A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 13. szám - A magyar birói kar fizetéséről

Tizennyolcadik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 1U. szám. B u d a p e s t, 1899 március 26. Előfizetési árak: Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) LAP \l IGlZSiCÜGY ÉRIMP.1M KÉPFISELETKRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI BS ÍÖZJtíiYZŐI m Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR Ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr. Fél c _ 8 • — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvá nynyal küldendők. TARTALOM: A magyar birói kar fizetéséről. Irta : Dr Nyeviczkey Antal. kir. táblai biró. Bpest. — A sajtójogi felelősség kérdése. I. Irta : Z s i t v a y Leó, a budapesti büntető törvényszék elnöke. — A rr.egbizó igénye az eladásra átadott ingók iránt. Irta : G ö 1 d n e r Károly, tszéki biró. Brassó. - A végrehajtási törvény 160. S-ához. Irta: Dr. Dalmady Lajos ügyvéd, Nagy-Kőrösön — Kelföld: ÍCsemegi Károly. — Ügyvédi mozgalmak.) — Ausztria és külföld : (A megbiiincselés Szászországban. Közli: Dr. Szokolay István, ügyvéd. Bpest. — Külföldi judicatura. Közli: Dr. Oláh Dezső, ügyvéd, Bpest.I —- Nyilt kérdések és feleletek : (A végrehajtási jog köréből. Irta: Egy vidéki ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai Cs táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbiiósági határozatok és döntvé- j nyek. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok.) A magyar birói kar fizetéséről. Irta: Dr NYEVICZKEY ANTAL budapesti kir. táblai biró. Az igazságügyi költségvetés vitája bizonyára fog aira alkalmul szolgálni, hogy a magyar birói kar mostoha helyzete a törvényhozás előtt ismét fölszinre kerüljön. Mi is hát az a gyakran emlegetett séie'em, a mely e karnak helyzetét mostohává teszi ? Nem egyformán mostoha az összes állami tisztviselőknek helyzete? Nagy különbség van ; és ez az. hogy alig van közhivatal, a melynek viseléséhez annyi előtanulmány volna szükséges mint a birói álláshoz. Ezzel és első sorban ezzel nem áll arányban a fizetés. Hosszas, fáradságos elméleti s gyakorlati kiképzés, számos vizsga kiállása után birói állást nyerhet el az, a ki legalább 26-tk évét betöltötte. — Biiói állást tehát csak meglett férfi foglalhat el. Helyes is ez! Polgártársai vagyona, élete, becsülete fölött ne biráskodhassék gyermek-ember: Tény azonban, hogy ez állások legalsóbb fokát sem lehet lölötte korán elnyerni, sőt csak abban a korban, amelyben már mindenki elvárhatja, hogy fáradozásának anyagi sikerét is élvezhesse Ehhez járul, hogy alig van közhivatal, a melynek teendője hasonlítható volna a birói hivatal gyakorlásának nehézségéhez. Kevés kivétellel minden magyar biró ugy el van halmozva s oly nehéz teendőkörre1, hogy annak lelkiismeretes teljesilése legtöbbször fölötte fáradságos, gyakran leikettestet kimerítő munkát követel. E munka mellett a magyar biró egyébként sem juthatna más. esetleg jövedelmező mellékfoglalkozáshoz, de azt a bírói alaptörvény is tilija. Ha tehát a bírónak magánvagyona nincs, a melynek célszerű kezelésére különben szintén alig is érhetne rá, — kizárólag arra van utalva, a mit az állam nyújt neki. — Nyer-e tehát az ekként teljesítendő munka az államtól megfelelő fizetést ? A birói pályára lépő egyén, a ki már ekkor fáradsággal és költséggel számos vizsgát, végül a birói vizsgát kiállotta, a ki már ekkor legalább 26 esztendős, elnyeri az albirói állást, kap az államtól a lakbéren kívül 1.100 frt fizetést. Budapest és Fiume kivételével semmi többet. Tessék ebből a birói állás tekintélyéhez, fontosságához mérten megélni Ne.héz dolog ez, hacsak maga szorul is arra, hátha még másnak, vagy másoknak eltartása is abból várja fedezetét. Ennél többet pedig nem kap az államtól, de nem kereshet ahhoz mellékfoglalkozással sem. hogy megélhetésének legtöbbször súlyos gondjain segítsen, könnyítsen. Azt szokták erre mondani, hogy mindez igaz, ez mind i^-y van, de nem segíthetünk ezen, mert ez a kérdés ccak az Lapunk mj összes állam-tisztviselők helyzetének javításával volna megoldható; ekkép volna csak a baj orvosolható, a mely intézkedésnek óriási költségtöbbletét azonban a magyar birodalom pénzügyi helyzete nem bírná el. Való, hogy e baj közös az összes állami tisztviselőkévé'. Való, hogy a magyar államnak nincs-, vagy legalább nem jut atra elég pénze, hogy összes tisztviselőinek fizetését errelje s ennek keretében bíráinak fizetésén is javítson : nem tehet uyy mint Ausztria, mely az ide mellékelt táblázat szerint a közelmúltban jelentékenyen javított tisztviselőinek fizetésén. Ausztriában Ausztriában Nálunk (1893 óta (eddig) (ujabban) a (Vll-töl lefelé) I. 12.000 frt 12.000 frt 20 000 frt ü. 10,000 írt 10,000 frt 12 000 frt 10,000 írt 10,000 frt 8,000 « III 8 000 frt 8JM0 frt 8,000 frt 6 000 « IV. 7,000 frt "7.ÖŐÖ~irt 6,000 frt 6fiÖ0 frt 6,000 frt 5,000" frt V. 5,500 « 5.500 « 4,000 « 4,500 « 4,500 « 8,600 frt 4,000 frt 3,000 frt VI. 3.200 « :Í,600 « 2,500 « 2,8 0 « 3.200 « 2,400 frt 3,000 trt 2,400 frt VII. 2,200 « 2.400 « 2,200 « 2.000 « 2,700 « 2,000 « 1.800 frt 2.200 frt 1,800 frt VIII. 1,600 « 2.000 « 1.600 « 1,400 « 1,800 « 1400 « 1,300 frt 1,600 frt 1,300 frt IX. 1.200 « 1,500 « 1,200 « 1.100 « 1,400 « 1 100 « 1.000 frt 1,300 frt 1.000 ftt X. 950 « 1,200 « 900 « 900 « 1,100 « 800 « XI. 80(Tfrt 1,000 frt 700 frt XI. 700 « 900 frt 600 « 600 « 800 « 500 « Látható e táblázatokból, hogy Ausztriában a tisztviselők, kivévén a legmagasabb osztályokat, a melyeknél a mieink most is előnyösebben vannak alapfizetéssel ellátva, a IV. fizetési osztálytól lefelé sokkal magasabb alapfizetést húznak, mint a magyarországi, ugyanabba a fizetési osztályba sorozott állami tisztviselők. Ezt tehát a magyar állam nem utánozhatja. De, ha az összes állami tisztviselők helyzetén nem is lehet javítani, nem lehetne-e mégis a birákén ? Hiszen a birói állás a kifejteit okokból kivételes méltatást érdemelne. Ám maradjanak meg egyelőre a mostani fizetési osztályok és azokban a fokozatok ; nem lehetmr-e mégis azoknak keretében a birói kar panaszát megelőzni, a sérelmeket orvosolni? Azt hiszszük, hogy igen. Erről óhajtunk néhány sóiban értekezni s rámutatni, hogy nem volna lehetetlen a birói kaifizetésén a fennálló fizetési rendszer keretében is javítani. Mert hiszen könnyebb volna annak az albirónsk. a ki 1.100 frt fizetéssel küzd, tűrni e helyzetet, ha arra volna kilátása, hogy ez rövid idő múlva javulni fog. mert mihamar részesül előmenetelben. De. egyes kivételes előmeneteltől eltekintve, igy van-e ez rendszeiint; Az 1S9H. évi összlétszám-kimutatás szerint 745 albiró s alügyész volt 1,100 frt alapfizetéssel ,353 pedig 1,200 frttal javadalmazva és — érthetetlen — egyetlen egy albiró s alügyész sem volt ez osztály fokozatával ellátva. nr»a 12 Mci.*tra Írr|<*»l