mennyire hátrányos volna az ügyészi karra nézve. Gyökeres orvoslás volna az 1891. XVII. t.-cikknek akként módosítása, hogy a vidéki kir. törvényszéki elnökök közül több volna az említett helyi előléptetésben részesíthető s ugyanaz az intézmény kiterjeszthető volna a kir. it.-táblákon működő bírákra nézve, a kik közül az idősebbek rendszerint tanácselnöki teendőket is végeznek. Ha még az ujabban keletkezett hátrányos előléptetési viszonyokra tekintettel, a kir. it.-táblai bírákra nézve is kiterjesztetnék az 1871: XXXI. t.-c. 11. § ának a szolgálati idő pótlekát szabályozó intézkedése : ugy ezzel jelentékenyen javítana a törvényhozás a magyar birói karnak helyzetén. Áttérve a birói állások magasabb fokára, látjuk, hogy a kir curiai birák is két fizetési fokozatba vannak sorolva s az alsóbb fizetési fokozatból a magasabba jutás mostanában szinten hat-nyolc év alatt történik. Nem volna ez állások méltóságához, fontosságához képest túlzott kívánság, hogy a létszám megosztásánál több. p. o. annak két harmada jusson az 1. fokozatba. Mindenesetre lendítene azonban az előlépte-