A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 5. szám - Polgári törvénykönyv

40 A JOG által beadott keresetet*. Ha ügyvéd ilyesmire, t. i. arra, hogy keresetlevelet egyszerűen csak elkészít és a bírósághoz benyújt, szolgálatait felajánlja a feleknek, ez lehet az ügyvédnek magán izlése, de a biróság ezt hivatalosan tudomásul nem veheti. Mihelyt azonban a beadványon az ügyvédi signatura van, ez a bíróságnak azt jelenti, hogy ez ügyben a folyamodó ügyvéd által kívánja magát képviseltetni, következésképen az ilyen beadványt olybá veszi, melyben folyamodó ügyvéd által van képviselve. Ks igy bár ügyvédi kényszer nincsen, a biróság ugy tekinti a beadványt, mintha a folyamodó magát az ügyvédi képviseltetésnek akarja alávetni. Dr. Schick Ferencz Sándor, tszéki jegyző Veszprém. Irodalom. A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Irta dr. Kmety Károly, a budapesti tudomány-egyetemen a magyar közigazgatási jog ny. rk. tanára. (Politzer Zsigmond könyvkereskedő kiadása). A mult év -nyarán megjelent, azaz, hogy a kiadó élelmességéből csonkán előre bocsátott «első füzet» után most fekszik előttünk Kmety müve befejezetten. A közigazgatási biróság felállítása óta az ügyvédi kar élénken erezi annak szükségét, hogy a közigazgatási joggal közelebbről és pedig necsak rendeleti repertóriumok utján, hanem rendszeres tudományos alapon foglalkozzék. Igen nagy hézagot pótol ily körülmények közt Kmety Károly munkája, mely — ha az egyetemi oktatás eszközéül volt is szánva — ennek igényeit annyira meghaladja, hogy mindazoknak, kik a közigazgatási joggal gyakorlatilag foglalkoznak, megbecsülhetetlen útmutatóul szolgál. Lapozzuk át a terjedelmes könyvet. Hamar elárulja, hogy szerzője, ha most egyetemi kathedrán ül is, előbb a közigazgatási pályának is praktikus munkása volt. Keveset látszik ugyanis jelenteni, de vajmi számos jogi kézikönyvhöz viszonyítva sokat mond. hogy szerző ért az anyag megválogatásához. Könyve nincs megterhelve felesleges részletezésekkel, nem hemzseg a ritkán értékesíthető casuisticus jellegű határozmányoktól, bár a kellő útmutatást minden irányban mégis megadja. Az anyag csoportosítása mindenütt a rendszeres átgondolást tanúsítja, illetőleg azt, hogy a szerző ura a szertelen anyagnak. Hogy mily roppant munkát végez az, ki közigazgatási jogunk vajmi sokszor homályos és tökéletlen rendeleteinek erdeiben utat keres, hogy az anyagot rendszerbe ónthesse, — azt csak a praktikus téren működők fogják becsülni tudni. Nem lehet itt tere annak, hogy a közigazgatási jogtudomány külföldi íróinál használatos rendszereket ismertessük, annál kevésbbé, mert ott ez iránt korántsem találunk még megállapodást, hanem ellenkezőleg, igen élénk vitát az alapkérdések tekintetében, elismerhetjük azonban röviden, hogy szerzőnek nyomban alább közlendő rendszere világosság és áttekinthetőség szempontjából kívánni valót nem hagy hátra. Három részre osztja az egész közigazgatási jogtant. A z első rész, illetőleg könyv közigazgatásunknak központilag és területileg legfontosabb alapszerveiről, nevezetesen a királyi és ministeri hatóságról (kir. kormány), a törvényhatóságról és községi hatóságról szól, ezek közigazgatási állására és működésére vonatkozó jogszabályokat öleli fel. Vezérelve és alapja ezen csoportosításnak az, hogy az említett hatóságok feladata átfogla^a. illetve érinti és érdekli a közigazgatás legtöbb ügyágát, s a speciális szervezetek azok körül, azokkal szorosabb vagy lazább kapcsolatban képződtek. Mint általános érdekű szervezet és működés jogát ezen könyvben adja a közigazgatási bizáskodás jogszabályait is. A második könyvben a közigazgatási ügyek jogát egyenkint, illetve cél, tárgy, jelleg szerinti rokoncsoportokba foglalva tárgyalja, együttes en az illető speciális szervezetekre vonatkozó jogszabályokkal. E könyv roppant joganyagának csoportosításánál követte a szokásos öt főügykörnek, u. m. a jóléti (vagy belügyi politikai), katonai (hadügy-honvédelmi), államgazdasági (pénzügyi), igazságügyi és külügyi közigazgatásnak megkülönböztetését azon módosítással, hogy egy külön részt alkot ama közigazgatási ügyek jogából, melyek sem mivoltuk, sem céljuk, sem tárgyuk szerint nem illenek ezen öt ügykör valamelyikébe, hanem közös sajátságuk szerint sokkal inkább amazok mindenikét érdeklő előfeltételeit nyújtják a közigazgatási rendnek, illetőleg a közigazgatás sikeres működésének. E rész, mely az öt ügyág elé van bocsátva, a statisztika ügyét, az u. n. néprendtartás ügyeit, az egyesületi ügyet, a kisajátításnak s végül a rendőrség ügyét tartalmazza. A harmadik könyv a közigazgatási hivatalnoki szolgálat jogát (közhivatalnoki jog) foglalja magában, és pedig azért ily külön tagolt részben, mert ezen jogszabályok a közigaz ,' gatási jog más vidékeitől tárgyuk és természetük szerint különböznek. , Az anyag, melyet e rendszer felölel, mindenütt kellő elméleti megvilágítást nyer. Az egyes intézmények tételes jogi tárgyalása előtt ott találjuk azok elméleti vázolását, kellékeiknek meghatározását, sőt a hol szükséges, a külföldi hason intézmények ismertetését, másfelől fejtegetései közt akárhány igen találó megjegyzést olvashatunk, melyek hazai viszonyaink avatott kritikáját, de az alkalmazandó reform megjelölését is tartalmazzák. Egy-egy ily rövid nyilatkozatában valóban sok összehasonlító jogtudományi tanulmány eredménye van lefektetve és ezek csak azért lepik meg kevésbbé az olvasót, mert Kmetynek korábbi irodalmi munkássága után, melynek során számos alkalommal a külföldi közigazgatás szervezetével foglalkozott, a széles látkörü tárgyalásra el lehettünk készülve. Kivált a második könyv nyújt neki pedig arra alkalmat, hogy a közigazgatás minden terére vonatkozó gazdag gyakorlati ismereteit a jogi szabályozás tárgyát képező intézmények megmagyarázásánál értékesíthesse. A harmadik könyvbe foglalt joganyag igen időszerű feldolgozásában Kmety egyenesen alapvető úttörő. Röviden szólva, az előttünk fekvő könyv önálló gondolkodót, erős individualitást árul el. kitől a hazai jogtudomány még igen sokat remélhet. A könyv Lechner Ágostonnak, annakakiváló magyar tudósnak van ajánlva, kinek tanszékétől úgyszólván az egész mostani magyar jogásznemzedék merítette közigazgatásjogi tudását. Ha elgondoljuk, hogy Lechner Ágoston, ki évek hosszú során át ugy a magyar közjogot, mint a magyar közigazgatási jogot előadta, s azonkívül e tárgyak fárasztó szigorlatait ritka igazságossággal és lelkiismeretességgel is vállain viselte, mennyire meg volt terhelve, akkor K m e t y v e 1 szemben, ki csak a közigazgatási jogot adja elő, s oly időben neveztetett ki az egyetemre, mikor főiskolai tanáraink irodalmi munkásságának lehetősége érdekében a vizsgateher könnyítésének reformkövetelménye van napirenden s talán kilátásban, nem egészben szerénytelenség azt óhajtanunk, hogy mostani kézikönyvének ujabb és ujabb kiadásáról gondoskodni majdan el ne mulaszsza. Ez esetre azonban igen ajánlhatjuk azt, hogy a szerző jóval több gondot fordítson müvének külső megjelenésére. Áz első rész ugyanis hemzseg a sajtóhibáktól ; a második részben ez iránt javul a helyzet, de ebben meg túlsók a műszavak merész rövidítése, mely rövidítések a munka megírása közben a legszabadabb tetszés dolgát képezik, de itt a kéziratból minden ellenőrzés nélkül siettek a sajtó alá. Dr. Lc$ Vilmos, keresk. ministeri segédtitkár. Curiai és táblai értesítések. Brassó dr. W. I. Háromszéki tkptár — Brandner A. érk. ^008/97. sz. a. n. e. eld. Klimkó. - Derecske Sz. S. Kiss J. 868/97. sz. ügy még nincs elint. — Eger W. B. Gyürki B. — Gyürki E. 2330/97. sz. ü. a Cur. jan. 21. hh. — Dr. M. J. Mészáros — Török érk. 6192/97. sz. a. eld. Malőr. — Esztergom dr. W. Ö. Fábri 1. Fábril. érk. :\'M\ \)7. sz. a. n. e. eld. Ocffner. — Kassa dr. S. B. Kaufmann J.-né — özv. Glück A.-né 4122/97. sz. ügy. a C. jan. 25. a. md. — Losonc F. A. Magyary A. — Ribár A. 3057/97. sz. ü. a Cur. jan. 20. ms. — Lőcse dr. B. M. Herner Aronné b. ü 850/97. sz. a Cur. 97. decz. 9. mg. — Mezőtúr Sz. S. Schwartz József b. ü. a Cur. jan. 7. rmv. — Sz. P. Fischer — Cserhalmi 3084/97 v. sz. ü. a T. f. é. jan. 25. rend. Pécs dr. B. A. Kováts Péter b. u. a Cur. 4231/97. sz. a. jan 25. hh. Sopron dr. S. K. bauer M. — Özv. Lakits J.-né 4291/97. sz. ü. a Cur. jan. 26. hh. — Szécsény P S. Juhász J. — Petro K.-né 3718/97. sz. ü. a Cur. jan. 14. hh. Szentes dr. P J. Banyay J. — Dózsa 1090/97. és 1091/97. v. sz. a. a Cur. jan. 19. vn. — Tisza-Füred D. K. borbély G. — Blau J. 6388/97. sz. ü. a T. jan. 25. fo. — Zsombolya dr F Ö' Ruttkay P. s ts. Ózv. Gájás P. 3145/97. sz. ü. a Cur. jan. 20. hh. Tüzes Karácson deési királyi közjegyző irodájában gyakorlott közjegyzői helyettes azonnal alkalmazást nyerhet. Román nyelv birása szükséges. Ajánlatok közvetlenül a nevezett kir. közjegyzőhöz intézendök. \ 3 A közjegyzői teendők s különösen a hagyatéki ügyek önálló intézésére képes, jó bizonyítványokkal s Írással biró, több nyelvet beszélő, alkalmazásban álló közjegyzői segéd helyet változtatandó állást keres. Cim: a kiadóhivatalban. 1 — 1 Hagyatéki eljárásban jártas, 3 éves ügyvédjelölt, közjegyzőnél keres alkalmazást. Beszél magyarul, németül és tótul. Cím : a kiadóhivatalban j ^ PALLA8 RÉSZVÉNY rÁMASAI NYOUOÁjA BUDAPESTEN . Ix1. Af unevári k»r- közjegyző helyettest esetleg gyakorlott jelöltet keres. Ajánlatok nevezett közjegyzőhöz intézendök. 1-2 A homonnai kir. közjegyző gyakorlott helyettest keres ; a tót.nyelv bírása feltétlenül szükséges; csak bizonyítványokkal JJllatott ajanlatokra reflektál. 1—3