A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 5. szám - Polgári törvénykönyv

18 A JOL; hogy a születésekre vonatkozó alapbejegyzéseknek megváltoztatását tárgyazó birói határozatok, minden tekintet nélkül a gyermekek vallására, azokkal a lelkészekkel is közöltessenek, akik az alapfeljegyzésre vonatkozó anyakönyveket kezelik és pedig annyival inkább, mert eme változtatások feljegyzése, illetve kitüntetése hitelvi akadályokba nem ütközik s igy jelen Ítéletnek az illető' lelkészszel való közlése is elrendelendő volt. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A váltóban kitett fizetési határidőnek ameghosszabbitása a váltói jogoknak elevélüsére törvényileg meghatározott időtartamokat nem szakítja félbe és nem hosszabbithatja meg, mert a váltó fizetési idejének meghosszabbítása egyfelől csupán azokkal szemben bír hatálylyal, a kik között ily megállapodás létre jött, másrészt pedig a váltójog körén kivül esik, és a váltóban kitett lejáratot a váltói jogok gyakorolhatása szempontjából megállapított feltételek és határidők szempontjából nem érintheti. A szombathelyi kir. törvényszék mint váltóbiróság (1897. évi május hó 31. 5,339. sz. a.j dr. Porkoláb Mihály ügyvéd által képviselt «Kemenesaljái takarékpénztár részvénytarsaság> felperesnek dr. Balasa Jenő ügyvéd által képv. S. Rezső ellen 200 frt tőke és jár. iránti váltóperben következőleg itélt. Az 1896. évi március hó 19-én 3,459. sz. a. kelt sommás végzés hatályának íentartása mellett tartozik S. Rudolí alperes a Kis-Cellben 1891. évi ápril hó 21-én 200 frtról kiállított váltó alapján, mint kezes, a kereseti 200 frt váltóösszeget stb. felperesnek megfizetni stb. Indokok: S. Rudolf alperesnek elévülési kifogása figyelembe nem jöhet, mert a váltótörv. 85. és 114. §§-aira alapított elévülési kitogással nem élhet az a fél, a ki az elévülési határidőn tu) terjedő fizetési határidőmeghosszabbitáshoz maga is hozzájárul; alperes ellen pedig ez a körülmény J. Kálmán és S. József tanuk vallomásával bizonyítva van. Nem jöhet figyelembe alperesnek az ellenérték ki nem szolgáltatására vonatkozó kifogása sem, mert alperes nem is állítja, hogy a váltóügylet kikötött feltételét az képezte volna, hogy az ellenérték neki szolgáltatandó ki. De figyelmen kivül hagyandó alperesnek az a kifogása is, hogy a kereseti váltó fedezetül adatott és a felperes és elsőrendű alperes között létre jött megállapodás szerint nem érvényesíthető, mert alperest, mint kezest, ez a kifogás meg nem illeti akkor, a midőn az egyenes adós ellen jogerős sommás végzés van. Minthogy pedig alperes egyéb kifogást fel nem hozott: ennélfogva a váltótörv. 6(i. és 67. §§-ai alapján a sommás végzés hatályban fenntartandó és alperes a kereset értelmében marasztalandó volt stb. A győri kir. Ítélőtábla 1897. évi október hó 6-án 1,813. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja stb. 63 frt 74 kr. tőke stb. erejéig ellenben felperest keresetével elutasitja. Indokok: Felperes válasziratában maga azt adta elő, hogy a kereseti követeléséből már csak 136 frt 26 kr. tőke stb. áll fenn; követelésének ezt az összeget meghaladó része ellenben E. Endre kibocsájtó tömegéből kielégítést nyert. Felperes tehát keresetének a fenti összeget stb. meghaladó részével elutasítandó volt. Egyebekben pedig a kir. ítélőtábla az első bíróság indokolását magáévá teszi azzal az eltéréssel, hogy elvileg nem áll ugyan a kir. törvényszéknek az a kijelentése, hogy alperes nem érvényesíthetné felperessel szemben azt a kifogást, hogy a kereseti váltót adóstársa csak fedezetül kapta és a létrejött megállapodás szerint a váltó érvényesíthető nem is lett volna: hanem csak a bizonyítás terhe esik e kifogást illetőleg alperesre, a mely kötelességének alperes eleget nem tett. A m. kir. Curia(1897. dec. 17. 1,042. sz.)Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik s az 1896. évi 3,459. sz. a. sommás végzés S. Rudolf alperessel szemben is hatályon kivül helyeztetik és felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: A váltóban kitett fizetési határidőnek a meghosszabbítása váltói jogoknak elévülésére törvényileg meghatározott időtartamokat nem szakítja félbe s nem hosszabithatja meg, mert a váltó fizetési idejének meghosszabitása egyfelől csupán azokkal szemben bir hatálylyal, akik között ily megállapodás létrejött, másrészt pedig a váltójog körén kivül esik és a váltóban kitett lejáratot, váltói jogok gyakorolhatása szempontjából megállapított feltételek és határidők szempontjából nem érintheti. Minthogy pedig a kereseti váltó lejárata 1891. évi augusztus hó 20. napjára esik és ebből folyóan az alperes mint ezen saját váltó kibocsájtója elleni váltó kereseti jog a v. törv. 84. és 114. §-a értelmében már a keresetnek 1886. évi március hó 16-án történt beadásakor elévült. Minthogy a fent kifejtettek szerint a kihallgatott tanuk vallomásával bizonyittatott az a körülmény, hogy kifogásoló alperes a kereseti váltónak meghosszabbítását és érvényének 1893. évi március hó 20-ig terjedő kiterjesztését elfugadta, a kereset elévülésének a lejárat napjával kezdetét vett idejét meg nem hoszszabithatja: A sommás végzést mindkét első biró'ság Ítéletének megváltoztatásával a kifogásoló alperessel szemben is hatályon kivül helyezni, és felperest keresetével elutasítani kellett stb. Habár a váltói jog érvényesítésére vagy fenntartására szolgáló cselekmények sikeresen teljesíthetők magánál a telepesnél akkor is, ha csőd van elrendelve; mégis tekintve, hogy a tömeggondnoknak a est. 3-ésioo. faiban reá ruházott jogkörnél és ebből folyó kötelességénél fogva a közadós vagyoni viszonyairól kellő tájékozottsággal kell birnia és a IOI. §. szerint a közadós köteles a tömeggondnoknak a szükséges felvilágosításokat megadni, sőt a 91. § szerint a közadósnak szóló levelek és küldemények rendszerint a tömeggondnoknak szolgaitatandok ki, és tekintve, hogy ezekből folyóan a vt. 99- §-ának 3-ik pontja értelmében adandó nyilatkozatra a tömeggondnok is épen ugy van hivatva mint a közadós: mindezeknél fogva a telepes csodbejutása folytán a váltónak a telepes helyiségében a tömeggondnoknak történt bemutatása és az óvásnak ő vele szemben történt felvétele joghatályosnak tekintendő. A besztercei kir. törvényszék mint váltóbiróság. (1896 évi november 2l-én 6,592. sz. a.) Sipős Gábor és dr. T r i p o n Gábor ügyvédek által képviselt Kolozsvári kereskedelmi bank részvénytársaság dr. Brecher József ügyvéd által képviselt dr. E. és E. Salamon alperesek ellen 300 frt váltóösszeg és jár. iránti váltóperében következő ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasitattik. stb. Indokok: A kereset alapjául szolgáló A) alatti váltón az intézvényezett lakhelyétől (Entrádám) különböző fizetési hely (Beszterce) lévén kijelölve, az telepitett váltó minőségével bir (váltót. 24. §). Nem forogván fenn a váltót. 4 Í-. §-ának 2-ik bekezdésében megjelölt esetek egyike sem, a felperesnek visszkereseti joga a forgató ellen, valamint keresete az elfogadó ellenében, a ^váltónak a telepesnél a telephelyen való bemutatásától sugyan ő ellenében óvás feltételétől feltételeztetik (váltó! örv. 43. §-a). A B) alatti óvás azonban a visszkereseti s kereseti jog megállapítására nem alkalmas. A váltót. 43. §-a szerint ugyanis a váltó a telepesnél, a jelen esetben tehát Anton G.-nál lett volna bemutatandó; az óvás szerint pedig a bemutatás a telephelyen ugyan, de nem a telepesnél, hanem Lőw ügyvédnél, mint a vagyonbukott telepes csődtömeggondnokánál történt. Igaz, hogy telepes Anton G. ellen a besztercei kir. törvényszéknek mint csődbíróságnak 1896. évi június hó 22-én 3,885—1896 Polg sz. alatt hozott a jelen perhez hiteles másolatban hivatalból beszerzett végzése szerint csőd nyittatott s tömeggondnokul Lőw György ügyvéd neveztetett ki. De hogy a bemutatásnak és óvás felvételnek nem a csődtömeggondnoknál kell történnie, hanem a közadósnál, az kétségtelen a váltótörv. 29. §-ából, a mely az elfogadó csődje esetén az elfogadótól rendeli a biztosítást követelni és az óvást ellene rendeli felvétetni. Ehhez képest, figyelemmel arra is, hogy a váltótörv. és jelesül annak 102. §-a nem tartalmaz oly intézkedést, hogy a bemutatottnak csődbe jutása esetén a váltó a tömeggondnoknál lenne bemutatandó, kétségtelen, hogy a váltójog határozottságánál fogva a bemutatás feltétlenül a váltó értelmében, azaz a közadósnál lett volna teljesítendő. Ez, az elfogadás végetti bemutatásnak megfontolása által is támogatást nyer. A váltónak a tömeggondnoknál történt bemutatása tehát, a törvény fent idézett rendeletének megfelelően történtnek nem tekinthető. Állítja ugyan a felperes, hogy a telepes az óvás felvétele időpontjában a telephelyen jelen nem volt és az óvást eme körülménynek megfelelően felvettnek kivánja tekintetni és vitatja,hogy a tömeggondnoknál történt bejelentés mint az óvási actus érvényességét nem érinthető fölösleges eljárása az óvatoló személynek jelentkezik s a telepes jelen nem létének bizonyítására tanuk kihallgatását kéri. S valóban abból a körülményből, hogy az óváslevél a telepes jelenlétét nem constatálja, hanem e tekintetben hallgat s abból, hogy a bemutatás egyenest a tömeggondnoknál történt, meg abból is, hogy alperesek maguk adják elő, hogy az óvatoláskor a telepes otthon feltalálható lett volna: lehetne arra következtetni, hogy a telepes a bemutatás helyén jelen nem volt; mégis az erre irányuló bizonyíték bevételének mellőzésével, a B) alatti óváslevelet, annak tartalmánál fogva a kereset és visszkereset fentartására azért is alkalmatlannak kellett tekinteni, mert abból hiányzik a váltótörv. 99. §-ának 3. pontjában tüzetesen meghatározott ama kellék, a mely szerint az óvásnak magában kell foglalnia a fel nem találásnak constatálását. Minthogy pedig az óvás kellékei valamelyikének hiánya következtetések utján nem pótolható s valame yik kellék hiányának fenforgása esetén a formahiba az óvásnál azt eredményezi, hogy az többé nem óvás, ennélfogva az alperesek által az óvás ellen felhozott kifogások figyelembevételével, a fent kifejtettek alapján az óvási cselekmény szabálytalansága s az oyaslevél alak. hiányosságának okából a keresetet el kellett utasítani; habár az alperes részéről emelt az érték meg nem ínn IVr ! \Vfat0nak U- ^/Szívességi váltó* minőségére alapított fogások felperes, tagadással szemben figyelembe nem jöhettek. letet n J?!? f™' ^ ,alPeresek ™Z sem jelöltek oly ügyv^lnV nS" -a,,aPJan 32 érték Számlálása követelhető lett frlnere,nÍ , T" f™' ^ alPereSf* "em is állították, hogV f^rfM&^ f6nn' h°gy -^yenkötelS