A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 10. szám - A Német birodalmi polgári codex életbeléptetésének nehézségei

10 A JOG értenek és akként vannak szövegezve, hogy azt egy tanulatlan paraszt ember értelmi erejével felfogni nem képes és a bemutalott példányokban a megérteimezest bizonyító záradék több esetben tanuk által elöttemezve nincsen és a sértett felek túlnyomó része panaszolja is, hogy a kötlevelek tartalma előttük meg nem értelmeztetvén, különösen azoknak az árkülönbözetre és az üres váltók kitöltésére vonatkozó részét nem értették. A kötlevelekben elsőrendű buza szállítása köteleztetett olyan helyekről, hol a helyhatósági és a pancsovai piac-rendőri hivatalos jelentések szerint nem termelhető. A szállítás időpontjának meghatározása a vevő tetszésétől tétetik függővé s habár az itt bemutatott kötlevelek legtöbb esetben a szállítási idő tartamával kitöltve vannak: ez a körülmény hatálytalanná válik az által, hogy a második és harmadik formájú kötlevelek végpontjában jog adatik a vádlottaknak arra, hogy az üres váltók a szállítási idő tartamának lejárta előtt is (auch vor dem Abliferungs-Termin) kitölthetők és peresithetők : és habár az előljelölt kötlevélminta a valóságos elővétel jogi természetét tartozik mutatni, mert ebben üres váltó adása kikötve nincsen, ezek szolgálnak az uzsora elpalástolásának legsúlyosabb gyanuokául; mert a miként T. Szávának az igazságügyministerhez intézett kérvénye, valamint a 17, 24., 25, "34., 36, 38., 54., 69., 76., 77., 81., 133., 137., 155., 165, 175, 189, 191, és 192-ik vádpontokra nézve a sértett felektől kifizetett és az előljelölt kötlevélminták kapcsán bemutatott üres váltók mutatják és a miként az ugyanezen minőségű kötlevelekkel kötelezett 21, 22, 26, 29, 31, 47, 71, 79, 83, 182. és 193. rendű sértett felek panaszolják : ezen reálisnak látszó kötlevelek által szabályzott ügyleteknél is üres váltók vétettek a nélkül, hogy az ügyleteket szabályzó okiratokban róluk vagy kitöltésük föltételeiről említés foglaltatnék. L. Károly vádlott ellen szintén bizonyíthatónak látszik, hogy ama 110 esetben, a melyek miatt a kir. ügyész magánokirathamisitás miatt is vádat emelt, a felek által a pancsovai piaci árjelzésnél is többet fizettetett; a miből okszerüleg következtethető, hogy vádlottak a kötleveleknek kitöltött pontjait sem tekintették magukra nézve irányadóknak, hogy nem szerződésszerüleg cselekedtek, hanem a kölcsönre szorult panaszosok helyzetére és értelmük alantas voltára számítással aláíratott, üres váltókkal visszaélve, azokat jogtalan nyerészkedésre használták ki. Az ilyen üzelmek a Keresk. Törvény oltalma alá nem helyezhetők, hanem miattuk a büntetendő csalás csak azért nem állapitható meg, mert a sértett felek vallomásai az árkülönbözetek kikötése és az üres váltók kitöltésére adott engedély iránt nem egybehangzók; de az egyéb tekintetben egyező panaszok és különösen azok az esetek, a melyek alapján a kir. ügyész okirathamisitás miatt is vádat emelt: az uzsorának kiváló jelenségei. Mindezek folytán és tekintve, hogy az elővételek nem a szállítás időpontjára meghatározott vételárak mellett, hanem burkoltan köttettek ; tekintettel főleg a kötlevelek végső pontjára, melyben a kitöltetlen váltók értéke nem vételárnak, hanem tőkének (Capital) jelentetik ki és jog adatik a vevőnek (igazabban hitelezőnek), hogy az üresen aláirt váltókat bármikor lejárttá teheti és beperelheti ; tekintve a sértett feleknek panaszaikból kitetsző szerződési szándékára is, mely szerint ők szorult helyzetükben nem annyira gabonát eladni, mint inkább kölcsönt kapni kívántak; valamint tekintettel azokra az esetekre, melyekben a sértett felek a szállítást tényleg egészben vagy részben teljesítették; azonban L. Károly vádlott, a szállított gabonát vagy egészben visszautasította, vagy csak önkényüleg szabott alacsony árban vette azt át holott volt eset rá, hogy a sértett fél a visszautasított szállítmányt olyan árban adta el, hogy az a piaci ártáblázatokban kitüntetett közép-árnak megfelelt, a miből szintén alapos a gyanú, hogy L. Károly vádlott inkább pénzt, mint gabonát követelt, vagyis termést nem vett, hanem arra hitelezett; és tekintve végre a 205 sértett fél által egybehangzóan panaszolt aránytalanul súlyos ellenszolgáltatásokra, valamint a L. Károly vádlott által a vádbeli ügyletek miatt eszközölt beperlések és végrehajtások megdöbbentő sokaságára: alapos a gyanú s igy a végtárgyalás eredményéhez képest az a bírói meggyőződés keletkezhetik, hogy vádlottak, mint ügynökök s különösen L. Károly saját vallomása szerint, mint kereskedelmi meghatalmazott, de P. Mátyásnak, mint a Sch. és P. budapesti gabona-nagykereskedő cég beltagjának azt megtagadó vallomása szerint saját részére az adott előlegeket arra használták fel, hogy a sértett felek szorult helyzetét kiaknázva, reménybeli termésükre olyan kikötések mellett hiteleztek, illetőleg a hitelezéseket oly módon segítették elő, hogy a kötelezetteket, a kitöltetlenül átvett és általuk önkényüleg kitöltött váltók alapján perlik, végrehajtásokkal zaklatják, ekként őket megfélemlítve, vagy fizetésre vagy árverésbe kényszeritik. Minthogy pedig az ilyen üzelemben a minősített uzsora minden alkotó eleme megállapíthatónak mutatkozik: a másodbiróság megszüntető végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróság vádhatározata hagyatott helyben ezen és a benne felhozott, a fennt előadottakba nem ütköző indokoknál fogva. Kelt Budapesten, 1899. évi február hó 16-án. (399/898. sz.) Az erőszakos nemi közösülés bűntettének egyik lényeges alkatelemét az erőszak képezi, ennél fogva akkor, midőn valaki az erőszakos nemi közösülés véghezvitele céljából erőszakot követ el, ez esetben nemcsak egyedül az erőszak válik büntetendővé, hánem ezzel egyúttal a vádbeli egész bűntettnek megkezdése követtetik el, tehát az erőszak külön el nem választható a nyomban véghezvitetni célzott nemi közösülés céljától. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (1897 szept. 27. 67,014 sz. a.) B. András bűnös a H. Mária ellenében elkövetett, a btk. 232. §. 1. pontjában meghatározott erőszakos nemi közösülés bűntettének a btk. 65 §. szerinti kísérletében és ezért 2 évi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítéltetik stb. Indokok: A végtárgyalás folyamán vádlott beismerésével beigazolást nyeri ama körülmény, hogy a f. évi május 2-án K. Mária sértett a Bacskoron kézbesítendő, illetve kiállítandó postád val Gálszécsről Bacskóra vivő országúton haladt, a mikor az ut szélén álló s a vetést nézegető vádlottal találkozott, a kit köszöntvén, tovább haladt. B. András a mellette elhaladó sértettet észrevevén, utána iramodott s őt beérve, hátulról megragadta,a földhöz vágván, reá térdepelt és nadrágját legombolva a leánynyal nemileg közösülni akart, midőn pedig a leány sikoltozni kezdett, vádlott azért, hogy a leányt elnémítsa, torkát oly erősen szorította össze, hogy a sértettnek az orrán a vér elindult. Vádlott ezt már akkor tette, a mikor a leány többszöri csititgatására, hogy: «ne jajgass, a sikoltozással fel nem hagyott. Tekintettel pedig arra, hogy a vádlott eme cselekménye a btk. 23. §-ába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének a btk. 65 §. szerinti kísérletének tényálladékát mindenben megállapítja, mert vádlott a leány sikoltozása folytán attól, hogy vele nemileg közösüljön és ellentállása folytán elállott. Tekintettel arra, hogy vádlott beismerte azt is, miszerint sértettel szemben szándéka a vele való nemi közösülés volt, vádlottat abban bűnösnek kimondani és őt az itélet rendelkező része szerinti büntetéssel, súlyosbító körülményül véve, hogy hasonló cselekmény miatt már büntetve volt, sújtani kellett. A kassai kir. itélő tábla i 1898. január 31. 6,493 sz. a.). Tekintve, hogy az erőszakos nemi közösülés bűntettének a büntette okvetlenül megköveteli, hogy az a cselekvés kezdessék meg, a mely ezt a büntettet minden más büntetendő cselekvénytöi megkülönbözteti, vagyis szükséges oly cselekmény, a melylyel a tettes a nemi részek egyesítését megkezdette, mert ez a cselekvés képezi az erőszakos nemi közösülés bűntettének elkövetési cselekedetét, miből szükségképen következik, hogy erőszak vagy fenyegetés egymagában ennek a bűntettnek megvalósítására nem elégséges, mert ezzel az elkövetési cselekvény még nem kezdetett meg; tekintve, hogy ebben az esetben az van bizonyítva, hogy vádlottnak a szándéka a nemi közösülésre irányúit és e végből a sértettet a földre rántotta, reá térdelt, nadrágját kigombolta s a nevezett sértett sikoltozásaira annak torkát összeszorította, magát a nemi közösülést azonban nem kezdette meg, annak kivihetőségéig sértettel nem közelitette meg és a célba vett nemi közösülés véghezvitelétől önként elállott és ekként csupán az előkészítő cselekvényeket követte el; tekintve, hogy az előkészületi cselekvény egymagában rendszerint nem büntethető ugyan.de büntetés alá vonandó akkor, ha abban már magában is valamelyes büntetendő cselekvény ismérve forog fenn és vádlott azzal a cselekvényével, hogy sértettet a földre rántotta, reá térdelt és őt fojtogatta, a nevezett sértettet akaratának szabad nyilvánításától törvényellenesen megfosztotta és ellene más erőszakot is követett el: vádlott a btk. 323 §-ában meghatározott szabadság megsértésének vétségében mondatik ki bűnösnek és ezért 7 havi fogházra és 2 évi hivatalvesztésre Ítéltetik stb. A m. kir. Curia (1898. dec. 30. 3,020 sz. a. i A kir. ítélőtábla ítélete a minősítés és a bünte.és kiszabása tekintetében megváltoztattatik és a minősítést illetően az elsőfokú biróság ítélete hagyatik helyben, a büntetés kiszabása tekintetében azonban ez utóbbi itélet is megváltoztattatik akként, hogy vádlott szabadságvesztés büntetése két (2) évi fegyházban szabatik ki, mellékbüntetése tekintetében az elsőfokú biróság ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: Minthogy az erőszakos nemi közösülés bűntettének egyik lényeges alkatelemét az erőszak képezi, ennélfogva akkor, midőn valaki, mint a jelen esetben vádlott az erőszakos nemi közösülés véghezvitele céljából erőszakot követ el, ez esetben nem csak egyedül az erőszak válik büntetendővé, hanem ezzel egyúttal a vádbeli egész bűntettnek megkezdése követtetik el, tehát az erőszak külön el nem választható a nyomban véghezvitetm célzott nemi közösülés céljától; ezen okból a kir.Ítélőtábla íteletének megváltoztatásával a minőség kérdésében az elsőfokú bíróság ítelete volt helybenhagyandó stb. Kivonat a ..Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök : Szántó Zsigmond e. Szeged, u. o. tszék, bej. ápr. 15, lelsz apr. 29, csb. dr Kecskeméty Dániel, tmgg. dr Strausz Miksa. Haltrich R. Gyula e. Szász-Régen, m.-vásárhelyi tszék, bej. máj. 9, u l'„)U"' 2' Csb' Kováts Be'a. tmgg dr Drottleff Béla. - Gámentzy n' -J\?n e' Déva' u- °- tszék> bej. márc. 25, félsz. ápr. 22, csb. dr biro Kalman, tmgg. dr Schulhof Zsigmond. - Spitzer Simon e. Marosvásárhely uo. tszék, bej. ápr. 26, félsz. máj. 15, csb. Kovács Béla, tmgg. dr L. Bodolla Ferenc. - Bieber Lajos e. Bpest, bpesti tszék, bej. apr. 15, félsz. máj. 15, csb. Hajdú Imre, tmgg. dr Kasselik Gyula. ralyazatok : A nagyváradi tszéknél aljegyzői és a 1 b i r ó i au. marc. 11. _ A pozsonyi jbiróságnál albirói áll. márc. 11. a sepsi-szt-gyorgyi jbiróságnál albirói áll. márc. 12. - A gyergyószt-miklosi jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 13. - A lévai jbiróságnál L!jjL,mj^£1j7. — A tekéi jbiróságnál albirói áll. márclT.