A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 1. szám - Anyakönyvi bejegyzés bírói kiigazítása

Tizennyolcadik évfolyam. 1. szám. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V.. Ivudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Budapest, 18f>9 január 1. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÍRDFIE1NEK KÉPZELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS ÍÖZJPÍiYZÓI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 írt 50 kr. Fél « _ t « — « Egész • 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bénnentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhívás. - Értesités. — Anyakönyvi bejegyzés birói kiigazitása. Irta: Dr. G a á r Vilmos, igazságügym. s. titkár. — Az ismételten kiszabott s befizetett illetékek visszafizetésének elévüléséről. Irta : Z á d o r Mór, pénzügyi s. titkár, Rimaszombat. — Az örökösödési eljárás néhány §-ához. Irta: Hamar Gyula, albiró, Miskolc. — Belföld. (Magyar polgári törvénykönyv.) — Ausztria és küllőid.(A revizió összege a Németbirodalomban. Irta: Dr. S z o k o I a y István, ügyvéd, Brest.) — Nyilt kérdések és feleletek, Az örökösödési eljáiásból. Irta: Egy örökös. — Az elhunyt hitvestárs h; mvai felett való rendelkezési jog. Irta: V i v u s.) — Irodalom. (A kir. Ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. Szerk. : Dr. Tér fi Gyula tszéki biró, Bpest. — Ujabb dolgozatok a jogi oktatásügy köréből. Irta : Dr. Horváth Ödön, jogak. tan., Eperjes. — A magyar köz és magánjog folyóirata. Szerk.: Dr. S g a 1 i t z e r Gyula, ügyvéd, Bpest.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetések. MELLÉKLET: — Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ('Budapesti Közlöny»-ből (Csődök - Pályázatok.) Előfizetési felhívás! Január hó i-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése múlt hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megujitani. Az előfizetések a -Jog» kiadóhivatalához: Budapest, V., Rudolfrakpart 3. szám alá küldendők. Értesités. Miután a Törvényeknek és Igazságügyi rendeleteknek ivekben való kézhezvétele és megőrzése előfizetőinknek terhére van, azon egyezségre léptünk a Ráth Mór céggel, miszerint azokat kedvezményáron a «Jog» előfizetői részére bérmentve füzetekben fogja elküldeni. Az 1899. évfolyam előfizetési összegét (3 frtot) kérjük Ráth Mór urnák (Budapest, Haaspalota) beküldeni, mely cég azután pontosan fogja a füzeteket expediálni. Egyúttal tudatjuk, hogy a »Jog Törvénytára i8g8. évi t. előfizetői a napokban veszik az 1898. Törvények utolsó füzetét és az Igazságügyi rendeletek évfolyamát. Ezekhez mellékelve vannak: azon 1865—1897. Törvénycikkek betűrendes tárgymutatója, melyek az 1898. évi Törvények által hatályon kivül helyeztettek, módosíttattak, helyettesittettek stb. és az 1898. t.-c. betűrendes tárgymutatója. A *Jog> Törvénytárának i8g8. évfolyama a többek között tartalmazza: A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozását, az eljárási szabálylyal, az Igazságügyminiszter válaszait a járásbíróságok ügyviteli szabályaira vonatkozólag felmerült kérdésekre, az esküdtbiróságokról szóló 1897: XXIII. t.-c. végrehajtási szabályzatát, a polg. törvénykezési rendtartás módosítását a végrehajtási rendelettel, az uj szeszforgalmi, cukor-, sörfogyasztási adókat, a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvénycikkeket, — az erdők és kopár területek állami kezeléséről és gazdasági ügyviteléről, alelkészi jövedelm kiegészítéséről stb. A «Jog> t- előfizetői utólagosan is megszerezhetik a Törvények és Rendeletek előbbi évfolyamait a 3 frtos kedvezményes áron. Egy-egy folyam bolti ára különben tetemesen magasabb. Kik az 1899. folyamot kötve kívánják, szíveskedjenek 4 frtot beküldeni. Az előbbi folyamok kötve szintén 4 frtért kaphatók. Anyakönyvi bejegyzés birói kiigazitása. Dr. GAÁR VILMOS igazságügyin, segédtitkáitól. Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIIf. t.-c. 22. §-a értelmében az anyakönyvekben foganatosítandó minden bejegyzés az anyakönyvvezető aláírásával, s ha a bejegyzés szóbeli bejelentés alapján történik, a megjelentek aláírásával, vagy ha írni nem tudnak vagy nem képesek, kézjegyükkel nyer befejezést. Ha a megjelentek a bejegyzést alá nem írták, az aláírást annak az oknak a bejegyzés végén való felemlítése pótolja, mely miatt az aláírás meg nem történt. A megjelentek alatt értendő a születési és haláleset bejegyzésénél az 1894. évi XXXIII. t-c. 35. és 66. §-ai értelmében bejelentésre kötelezett személy, a házasságkötésnél a házasulok és azok tanúi. Mihelyt ily módon a bejegyzés teljessé válik, a felett a bejelentő, illetőleg a megjelentek és az anyakönyvvezető többé nem rendelkezhetnek, azon többé változtatást, a törvényben megengedett eseteket kivéve, sem a felek s.em az anyakönyvvezető nem eszközölhetnek. A bejegyzés annak szabályszerű lezárásával és aláírásával közokirattá válik, melynek érintetlen voltáról gondoskodni az anyakönyvvezetőnek kötelessége Az 1894. évi XXXIII. t.-c. 28. §-a értelmében ugyanis a szabályszerűen vezetett anyakönyvek közokiratok, melyek azokat a tényeket, amelyek tanúsítására rendelve vannak s melyek bennek fel vannak jegyezve, mindaddig bizonyítják, míg a hamisítás, a bejegyzés téves volta vagy ama bejelentések helytelensége, melyek alapján a bejegyzés történt, be nincs bizonyítva. Az anyakönyvek szabályszerű vezetésének kellékei közé tartozik az is, hogy az azokba történő bejegyzések az 1894. évi XXXIII. t-c. rendelkezéseinek megfe'elően eszközöltessenek; mivel pedig az idézett t-c. 21. és 22. §§-ai értelmében a bejegyzés annak szabályszerű lezárásával és aláírásával be van fejezve, ennek folytán ezen a bejegyzésen a törvény által megengedett eseteket kivéve, az anyakönyvvezetőnek semmit sem szabad változtatni, hogy annak közokirati jellege megőriztessék. Mindazonáltal előfordulhat, hogy a bejegyzés hibásan történt, pl. valamely adat hiányzik vagy tévesen jegyeztetett be avagy értelmetlen szövegezés használtatott, avagy a bejegyzésnél a törvény által előirt alakszerűségek meg nem tartattak s így a bejegyzésnek bizonyító ereje nem teljes, avagy illetéktelen anyakönyvvezető teljesítette a bejegyzést és így a bejegyzés közhitelessége kétes stb.; szükséges volt tehát a törvényhozásnak arról gondoskodni, hogy a szabályszeiüen lezárt és aláirt, tehát közokiratot képező bejegyzésen közhitelű módon változás eszközöltethessék. Erre a célra szolgál a birói kiigazítás, melyről az 1804. évi XXXIII, t.-c. 75. és 76. §-aiintézkednek. Az e §-okban szabályozott birói kiigazítás jogintézményének kifejtésé'- leghelyesebben a birói kiigazítás fogalommeghatározásával kezdhetjük. Az anyakönyv 1 írói kiigazitása alatt értendő a szabályszerűen lezárt és aláirt anyakönyvi bejegyzés szövegének mindennemű megváltoztatása, történjék az a bejegyzésnek módosítása, kiegészítése, egészben vagy részben törlése által, amenynyiben a megváltoztatás nem azon esetek közé tartozik, a melyekben a töivény 1 ifejezetttn megengedi a változtatásnak közigazgatási uton való eszközlését. E fogalommeghatározás szerint a birói kiigazításnak nemcsak akkor van helye, ha valamely hibás vagy téves adat helyreigazításáról avagy valamely hiányzó adat pótlásáról van szó, hanem akkor is, ha az anyakönyvi bejegyzés szövegében iráshiba történt, vagy a szövegben hiányzik annak a megjegyzése, hogy egy nyomtatott szó l ihuzatott stb , szóval a bejegyzésben foglalt adatoknak és a bejegyzés szövegének mindennemű Lapunk mai szánna 12 oldalra téried