A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 12. szám - Hézag a végrendelkezési törvényben - Hogy szabályoztassanak a követelések harmadik személyhez való viszonyukban?

48 A JOG mig az kificamodott, azonban sértettnek ezen előadását a törvényszék bizonyítottnak el nem fogadhatta azért, mert maga a sértett fél részeg állapotban lévén, feltétlen hitelt nem érdemel, és mert B. Sándor tanúnak a sértett fél előadását támogató vallomása a másik két tanúnak vallomásával ellentétben állván, nem elég megbízható. Annyi B. Sándornak és a vizsgálat során meghallgatott A. Antalnak vallomásából kétségtelen, hogy K. János balfelkarjának az orvosi látleletben constatált kificamodása és zuzodása, mely (6 hétnél is hosszabb gyógykezelést igényelt és teljesen gyógyultnak ma sem tekinthető) a panaszolt alkalommal keletkezett; csakhogy a végtárgyaláson felderített tényállás szerint azon ficamodás és zúzódás az által idéztetett elő hogy a sértett féln :k alkarja a széken keresztül történt földre esésnél, a test alá került, az pedig, hogy K. János a földre esés után is bántalmaztatott volna, ez esetben nem is lényeges. A mi már most a V. Lajos terhére rótt cselekmény minősítését illeti, a tényállásnak fenti megállapítása mellett azt a kir. törvényszék nem a btk 301 §. hanem a 310 §. alá esőnek itélte, mert vádlottnak célja akkor, mikor K. János a boros üveget a zenészek felé hajítani akarta, elsősorban az volt, hogy a fenyegető veszélyt elhárítsa és K. Jánost megfékezze s ha a kellő határt tul lépte is azzal, hogy az üvegnek kirántása után K. Jánost még fel is lökte, ezt nem azon szándékból tette, hogy K. Jánosnak egézségében vagy testi épségében bajt okozzon, hanem hogy a részeg állapotban levő K. Jánost a további garázdálkodástól visszatartsa, a mennyiben pedig ezt az adott körülmények közt köteles gondosság és előrelátás mellőzésével oly módon tette, hogy cselekménye K. János súlyos megsérülésére vezetett, ellene csakis a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladéka nyerhetett megállapítást stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1898 március 2. 13,291. sz. a.) vádlott pénzbüntetését 10 frtra leszállította, egyebekben elsőfokú bíróság ítéletét indokolása alapján és annál fogva hagyta helyben, mert az eljárás adatai által nem látta bizonyítottnak a sértési szándékot s ekként a sértettnek eltaszitása következtében okozott testi sértés gondatlanságból ejtettnek volt veendő. A m. kir. Curiaf 1899 január 31. 4,777 sz. a.) mindkét alsóbbfoku bírósági ítélet megváltoztatik és vádlott a btk. 79 §-ában meghatározott jogos védelem alapján a vád alól felmentetik. Indokok: A vizsgálat és bizonyítási eljárás adatai szerint sértett korcsmai mulatozás közben a neki játszó vádlott és zenésztársainak arra a felhívására, hogy a zenélésért fizessen, egy üveget kapott fel és azt a zenészek közé akarta vágni; ekkor vádlott a sértett kezét megkapta, az üveget elvette és egyúttal a sértettet meglökvén, az egy széken keresztül esett és szenvedte a 20 napnál tovább tartó gyógyulási időt igényelt betegséget, a kéz ficamodást. Tekintve, hogy e tényállás szerint a vádlott az őt és társait jogtalanul megtámadott sértettől az üveget jogos védelemben vette el; tekintve, hogy a jogos védelemben volt vádlottnak az a cselekménye, hogy a támadólag fellépett sértettet a közben a támadás elhárítása céljából meglökte,az ez által okozott testi sértés a btk. 79. §. értelmében büntető beszámítás alá nem esik: mindkét alsóbbfoku ítélet megváltoztatott és vádlott a vád alól felmentetett. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. i. Árvák nevelési pótlékának beszüntetésére az anyának újból férjhez menetele okul nem szolgálhat, hanem ilyen nevelési pótlék csupán a meghatározott életkor elérése avagy valamely közalapból való ellátás elnyerése esetében szüntethető meg. — 2. Bármely cimen élvezett évi illetmények havi részletei tovább már nem osztható egységet képezvén, ha valaki az esedékessé vált részletet a hónap i-én jogosultan felvette : tőle a havi részlet, vagy ennek valamely töredéke vissza nem követelhető. A közigazgatási biróság K. Istvánná szül. P. Emília, — mint P. Géza Aladár volt özvegyének — két rendbeli panaszát E. vármegye törvényhatósági bizottságának határozatai ellen, melyekkel P. Zoltán neveltetési pótléka megszüntettetett és panaszt tevő 17 frt 06 kr. özvegyi és árva-segélypénz visszafizetésére köteleztetett, 1898. évi augusztus hó 30. napján tartott nyilvános ülésben, az 1896 : XXVI. t.-c. 45. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következőleg itélt : A közigazgatási biróság mindkét panasznak helyt ad és a törvényhatósági bizottságnak a fejezetben körülirt határozatait hatályon kivül helyezve, P. Zoltán neveltetési járulékát továbbra is kiszolgáltatni rendeli és panaszt tevőt a f. évi március havára felvett árva- és özvegyi segélypénzből visszakövetelt 17 frt 06 kr. befizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok: Panaszttevő részére első férjének, P. Géza Aladár vármegyei árvaszéki aljegyzőnek 1892. május 8-án bekövetkezett halálával E. vármegye törvényhatósági bizottsága, ugyanezen évi július 27-én kelt határozata értelmében, özvegyi segélypénzül 170 trt 48J kr. s a hátramaradt árva P. Zoltán neveltetési járuléka fejében évi 80 frt előleges havi részletekben folyóvá tételét rendelte el. Az özvegy mindkét illetményt állandólag ilyen módon legutoljára f. évi március 1-én vette fel ; miután azonban ugyanazon hónap 6-án ujabb házasságra lépett, f. évi . . . sz. alispáni rendeletekkel ugy az ö özvegyi, valamint árvája s egélypénze is megbüntettetett, s panaszttevő a már felvett március havi illetményekből ezen hónap 6—3l-re eső 17 frt 06 krnak, mint tulélvezménynek visszafizetésére köteleztetett. Panaszttevönek az árva-segélypénz beszüntetését s a már felvett illetmények egy részének megtérítését illető rendelkezések ellen beadott felebbezései a törvényhatósági bizottságnak a fejezetben idézett határozataival elutasittatván, mindkét egymással szoros kapcsolatban álló ügyben a közigazgatási bíróságnál keres jogorvoslatot. Tekintettel arra, hogy a nevelési pótlék, bár az özvegyül maradt anyának képezi a járulékát s azt kiskorú gyermekei helyett rendszerint ő veszi is fel, minden törvényes rendelkezés, valamint E. vármegye nyugdijzszabályrendelete értelmében is az özvegyi nyugdíjtól elkülönítve állapittatik meg s az imént emiitett szabályrendelet 17. §-a szerint is az özvegyi nyugdíj jogosultság fennmaradásától teljesen függetlenül, csupán a törvényben, illetve szabályrendeletben meghatározott életkor elérése, avagy másnemű, de magától érthetőleg valamely közalapból való ellátás elnyerése esetében szüntethető meg. Minthogy pedig P. Zoltánnál ezen feltételek egyike sem következett be, a törvényhatósági bizottságnak panaszszal megtámadott határozata, melyben nevezett árvától az eddig élvezett neveltetési járulékot abból az okból vonta meg, mert anyja újból férjhez ment, minden jogos alapot nélkülöz. Tekintettel továbbá arra, hogy panaszttevő özvegyi és P. Zoltán neveltetési segélypénze a fentebb már idézett rendelkezés szerint, tehát jelen esetben a törvényhatósági nyugdij-szabályrendlelet 25. §-a értelmében is előleges havi részletekben vólt kiszolgátatandó. bármily cimen élvezett évi illetmények havi részletei pedig tovább már nem osztható egységet képezvén, a ki az esedékessé vált részletet a hónap 1-én jogosultan felvette, ez vagy ennek valamely töredéke semmi körülmények között vissza nem követelhető : E. vármegye törvényhatósági bizottságának a követelt visszafizetésre vonatkozó határozata semmi támpontot sem talál a törvényekben, sem saját nyugdíj-szabályrendeletében. Mindezeknél fogva a panaszszal megtámadott két határozat érvényben hagyható nem lévén: jelen ítélet rendelkezése értelmében kellett határozni. (1898. évi 1,782. sz.) A gazda a cselédnek nemcsak I. osztályú kereseti adóját, hanem az ez után kivetett községi pótadót is fizetni köteles, az utóbbi tekintetében is fennmaradván az a joga, hogy a cseléd béréből az adót levonhassa. A közigazgatási biróság S. Gyula plébános terhére cselédje helyett fizetett I. oszt. kereseti adó alapján kivetett községi adó ügyét, melyben B. vármegye közigazgatási bizottsága 1897. évi június hó 8-ik napján határozott, S. Gyula által beadott panasz folytán 1898. évi október 10-ik napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következőleg itélt : A közigazgatási biróság a panaszt elutasítja. Indokok: Panaszos a panaszolt határozatot, melylyel cselédje helyett fizetett I. oszt. kereseti adója alapján terhére G—n megállapított községi adó fizetésére köteleztetett, azért tartja sérelmesnek, mert a gazdát cselédjének csak I. osztályú kereseti adójára és haddijára terheli törvény szerint szavatosság, nem pedig azok községi pótlékára. A biróság azonban panaszosnak ezt az érvelését alaposnak el nem ismerhette; mert az 1875. évi XXIX. t.-c. 11. §-a értelmében az abban megállapított magánjogi igény fentartásával a cselédek kereseti adóját a gazda fizeti. Minthogy pedig a községi adó az állami adó alapján vettetik ki, ebből önként következik, hogy a kire az állami adó van kivetve, a községi adó is arra vetendő ki; mihez képest az állami adó alapján kivetett ezen községi adó fizetésének kötelezettsége is kizárólag s feltétlenül a gazdát terheli; joghasonlatosság elve alapján fennmaradván azon joga, hogy a cseléd béréből a községi adót is levonhassa. Ezeknél fogva a panasz, mint alaptalan, el volt utasítandó. (1898. évi 2,005. sz.) LU6 VÉ&ZVÉNY IARSA Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Lehner Dávid e. Komárom, u. o. trvszék, bej. ápr. 4. telsz. ápr. 8. csb. Skoday László, tmgg. dr. Dombosi Mór. — Bátkanyi Vilmos e. Szolnok, u. o. trvszék, bej. apr. 29. félsz. máj. 29. csb. Patka Kálmán, tmgg. dr. Rázsó Béla. — Mohr Jusztin e. Pozsony, u. o. trvszék. bej. ápr. 10. félsz, á r. 25. csb. Würtzler Ödön, tmgg. ifj. *abriczius Károly. — Petrovics Nándor e. Zsombolya, n.-kikindai trvszék bej. apr. 27. félsz. máj. 6. csb. Kovács Gusztáv, tmgg. dr. Bodácsi Antal. — Reményi Bernát e. Nagy-Várad, u. o. trvszék, bej. ápr. 24. telsz. maj. 15. csb. Geleta Géza, tmgg. Hegyesi Márton. - Ifj. Schwarcz e;,., j' s--a.-ujhelyi trvszék, bej. ápr. 25. íelsz. náj. 25. csb. fcmody Béla. tmgg. dr. Engel Jakab. - "Weisz és Schwarcz e. Bpest, bpesti ker. és vált. trvszék. bej ápr. 18. félsz. máj. 18 csb. dr. Genthon Ferenc, tmgg. dr. Hirschfeld Antal. - Josef C. Berger e Na°y-Szeben iTn', be] máj- 6- felsz máÍ- 16- csb. Bán Ferenc, tmeg. At. Kapdebó Oszkár. - Salamon Károly e. Orsova, karánsebesi trvszék, bej maj. 1.x felsz. jun. 10. csb. dr. jurka János, tmgg. dr. Czolezinnariu i«n, %n~ Pellach Péler e. Újpest, bpesti trvszék, bej. június 2. felsz. M^rrnrL Gyula' tm^- dr Horváth Kálmán. - Jancsó Martonné e. Abrudbanya, gyulafehérvári trvszék, bej. ápr. 30. felsz. maj. 9. csb. dr. Szocs Akos, tmgg. Fodor Vizul. pályazatok: Az orsovai jbiróságnál aljegyzői áll márc. uL~.uT-rai-lÖrV.éuyszéknél al jegyzői áll. márc. 26 - A magyaí^ra?;r^ágná,Aalb,r/iiáll-m^.27. A dévai hvszékncl b i i 6 i cii. marc. n. - A nagy-jecskerek^Py^scnfs] ügyészi áll, márc. 3j_