A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 5. szám - Polgári törvénykönyv

•20 A J O G gyermek részére külön-külön 13 éves koráig. Ezen összegek az Ítélet jogerőre emelkedése után végrehajtás terhe mellett akképen fizetendők utólagosan, hogy az első részlet 1896. július 23-án válik esedékessé stb. Indokok: Vádlott előadásából és a tanuk vallomásaiból megállapittatott azon ténykörülmény, hogy a Bicskéhez tartozó Tornyó puszta határában 1895. július 23-án T. Jakab erdőőr négyes söréttel töltött kétcsövű fegyverrel a vállán az erdőből a rétre ment ki s ott Sz. József kanászszal beszélgetett, miközben fegyvere csöve nyílásával rézsútos állásban fölfelé ugy lógott a vállán, mint a vadászok fegyverüket hordani szokták, a fegyver kakasa pedig a biztonsági állásra voltak helyezve (első kerék). Beszélgetés közben vádlott pipájára akart gyújtani s azért megállt, a vele menő Sz. József is megálll akképen, hogy a fegyver csöve nyaka felé irányult, s mialatt vádlott pipára gyújtott, Sz. József G éves János nevü fia észrevétlenül a vadász háta mögé került s a fegyvernek ravaszát addig nyomkodta, mignem az elsült és a löveg Sz. Józsefet a nyakán találta ugy, hogy a lövés következtében összeesett és meghalt. Vádlott tagadja, hogy a halál okozásában őt gondatlanság terhelné. Tekintve, hogy a vádlottnak kötelessége lett volna fegyverét kiüríteni, midőn már hivatalos teendőit végezvén hazafelé ment és emberek társaságába jutott, s ezen óvintézkedést a jelen esetben annál is inkább meg kellett volna tennie, mert gyermek volt a közelében és azt is tudnia kellett, hogy fegyvere mily állapotban van, hogy az még a biztonsági állásról is elsüthető a végtárgyaláson eszközölt próbák szerint, de ugyan itt kitűnt az is, hogy a gyermek ifj. Sz. János csak a második állásról tudja elsütni a fegyvert, azért valószínű, hogy a fegyver kakasai a fegyver elsütésekor teljesen fel voltak húzva; igy a gondatlanság és a halál között az okozati összefüggés megállapítható. Figyelemmel azonban azon nyomós enyhítő körülményre, hogy a beállott halál előidézésére vádlott mulasztásán kivül a gyermek Sz. János cselekménye működött közre s igy a vádlott gondatlansága nem közvetlen oka a halálnak, a büntetés kiszabásánál a btkv 92. §. alkalmazása látszott méltányosnak, vádlott azért az ítéletben kiszabott enyhe büntetéssel sújtatott. Kártérítésben való marasztalás vádlott bűnösségének jogi következménye. A kártérítés, figyelemmel vádlott vagyoni helyzetére s a kifejtett gondatlanság csekélyebb mérvére, állapíttatott meg az ítéletben megjelölt mérsékelt összegben. A bpesti kir. itélö tábla (1896. évi október hó 7-én 5,899. sz. a.) a következő Ítéletet hozta: A kir. itélő tábla a kir.törvényszék neheztelt ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy T. Jakab vádlott büntetését a Btk. 92. §-ának mellőzésével és pedig 3 (három) havi fogházban állapítja meg, egyebekben ugyanazon ítéletet helyben hagyja azzal a kiigazítással és illetve kiegészítéssel, hogy a vádbeli cselekmény törvényes bűneimé emberölés vétsége; mihezképest a bűneimnél ez a jelzés «gondat!anság által okozott* ezennel mellőztetik, továbbá, hogy a kártérítés megítélése a btk. 292. §-ának rendelkezésén alapul stb. Indokok: Vádlott a végtárgyaláson beismerte, hogy midőn 1895. évi július 23-án Sz. József kanásszal találkozott s vele beszélgetésbe ereszkedett, az erdőőri szemle végeztével már haza menőben volt. Ha tehát az erdőt elhagyva, emberek közé és hazafelé indult, a legközönségesebb gondosság is azt tanácsolta, hogy fegyveréből a töltényeket kivegye, a mit annyival könynyebben tehetett volna, mert az hátul töltő volt. De ha már ezt elmulasztotta, ez erdőterület elhagyásakor nevezett kanászhoz érve, a súlyos következmények eshetőségének megelőzése végett a töltényeket kivenni annyival inkább köteles lett volna, mert beismerése szerint a fegyver mindkét kakasa az első kerékre fel volt húzva s közöttük a kanász (5 éves kis fia ifj. Sz. János játszott és mozgolódott. Terheli vádlottat az a körülmény is, hogy midőn pipára akart gyújtani, beismeiése szerint a fegyver vállán ugy lógott, mikép annak csöve a Sz. József nyakának irányult, azt a közönséges gondosság által tanácsolt veszélytelen irányba visszahelyezni nem sietett, nem volt az esetnél szükség semmi rendkivüli, hanem csak a legközönségesebb gondosságra, hogy a fegyver elsütése és egy ember életének kioltása kikerültessék. Ezt a köteles gondosságot pedig vádlott oly hanyagsággal mulasztotta el, melynek súlya az elsőbiróság ítéletében felhozott enyhítő körülményt tetemesen felülmúlja. Ezért a kir. itélő tábla a büntetést — az első bíróság ítéletének e részben való megváltoztatásával — a btk. 92. §-a mellőzésével a btkv 91. §. alkalmazásával a fenti mértékben megfelelőnek kiszabandónak találta, egyebekben pedig a fenti törvényes kiigazításokkal s illetve kiegészítéssel, nevezetesen a kártérítés és a költségekre vonatkozó részében a kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A m. kir. Curia (1896. november 25-én 345. sz. a.) a következő ítéletet hozta: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: Abból a körülményből, hogy vádlott az erdőből kiléptekor puskájából a töltényeket ki nem szedte s töltött fegyverrel ment a réten s eredt beszélgetésbe a szerencsétlenül járt Sz. Józseffel, vádlott irányában gondatlanság nem állapitható meg, valamint abból sem, hogy a vádlott a mellé álló Sz. Józseffel beszélgetve s pipára gyújtva, nem vette észre, miként a hat éves kis Sz. János háta mögé sompolyog s ott fegyvere kakasát, ravaszát húzogatja babrálja mig nem a fegyver elsült, mert közönséges és tőle megkívántató gondossággal ily esetet előre nem láthatott. Ily körülmények között vádlott bűnössége nem lévén megállapítható, a vád alól fel volt mentendő. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha a már létező régi müvek költségei kimutatva nincsenek, az ezen költségekhez való hozzájárulás hatóságilag meg nem állapítható. Közintézetekben előforduló születések és halálesetek anyakönyvezése csakis az intézeti elöljáróság bejelentése alapján törtéfi hetik. Eljárás a házasság anyakönyvezésénél oly esetben, midón valamelyik házasüló örökbe van fogadva. Törvénytelen származású házasuló természetes atyjára vonatkozó adatok a házassági- anyakönyvbe be nem jegyezhetők. Ha valamely házasuló általában valódi családnevétől különböző név alatt ismeretes, a házassági névmutatóba ezen a néven is bejegyzendő. (A m. kir. belügyministernek 1897. évi augusztus hó 15-én 58,099. szám alatt kelt határozata.) A róm. kath. felekezeti iskolai tanítók fegyelmi ügyében eljáró közigazgatási tisztviselő költsége megtérítésnek irányelvei. (A m. kir. vallás- és közoktásügyi miniszter 1897. évi 39,066. sz. leirata ) A betegsegélyző pénztári tagok, a kik 4 frtnál magasabb napibér élvezetébe jutottak, biztosításra kötelezett munkásoknak többé nem tekinthetők. Az ily egyének, ha önkéntesen tagjai óhajtanak maradni a pénztárnak, egész tagjárulék fizetésére kötelesek, orvosi vizsgálat alá azonban nem vehetők. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1897. évi 36,812. sz. határozata j Vándor-raktárak felállítására csakis igazolványnyal bíró iparos jogosult. A vándor-raktár tulajdonosa vagy üzletvezetője a közönség figyelmét üzletére falragaszok, hírlapi hirdetmények és kórlevelek által csakis előzetes iparhatósági engedély alapján hívhatja fel; ennek hiányában az ipartörvény 158. §. a) pontja alkalmazandó. A kereskedelmi utazók csak megrendeléseket, gyűjthetnek, de mintákat nem adhatnak el', ellenkező esetben ellenök az ipartörvény 156. §. aj pontjában megállapított büntetés alkalmazandó. A kereskedelmi utazók mintaraktárakat nem állithatnak fel. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1897. évi 51,636. sz. általános rendelete.) A ki állatjának megbetegedését a hatóságnál be nem jelenti és ugya?iazon elhullott állat elásatásáról m-m gondoskodik, ket rendbeli: az 1888. évi VIf. t.-c. 154. §-ának g) pontjába és az 1879. évi XL. t.-cikk 124. §-ába ütköző kihágást követi el. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 2.995 sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Maggini Elisa e. Fiume, kir. tszék, bej. márc. 1. félsz márc. 21. csb. Panczera István, tmgg. dr. Bakarcic András. — Wysocand Tamás e. Pozsony kir. tszék, bej. márc. 30., félsz. 15., csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Horváth Árpád. — Berec Sándor e. Versec, fekértemplomi tszék, bej márc. 24.. telsz. ápr. 21., csb. Horváth Géza. tmgg. dr. Adelmeyer Ferencz. Holczer testvérek e. Bpest, ker. és vált. tszék, bej. feb. 26, félsz. márc. 24, csb. Csapó Ferencz. tmgg. dr. Béldi Isor. — Zentai ipar és termény szövetkezet felszámolás alatt» e. szabadkai tszék, bej. febr. 3?5., félsz. márc. 3., csb. Oláh Ferencz, tmgg. Pollák Ignácz. — Keleti Dezső Bpest, kir. tszék, bej ápr. 1 ' félsz, ápnl 28., csb. Lauffer Gyula, tmgg. dr. Székely György. — Biheller Gyula e. Mosoc, bbányai tszék, bej. márc. 1., félsz. márc. 7 csb Traeger Zsigmond, tmgg. dr. Strausz Mózes. - Popper Kálmán e. Trencsén kir. tszek, bei. márc. 10., félsz. márc. 23.. csb. dr. Brandis Pál tmgg dr Spitzer Ignác. - Jakobovits Adolf e Nyíregyháza kir. tszék, bei ápr. 1., félsz. apr. 30.. csb. Mráz János, tmgg. dr. Koránvi Endre - Tenger Gottfned e. Szombathely, tszék. bej. márc. 30.. félsz. ápr. 19 csb. dr. Prugberger Vince, tmgg. dr. Tobisch Ferencz. - Braun Fülöp e Bpest, ker. és vált. tszék. bej. febr 28., félsz. márc. 29., csb. dr. Polónyi Aladár tmgg. dr. ifj Széki Antal. - Weisz Lipót e. Makó. szegedi tszék. bej. marc. 19., félsz. ápr. 2., csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmgg. dr Galambos Ignác. - Frenkl Lóna e. Losonc, kir. tszék bej. feb. 20.. félsz. marc. 19., csb. Köröm László, tmgg. Rachler Ferenc. r, Pályázatol£ : A cs.-szt. mártoni jbiróságnál aljegyző áll. . -\ ~ u - antal(alvi Jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 7. - A csákovai kir. jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 8.