A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 4. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [9. r.]

16 A JOG hogy a B. Kálmán turócmegyei alispán terhére felpanaszolt cselekmény oly rendőri intézkedést képez, melynek megtételére nevezett alispán hivatali állásánál fogva nem csak jogosítva, de kötelezve volt: mint bűnvádi eljárásra alkalmatlan (élretétetni és erről panaszló és panaszlott értesíttetni rendeltetnek. A budapesti kir. ítélőtábla (1897. évi május 24. 5.5,531. sz. a.) a kir. törvényszék végzését indokainál fogva helyben hagyja. A m. kir. Curia (1897 december 7. 9,006. sz. a I Miután annak megállapításához: jogosan intézkedett-e a terhelt alispán, midőn a panaszos bekisértetését elrendelte - szükséges, hogy nyomozás tárgyává tétessék: miképen lázított panaszos és eljárása alkalmas volt-e a közrendet veszélyeztetni? Ezen okból mindkét alsóbiróságnak idő előtt hozott végzése megváltoztattatik és a kir. törvényszék utasittatik, hogy az előnyomozást a fentebb jelzett irányban folytassa és ezután hozzon a kifejtendők alapján uj határozatot. A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának elvi jelentőségű határozatai. 9. Ha jövedéki büntető eljárás folyamán hozott jogerős Ítélettel megállapittatott, hogy joghatályos adásvételi jogügylet létre nem jött, — illetékezésnek helye nincs, 5,811/P. 1897. sz. Ügyállás G. A. eladja házát M. B.-nek -í,500 frtért s ez után az illeték előiratott, kifizettetett. Később jövedéki kihágás miatt a pénzügyig, büntető feljelentést tesz. Sz. E. és M. B. ellen azon cimen, mert G. A. a házat Sz. E.-nek adta el szóbeli szerződés utján 4,500 frtért s ez tovább eladta M. B.-nek 6,050 frtért, tehát 1,550 frttal többért, de a szerződést G. közvetlen M. nevére állította ki 4,500 frtért. A kassai kir. törvényszék, mint pénzügyi biróság 1,573/96. sz. ítéletével Sz. E. kétrendbeli jöv. kihágásában bűnösnek mondja, ellenben M.-et felmenti, < mert azon védekezése, hogy a 4,500 írt vételárt G.-nek fizette és Sz. E.-nek 1,550 frtot közvetítői díj címén fizetett a szerződést kiállító és a pénz felvételénél jelen volt dr. G. J. ügyvéd vallomásával megerősítve van. A kassai kir. Ítélőtábla 3,009/96. sz. illetével azonban Sz. E.-t is felmenti, mert G. mint eladó és Sz. E. mint vevő között joghályos adásvételi jogügylet nem köttetett: illetőleg hogy ennek alapján Sz. E. vádlott a kérdéses háznak jogszerű tulajdonát meg nem szerezte és mert «a biróság valónak fogadta el, hogy az 1,550 frt többletet Sz. E. mint közvetítő nyerte.> A pénzügyigazgatóság rendeletére ekkor kiszabták a köv. illetéket: 1) M. B. terhére eltitkolt 1,500 frt után 66 frt 65 kr., 2) Sz. E. terhére 4,500 frt után 193 frt 50 kr. összesen 260 frt 15 kr. Ügyfelek felebbeznek a bírósági Ítéletekre hivatkozva. P. ii. igazgatóság elutasítja mindkettőt és pedig I. M. felebbezését azért, mert elismerte, hogy a házat Sz. E. 6,050 frtért vette. Igaz, hogy ezen vallomását visszavonta, de ez beismerésével szemben figyelembe nem jöhet. II. Sz. E. nézve pedig azért, mert eladó és M. vallomásával az, hogy ő közbeneső vevő volt szóbeli szerződéssel, igazolva van. Mindkettőre nézve megjegyzi, hogy a jövedéki büntető eljárás felmentő Ítélete nem akadály, mert ez az illeték jogosságát nem érinti, mert az illetékszabályok 6. §-a szerint azon kérdés eldöntése, vájjon fizetendő-e illeték és mily mérvben, kizárólag a pénzügyi közigazgatási hatóságok jogköréhez tartozik. Felek felebbeznek és erősen hangsúlyozzák a birói Ítéletek jogerősségét és M. még azt, hogy ő arról nem tehet, hogy Sz. az 1,550 frt közvetítői dijat III. oszt. kereseti adó alá nem vallotta be. Határozat. A m. kir. közig, biróság az eperjesi m. kir. pü. igazgatóságnak hivatkozott keletű és számú végzését megváltoztatja, felebbezőket a terhükre előirt illeték fizetésének kötelezettsége alól felmenti és az illeték törlését elrendeli. Indokok. Az illeték kivetése azon a jövedéki kihágást képező körülményen alapszik, hogy G. A. a kérdéses ingatlant nem M. B.-nek adta el 4,500 frtért, hanem szóbeli szerződéssel Sz. E.-nek ez pedig ugyanazt újra eladta M. B.-nek 6,050 frtért, M. B. ellen tehát az illeték kivetésének alapja az, hogy az eltitkolt 1,550 frt is a vételárhoz tartozik. Sz. E. ellen pedig az, hogy közte és G. A. között közbevetőleg eltitkolt szóbeli adásvételi szerződés jött létre 45C0 frt vételár mellett. A folyamatba tett jövedéki kihágási büntető eljárás folyamán a kassai kir. törvényszék, mint pénzügyi bíróságnak 1896. évi 1573. sz. a., illetőleg a kassai kir. Ítélőtáblának 1896. évi 3009. sz. a hozott Ítéleteivel azonban panaszlottat felmentették, mert a biróság valónak elfogadta felek azon védekezését, hogy a 4500 frt vételáron felül fizetett 1550 frt Sz. E.-t illető közvetítői díj volt és mert nem látta beigazoltnak azt, hogy G. A. es Sz. E. között joghatályos adásvételi jogügylet létrejött volna s hogy ennek alapján Sz. E. a kérdéses háznak tulajdonjogát megnevezte volna. A m. kir. pü. igazgatóság felebbezett végzésében ennek ellenére a vizsgálatból kiszakított egyes adatokra hivatkozva, a jogerős birói Ítéletek indokainak cáfolásába bocsátkozik és az illetékszabályok 6. §-ára hivatkozva, az illetéket mindkét felebbező ellen megállapítja. A kérdés eldöntésénél egyedül irányadó csak az lehet, köttetett-e tényleg, habár csak szóbeli uton G. A. és Sz. E. között adásvételi szerződés vagy nemr Igaz-e, hogy a M. B. terhelő vételár 1550 frttal több volt-e vagy nemr Ha igen, ugy jövedéki kihágás is köv?ttetett el; hanem akkor sem büntetésnek sem illetékkiszabásnak nincsen helye. Midőn ^ehát ugy az illeték kiszabásának jogossága, mint a büntetoseg kérdésében, a kérdés eldöntésénél ugyanazon tárgyi tenyalladek az irányadó, midőn a tárgyi tényálladékot az illetékes büntető bírósagok felmentő Ítéleteikben már jogérvenyesen megállapítottak: azt az illetékkirovás jogosságának kérdésében a jogerős b.roi / eleteknek mintegy felülbírálása mellett, máskép megállapítani annál kevesbbe lehet mert a m. kir. pénzügyigaztóság által hivatkozott illetékszabályok 6. §-a nem ezen a jövedéki kihágások elbírálására illetékes bíróságok Ítéletére, hanem más, az illetékekre nézvenem illetékes biróságok eljárására vonatkozik. Ezen indokok alapján kellett a m. kir. pénzügyigazgatóság végzésének megváltoztatása mellett az illeték törlését elrendelni. 10. Illeték egyenérték alá eső jogi személy illeték egyenérték alól mentes ingatlannak birói árverésen történt vétele után vagyonátruházási illetéket fizetni nem tartozik. 6121/P. 1897. sz. H a t á r o z a t. A m. kir. közigazgatási biróság a szegedi m. kir. pü. igazgatóságnak hivatkozott keletű és számú végzését megváltoztatja, Indokok. Az illetékegyenérték jogi természete szerint a vagyonátruházások után fizetendő illetéket helyettesitvén, abban az esetben, midőn a törvény bizonyos ingatlanokra nézve az egyébként illetékegyenérték fizetésére kötelezett jogi személyeket az illetékegyenérték fizetése alól mentesiti ez a jogkedvezmény kiterjed magára a vagyonátruházási illetékre is, mint melynek az illetékegyenérték csak helyettesitője. Ezt az elvet találta alkamazandónak a fennállott m. kir. pü. közig, biróság 59. sz. döntvényében akkor is, ha a fennforgó tárgyi illetékegyenérték mentességénél fogva a szerződő felek egyike nem tartozik illetékegyenértéket fizetni. Ugyan ez az elv alkalmazandó a jelen esetben is, dacára annak, hogy a vétel birói árverésen történt, és igy az 1887: XLV. t.-c. 6. §-ának 4-ik bekezdése szerint az illeték a másik félen sem követelhető. Ezért kellett a pü. igazgatóság végzésének megváltoztatása mellett az illeték törlését elrendelni, A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A uaiai KJJLCXLét 1 4 községi vadászati jog bérlőjének fizetési pontatlansága esetén a község a bérletet a szerződés alapján egyszerű határozattal megszüntetheti; a bérlő vélt sérelmeinek orvoslásáért rendes birói útra fordulhat. (A m. kir. belügyminister 1896, évi 111,943. sz. határozata.) Szabályrendelettel megállapított községi segédjegyzői fizetés csakis szabályrendelet módosítása utján, nem pedig költségvetés-készítéssel — eszközölhető. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 55,063. sz. határozata.) Az 1883. évi I. t.-c. 31. §-ának azon kedvezményes rendelkezése, hogy az alaki képesség hiánya alól való /elmen-(és ő Felségénél kieszközölhető, a községjegyzői pályára lepni szándékozóknál alkalmazásba nem vehető, mert a községjegyzői szigorlat nélkülözi azon kivételes kellékeket, melyekre ezen kedvezményes intézkedés alapítva van. (A m. kir. belügyminister 1897-^évi 73,079. sz. határozata.) 'MI.A8 RÉ8ZVÍNYTÁRA*AÁn NYOMDÁJA • Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Brückler Károly e. Eszék, kir. tszék, bej. febr. 5félsz. febr. 9. id. gond. Wagner Ignác — Hirschl Sámuel e. Karánsebes, kir. tvszék. bej. tebr. 10. félsz. márc. 11. csb. Dr. Rieger Aladár, tmgg. Nemoján János — Héjassy József e. B. Csaba, gyulai tvszék, bej. febr. 16. félsz. márc. 11. csb. Balogh Samu, tmgg. Dr. Margony Miklós. — Markovits Mór e. Nagyvárad kir. tvszék bej. febr. 22. félsz, márc. 15. csb. Geleta Géza tmgg. Nesztor József. — Jelenik Salamou e. Újvidék, kir. tvszék, bej. ápr. \). félsz, április. 26. csb. Galamb Zoltán, tmgg. Dr. Mayer Oszkár. — Löwenstein Mór. e. Zágráb kir tvszék bej. jan 22 félsz. jan. 25. tmgg. dr. Rojcz Antal. — Molnár László e. Hajdu-Hadhaz, debreceni tvszék, bej. jan. 22. félsz. febr. 18 csb Hegedus István, tmgg. Veszprémy István. - Jánossy Béla e. Debrecen kir. tvszék, bej. febr. 21. félsz. márc. 4. csb. dr. Vass Antal, tmgg dr. Sáray Bertalan. - Eördögh Sándor, e. O-Pécska. aradi tvszék. bei- febr 28, felsz márc. lo csb dr Schartner Sándor, tmgg. dr. Ghebeles Lázár. Eckfeld Adolf e. Újvidék, kir. tvszék, bej. márc. 22, felsz. ápr. 5 csb. balamb Zoltán tmgg. Zombory László. - Krausz Manó e. Pápa', veszprémi tvszék, bej. márc. 3, felsz. márc. 26. csb dr. Misley Sándor, tmgg. Galamb József. - Kardos Adolf e. Orosháza, gyulai tvszék, bej! febr. 28, lelsz. marc. 28. csb. Balogh Samu. tmgg. dr. Hauser Mór. Pályazatok: A károlyfalvai jbiróságnál a Ibi r ói áll. jan Hl. a,r-mfothl Jb,r.Ps^nál aljegyzői áll. jan. 31. -A tem, svári 7\\ thr . J CAg yZ ° ua,L -jan- 31 • - A verseci jbiróságnál a 1 b , r ó i áll. febr. 1. - A rózsahegyi tvszéknél aljegyzői áll. febr. 1. - A an^rTiglá, V7eKnéi aljeAy\ZÖÍ á11- f«*r. 2. - A csaczai jbiróságnál a 1 b i r o i a l ífor. 3. - A debreceni tvszéknél aljegyzői áll. febr. 3. — A n.-varaui kir. tvszéknél aljegyzői áll. febr 3. - A dévar ügyészségnél a 1 u gy é sz i áll. febr. I - A miskolci trvszéknél b ír ói , , ü- T • n--k,k,ndai trvszéknél aljegyzői áll febr fi — A szolnoki jbiróságnál aljegyzői áll febr. I ^