A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 6. szám - A kir. járásbíróságok

•2\ J JOG téssel való fenyegetést vagyoni haszonszerzés céljából már a küldött levelező lap nyilvánosságánál fogva is jogtalan módon kényszerítés végett használta, minthogy ama körülmény folytán, hogy beismerése szerint arról, hogy a követelt perköltség ó't nem illeti, a sértett részéről értesíttetett, ennek dacára mégis a nélkül, hogy követelésének jogosságáról meggyőződött volna, annak megszerzése végett egyenesen kényszerítő fenyegetést használt, eljárása jóhiszemünek nem tekinthető; s mim hogy továbbá a fenyegető levélnek a sértett kezéhez juttatása által vádlott a cselekményt, melylyel célját elérni akarta, a maga részéről teljesen befejezte: I). Ántalné terhére a btkv. 350. §-a alá eső zsarolás vétsége helyesen megállapítottnak találtatott. A m. kir. Curia (1897. évi december hó 17-én 3,472. sz. a.) Habár D. Antalné vádlott beismerte, hogy a panaszlevélhez í . alá csatolt levelezőlapot K. Pál az ő megbízásából irta és a nevezett vádlott küldötte el azt a sértetthez; minthogy azonban D. Alberné a 18 írt tőkét és 8 frt 25 kr. költséget sértettől, mint véleménye szerint őt jogosan megillető összegeket követelte, minthogy továbbá az a körülmény, hogy ezt nyilt levelezőlapon tette, még a jogtalan módon való kényszerítést meg nem állapítja, minthogy végre vádlottnak a levelező lapon tévedésből illetve tudatlanságból eredő az a kijelentése, hogy a helyett, hogy a polgári törvényszék polgári osztályához való panaszszal, az ügyvédi kamaránál teendő feljelentéssel fenyegetödzőtt, jogtalan uton való vagyoni haszonszerzésnek nem tekinthető és igy a vádbeli cselekményhez a zsarolás vétségének egyik lényeges alkateleme hiányozván, abban D. Albertné bűnösnek ki nem mondható: ennélfogva a most nevezett vádlottra vonatkozólag mind a két alsóbiróság ítélete megváltoztatik és D. Alberné vádlott a vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Egyebekben azonban a debreceni kir. ítélőtábla Ítélete az elsőbiróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva helyben hagyatik. A lelkész azon cselekménye, hogy a házasulókat egyházilag összeadja, mielőtt meggyőződött volna, hogy a házasfelek a polgári tisztviselő előtt a házasságot valósággal megkötötték és csak a helyettes anyakönyvvezető egy magánlevele alapján járt el, az 1894. évi XXXI. t.-c. 123. §. első bekezdésébe ütköző és e szerint minősülő és büntetendő vétséget képez. Az anyakönyvvezető fegyelmileg vonandó felelősségre. (A m. kir. Curia: 18H7. dec. 22. 11,300/97. P.) Büntetendő cselekmény fenforgása esetében a tettes nyomára vezethető gyanuokoknak a rendőri hatóssággal való közlése a btkv. 260. ij-ában meghatározott rágalmazás tényálladékát meg nem állapítja. (A m. kir. Curia: 1897. dec. 21. 2,365'97 B.) A hatósági eljárás ellen való ellenállás közben az akadályozás cselekedetével együtt, azzal egyhuzamban elkövetett becsületsértő cselekedet nem tekinthető önálló delictumnak, hanem az erőszaknak vagy a fenyegetésnek kiegészitö részévé válván, ezzel együtt a hatóság elleni erőszak alkatelemévé lesz. A m. kir. Curia (1897. dec. 23. 1,751/97. P.) Könnyű testi sértés vétsége után, a viselt hivatal elvesztése mint mellékbüntetés nem alkalmazható. (A m. kir. Curia: 1897. dec. 22. 4,208/97. B.) A biztosítási ügynöknek azon cselekménye, hogy panaszosoknak az életbiztosítási ügylettel kapcsolatban előnyös kölcsönt helyezett kilátásba, a csalás büntetőjogi fogalmának megfelelő ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtést nem képez, mert az értelmiség magasabb fokán állo panaszosoknak a legkisebb elővigyázat mellett észre kellett venniök, hogy biztosító társaság kölcsönügvletekkel rendszerint nem foglalkozik. 1 A m. kir. Curia: 8,902/97.) Az iparosok dijaik és kiadásaik tekintetében az általuk készített vagy kijavított és birtokukban levő dolgokra, ugyanazon jogokkal bírnak, mint az ingó zálog által biztosított hitelező, ebből folyóan, ha a vádlott az elkészített öltözéket munkadijának kifizetéséig, mint zálogtartó, visszatartotta: az a jog is megilleti, hogy a biztosítására szolgáló dolgot egy harmadik személynél letétbe helyezhesse, a vádba vett ténykedésben tehát az eltulajdonítást feltételező sikkasztás nem állapitható meg. lA m. kir. Curia: 1897. nov. 25-én 568.) A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának elvi jelentőségű határozatai. 11. Az illetéki törvények és szabályok hivatalos összeállításának 95 sj. b pontja alapján járó ítéleti illeték — az első sorban fizetésre kötelezett fél elhalálozása esetén a másodsorban fizetésre kötelezett féltől követelendő, s az elhalálozottnak örökösei a másodsorbani fizetési kötelezettség érvényesítése előtt birói uton felelősségre nem vonhatók. 5 422 1897. P. Tényállás: 50 frt Ítéleti illeték (közjegyzői okirat alapján kért végrehajtás elrendelése alkalmából) végrehajtató fél terhére íratott át, mivel az első sorban fizetésre kötelezett fél elhalt és lefoglalható ingó javakat nem hagyott maga után. Határozat: A m. kir. közigazgatási biróság az eljárt kir. pénzügyigazgatóságnak fenidézett keletű és számú végzését felhozott indokainál fogva helybenhagyja; mert igaz ugyan, hogy felebbezo takarékpénztár, mint végrehajtató fél a kérdéses ítéleti illetékért az illetékszabályok 95. §-nak b) pont második bekezdése értelmében csak másodsorban, tehát csak az esetben vonható felelősségre, ha ez az illeték az első sorban^ kötelezett féltől be nem hajtható, minthogy azonban V. M. első sorban kötelezett fél elhalálozott, örököseivel szemben pedig — miután ezek a jogelődjüket terhelő illetékre nézve személyes kötelezettségben nem állanak — az illeték csupán per utján érvényesíthető, — felebbező részvénytársaságnak másodsorbani fizetési kötelezettsége beállottnak tekintendő, mivel a kir. kincstár jogszerűen nem kötelezhető arra, hogy akkor, midőn az illeték a közvetlenül érdekelt és személyesen kötelezett féltől közigazgatási uton behajtható, az illétékkövetelés érvényesítése iránt az első sorban kötelezve volt, de időközben elhalálozott illetékköteles fél örökösei elhn per uton lépjen fel, és pedig annál kevésbbé, mert az illetékszabályok 95. i?-nak b) pontjában foglalt az a megszorító rendelkezés, mely szerint a pernyertes fél az illetékért csak másodsorban vonható felelősségre, a dolog természeténél fogva csupán az első sorban fizetésre kötelezett féllel szemben lévén irányadó, ennek örököseivel szemben nem bír kötelező hatálylyal. 12. A hagyatéki eljárás céljára kiállított nyilatkozat a hagyaték elleni követelés fenállásáról, bélyegmentes. 9,440/97. P. sz. A m. kir. közigazgatási biróság a miskolci m. kir. pénzügyigazgatóságnak 1896. évi április hó 3. napján kelt 4,110. számú felebbezett végzését megváltoztatja, felebbezőt a terhére a miskolci m. kir. adóhivatalnál az 1895. évi kj. 1,247. tétel szám alatt előirt bélyegilleték megfizetésének a kötelezettsége alól felmenti s ennek az illetéknek törlését elrendeli; mert az örökösödési illetéknek tárgya a meghaltnak mindazon hagyatéka, mely az azt terhelő adósságok, továbbá a betegségi és temetési költségek levonása után tiszta vagyonképen fennmarad és épen ezért a bélyegtörvény és szabályok 127. §-a a hagyatékoknak illetékszabás végett való bejelentésénél megköveteli azt, hogy a hagyatékra vonatkozó kimutatásban a szenvedő állapotra nézve pontosan kitüntetve legyen, hogy az elismertetett, vagy igazoltatott-e és mily mértékben, a mint tehát egyrészről a törvény megengedi azt, hogy a hagyatékot terhelő adósságok a hagyatéknak az értékéből az örökösök javára illetékmentesen levonathassanak, ugy másrészről az államkincstár részére biztosítja azt a jogot, hogy a felszámított hagyatéki terheknek az igazolását az örökösöktől megkövetelhesse. A bélyeghiány miatt megleletezett ^Nyilatkozat^ annak tartalma szerint is kizárólag arra a célra állíttatott ki hogy azzal bizonyittassék, miszerint az azt kiállító orvosnak néh. G. I. hagyatékával szemben, annak gyógyításáért 60 frt orvosi dijból származó követelése van az örökösökön és ezen a nyilatkozaton olvasható is az a megjegyzés, hogy az a nyilatkozat kizárólag illetékszabásnál használható. Minthogy pedig a bélyegtörvény és szabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 14. tételének p) pontja szerint olyan beadványok, melyek az illeték megszabása céljából nyújtatnak be; minthogy a 79. díjtétel c) pontja szerint általában azok az okiratok, melyeknek kiállítását a hatóságok és hivatalok kizárólagosan hivatalos célokra kívánják, bélyegmentesek: a fenforgó tárgyi hasonlatosságnál fogva a kérdésben forgó nyilatkozatot a 22. díjtétel u) pontjában a hasonló célokra kiállított anyakönyvi kivonatokra is kimondott feltételes bélyegmentesség megilleti, annál is inkább, minthogy azon nyilatkozat a 22. díjtétel u) pontjához tartozó jegyzetben megszabott kellékkel is el van látva. Ezekből az indokokból ennek az ítéletnek a rendelkező része szerint kellett határozni. B»UA« RÉ«l7v£.í,vT»P«»«»0 NVQMDÁjA fiUOAPF.RTf Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Hajós György e. kecskeméti tszék, bej. márc. 2H félsz. ápr. 6. csb. Kardos Antal, tmgg. dr. Szemző Sándor — Epstein Gusztáv e. újvidéki tszék. bej. ápr. í). félsz. máj. 3, csb. Galamb Zoltán tmgg. dr. Ballá Emil. — Dancz Mór e. miskolci tszék: bej. febr 28. telsz. marc. 17., csb. dr. Görgey Sándor, tmgg. Dr. Laurend Ferenc — Schütze Ottó e, bpesti tszék, bej. febr. 28. félsz, márc ?9 csb' dr Mészáros Márton, tmgg. dr. Stern Salamon. - Grósz Henrik e bpesti tszék bej. márc. 1. félsz. ápr. 2. csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Stern József. - Glausius Jenő e. Tiszafüred, egri tszék, bej. márc. lö. félsz, április ló. csb. dr. Kolossvary József, tmgg. Debreczeni Károlv. - Grósz Lipót e^ Körmöcbánya, ar. maróthi tszék, bej. márc. 24 félsz. ápr. 18, csb. Hazai Gyula tmgg. Schnidler József. Essösy József e. Losonc, 1). ry£!ím- F f • beJMfebr--2,.u re,SZ- mirc- 15~ csb- Köröm László, tmgg. Ge lerí Endre. - Neuwirth Lajos e., pécsi tszék, bej. márc. 10. félsz. f < \ u J0bSÍ %éXh ^ dr' Pintér József. - Otocska Gyula e. ToísSí lS*'beJ- wrK \ ffc márC- 23" Csb Peit,er lmie- *W dr" Jpbst László. - Weber Adolfé. z,egerszeg, tszék. bej. ápr. ő félsz. máj. ,5 csb. Szirmay Bela. tmgg. dr. Grümvald Samu j Szent enrirH ?^at°k ' ÍárásbsáSnál aljegyzői' állás jan. Ü Szent-endrei koZ]egyZoség bpestUcözjegyzűi kamaránál, jan. 25.