A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 6. szám - A kir. járásbíróságok

•2\ J JOG téssel való fenyegetést vagyoni haszonszerzés céljából már a kül­dött levelező lap nyilvánosságánál fogva is jogtalan módon kényszerítés végett használta, minthogy ama körülmény folytán, hogy beismerése szerint arról, hogy a követelt perköltség ó't nem illeti, a sértett részéről értesíttetett, ennek dacára mégis a nélkül, hogy követelésének jogosságáról meggyőződött volna, annak meg­szerzése végett egyenesen kényszerítő fenyegetést használt, eljárása jóhiszemünek nem tekinthető; s mim hogy továbbá a fenyegető levélnek a sértett kezéhez juttatása által vádlott a cselekményt, melylyel célját elérni akarta, a maga részéről teljesen befejezte: I). Ántalné terhére a btkv. 350. §-a alá eső zsarolás vétsége helyesen megállapítottnak találtatott. A m. kir. Curia (1897. évi december hó 17-én 3,472. sz. a.) Habár D. Antalné vádlott beismerte, hogy a panaszlevélhez í . alá csatolt levelezőlapot K. Pál az ő megbízásából irta és a ne­vezett vádlott küldötte el azt a sértetthez; minthogy azonban D. Alberné a 18 írt tőkét és 8 frt 25 kr. költséget sértettől, mint véleménye szerint őt jogosan megillető összegeket követelte, mint­hogy továbbá az a körülmény, hogy ezt nyilt levelezőlapon tette, még a jogtalan módon való kényszerítést meg nem állapítja, minthogy végre vádlottnak a levelező lapon tévedésből illetve tudatlanságból eredő az a kijelentése, hogy a helyett, hogy a polgári törvényszék polgári osztályához való panaszszal, az ügyvédi kamaránál teendő feljelentéssel fenyegetödzőtt, jogtalan uton való vagyoni haszonszerzésnek nem tekinthető és igy a vádbeli cse­lekményhez a zsarolás vétségének egyik lényeges alkateleme hiányozván, abban D. Albertné bűnösnek ki nem mondható: ennél­fogva a most nevezett vádlottra vonatkozólag mind a két alsó­biróság ítélete megváltoztatik és D. Alberné vádlott a vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Egyebekben azonban a debreceni kir. ítélőtábla Ítélete az elsőbiróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva helyben hagyatik. A lelkész azon cselekménye, hogy a házasulókat egyházilag összeadja, mielőtt meggyőződött volna, hogy a házasfelek a polgári tisztviselő előtt a házasságot valósággal megkötötték és csak a helyettes anyakönyvvezető egy magánlevele alapján járt el, az 1894. évi XXXI. t.-c. 123. §. első bekezdésébe ütköző és e szerint minősülő és büntetendő vétséget képez. Az anyakönyv­vezető fegyelmileg vonandó felelősségre. (A m. kir. Curia: 18H7. dec. 22. 11,300/97. P.) Büntetendő cselekmény fenforgása esetében a tettes nyomára vezethető gyanuokoknak a rendőri hatóssággal való közlése a btkv. 260. ij-ában meghatározott rágalmazás tényálladékát meg nem állapítja. (A m. kir. Curia: 1897. dec. 21. 2,365'97 B.) A hatósági eljárás ellen való ellenállás közben az aka­dályozás cselekedetével együtt, azzal egyhuzamban elkövetett becsületsértő cselekedet nem tekinthető önálló delictumnak, hanem az erőszaknak vagy a fenyegetésnek kiegészitö részévé válván, ezzel együtt a hatóság elleni erőszak alkatelemévé lesz. A m. kir. Curia (1897. dec. 23. 1,751/97. P.) Könnyű testi sértés vétsége után, a viselt hivatal elvesztése mint mellékbüntetés nem alkalmazható. (A m. kir. Curia: 1897. dec. 22. 4,208/97. B.) A biztosítási ügynöknek azon cselekménye, hogy panaszo­soknak az életbiztosítási ügylettel kapcsolatban előnyös kölcsönt helyezett kilátásba, a csalás büntetőjogi fogalmának megfelelő ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtést nem képez, mert az értelmiség magasabb fokán állo panaszosoknak a legkisebb elő­vigyázat mellett észre kellett venniök, hogy biztosító társaság kölcsönügvletekkel rendszerint nem foglalkozik. 1 A m. kir. Curia: 8,902/97.) Az iparosok dijaik és kiadásaik tekintetében az általuk készített vagy kijavított és birtokukban levő dolgokra, ugyanazon jogokkal bírnak, mint az ingó zálog által biztosított hitelező, ebből folyóan, ha a vádlott az elkészített öltözéket munkadijának kifizetéséig, mint zálogtartó, visszatartotta: az a jog is megilleti, hogy a biztosítására szolgáló dolgot egy harmadik személynél letétbe helyezhesse, a vádba vett ténykedésben tehát az eltulaj­donítást feltételező sikkasztás nem állapitható meg. lA m. kir. Curia: 1897. nov. 25-én 568.) A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának elvi jelentőségű határozatai. 11. Az illetéki törvények és szabályok hivatalos összeállítá­sának 95 sj. b pontja alapján járó ítéleti illeték — az első sor­ban fizetésre kötelezett fél elhalálozása esetén a másodsor­ban fizetésre kötelezett féltől követelendő, s az elhalálozottnak örökösei a másodsorbani fizetési kötelezettség érvényesítése előtt birói uton felelősségre nem vonhatók. 5 422 1897. P. Tényállás: 50 frt Ítéleti illeték (közjegyzői ok­irat alapján kért végrehajtás elrendelése alkalmából) végrehajtató fél terhére íratott át, mivel az első sorban fizetésre kötelezett fél elhalt és lefoglalható ingó javakat nem hagyott maga után. Határozat: A m. kir. közigazgatási biróság az eljárt kir. pénzügy­igazgatóságnak fenidézett keletű és számú végzését felhozott in­dokainál fogva helybenhagyja; mert igaz ugyan, hogy felebbezo takarékpénztár, mint végrehajtató fél a kérdéses ítéleti illetékért az illetékszabályok 95. §-nak b) pont második bekezdése értel­mében csak másodsorban, tehát csak az esetben von­ható felelősségre, ha ez az illeték az első sorban^ kötele­zett féltől be nem hajtható, minthogy azonban V. M. első sorban kötelezett fél elhalálozott, örököseivel szemben pedig — miután ezek a jogelődjüket terhelő illetékre nézve személyes kötelezett­ségben nem állanak — az illeték csupán per utján érvényesít­hető, — felebbező részvénytársaságnak másodsorbani fizetési köte­lezettsége beállottnak tekintendő, mivel a kir. kincstár jogszerűen nem kötelezhető arra, hogy akkor, midőn az illeték a közvetle­nül érdekelt és személyesen kötelezett féltől közigazgatási uton behajtható, az illétékkövetelés érvényesítése iránt az első sorban kötelezve volt, de időközben elhalálozott illetékköteles fél örö­kösei elhn per uton lépjen fel, és pedig annál kevésbbé, mert az illetékszabályok 95. i?-nak b) pontjában foglalt az a megszo­rító rendelkezés, mely szerint a pernyertes fél az illetékért csak másodsorban vonható felelősségre, a dolog természeténél fogva csupán az első sorban fizetésre kötelezett féllel szemben lévén irányadó, ennek örököseivel szemben nem bír kötelező hatálylyal. 12. A hagyatéki eljárás céljára kiállított nyilatkozat a hagya­ték elleni követelés fenállásáról, bélyegmentes. 9,440/97. P. sz. A m. kir. közigazgatási biróság a miskolci m. kir. pénzügyigazgatóságnak 1896. évi április hó 3. napján kelt 4,110. számú felebbezett végzését megváltoztatja, felebbezőt a ter­hére a miskolci m. kir. adóhivatalnál az 1895. évi kj. 1,247. tétel szám alatt előirt bélyegilleték megfizetésének a kötelezettsége alól felmenti s ennek az illetéknek törlését elrendeli; mert az örökösödési illetéknek tárgya a meghaltnak mindazon hagyatéka, mely az azt terhelő adósságok, továbbá a betegségi és temetési költségek levonása után tiszta vagyonképen fennmarad és épen ezért a bélyegtörvény és szabályok 127. §-a a hagyatékoknak illetéksza­bás végett való bejelentésénél megköveteli azt, hogy a hagya­tékra vonatkozó kimutatásban a szenvedő állapotra nézve ponto­san kitüntetve legyen, hogy az elismertetett, vagy igazoltatott-e és mily mértékben, a mint tehát egyrészről a törvény megengedi azt, hogy a hagyatékot terhelő adósságok a hagyatéknak az érté­kéből az örökösök javára illetékmentesen levonathassanak, ugy másrészről az államkincstár részére biztosítja azt a jogot, hogy a felszámított hagyatéki terheknek az igazolását az örökösöktől megkövetelhesse. A bélyeghiány miatt megleletezett ^Nyilatkozat^ annak tartalma szerint is kizárólag arra a célra állíttatott ki hogy azzal bizonyittassék, miszerint az azt kiállító orvosnak néh. G. I. hagyatékával szemben, annak gyógyításáért 60 frt orvosi dijból származó követelése van az örökösökön és ezen a nyilat­kozaton olvasható is az a megjegyzés, hogy az a nyilatkozat kizá­rólag illetékszabásnál használható. Minthogy pedig a bélyegtörvény és szabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 14. téte­lének p) pontja szerint olyan beadványok, melyek az illeték meg­szabása céljából nyújtatnak be; minthogy a 79. díjtétel c) pontja szerint általában azok az okiratok, melyeknek kiállítását a ható­ságok és hivatalok kizárólagosan hivatalos célokra kívánják, bélyegmentesek: a fenforgó tárgyi hasonlatosságnál fogva a kér­désben forgó nyilatkozatot a 22. díjtétel u) pontjában a hasonló célokra kiállított anyakönyvi kivonatokra is kimondott feltételes bélyegmentesség megilleti, annál is inkább, minthogy azon nyi­latkozat a 22. díjtétel u) pontjához tartozó jegyzetben megszabott kellékkel is el van látva. Ezekből az indokokból ennek az ítélet­nek a rendelkező része szerint kellett határozni. B»UA« RÉ«l7v£.í,vT»P«»«»0 NVQMDÁjA fiUOAPF.RTf Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Hajós György e. kecskeméti tszék, bej. márc. 2H félsz. ápr. 6. csb. Kardos Antal, tmgg. dr. Szemző Sándor — Epstein Gusztáv e. újvidéki tszék. bej. ápr. í). félsz. máj. 3, csb. Galamb Zoltán tmgg. dr. Ballá Emil. — Dancz Mór e. miskolci tszék: bej. febr 28. telsz. marc. 17., csb. dr. Görgey Sándor, tmgg. Dr. Laurend Ferenc — Schütze Ottó e, bpesti tszék, bej. febr. 28. félsz, márc ?9 csb' dr Mészáros Márton, tmgg. dr. Stern Salamon. - Grósz Henrik e bpesti tszék bej. márc. 1. félsz. ápr. 2. csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Stern József. - Glausius Jenő e. Tiszafüred, egri tszék, bej. márc. lö. félsz, április ló. csb. dr. Kolossvary József, tmgg. Debreczeni Károlv. - Grósz Lipót e^ Körmöcbánya, ar. maróthi tszék, bej. márc. 24 félsz. ápr. 18, csb. Hazai Gyula tmgg. Schnidler József. Essösy József e. Losonc, 1). ry£!ím- F f • beJMfebr--2,.u re,SZ- mirc- 15~ csb- Köröm László, tmgg. Ge lerí Endre. - Neuwirth Lajos e., pécsi tszék, bej. márc. 10. félsz. f < \ u J0bSÍ %éXh ^ dr' Pintér József. - Otocska Gyula e. ToísSí lS*'beJ- wrK \ ffc márC- 23" Csb Peit,er lmie- *W dr" Jpbst László. - Weber Adolfé. z,egerszeg, tszék. bej. ápr. ő félsz. máj. ,5 csb. Szirmay Bela. tmgg. dr. Grümvald Samu j Szent enrirH ?^at°k ' ÍárásbsáSnál aljegyzői' állás jan. Ü Szent-endrei koZ]egyZoség bpestUcözjegyzűi kamaránál, jan. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents