A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 4. szám - Nemzeti genius a codificatióban

Tizenhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 4. szám. Budapest, 1898 január 23 Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSiGOCY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. ST1LLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STÍLLÉK MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « 8 « — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM ^Nemzeti genius a codificatióban. Irta : dr. S z o k o 1 a y István, bpesti ügyvéd. — Öröklött és szerzeményi vagyon. Törvé­nyes örökösödés. II. Irta . dr. l'lopu György, gyulai kir. trvszéki biró. — A kir. Curia és a kassai kir. Tábla nézeteltérése a váltó­perekben. Irta : Geűce Bertalan, kir. trvszéki biró, Miskolc. — Néhány szó a kir. járásbíróságok előtt folyamatban levő polgári ügyek __évi kimutatásáról. Irta : dr. H a m a r Gyula, kir. járásbiró, Szakolca. — Távollét miatti gondnoki képviseletről Irta: G ö 1 d­ner Károly, brassói kir. tszéki biró. - Belföld (Az igazságügy­minister beszéde, a magy. ált. polg. trvkönyvet előkészítő bizottság teljes ülésében. — A polgári törvénykönyv szerkesztése. — A lajstrom rendszer.) —'^Ausztria és Külföld. (Bolgár törvényhozás és igazság­ügy. Irta : dr. S c h i s c h m a n o v St. Milán, bolgár igazságügyminis­teri államtitkár, Sótia.) — Sérelem. (Lassúság a brassói kir. járás­bíróság kiadóhivatalában.) — Irodalom. (Közigazgatási törvénytár. Szerkeszti, dr. Dárda y Sándor számvevőszéki alelnök. P a 11 a s Nagy Lexikona Az ági öröklés kérdése. Irta : dr. S c h w a r c z Gusztáv, egyet tanár. — Az 1897. évi törvények jegyzetekkel. Kiadja: Ráth Mór.)-- Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. - Hirdetések. MELLÉKLET - — Jogesetek tára. Kelsőbirósági határozatok és döntvé­nyek. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-bői (Csődök — Pályázatok.) Nemzeti genius a codificatióban.*) Irta: Dr. SZOKOLAY ISTVÁN, bpesti ügyvéd. Valóban kissé feszélyezve vagyunk, hogy még most is a XIX. század végén, a magánjog ősi intézményeire, a régi jog­hagyományokra fektetett jogszervezés ellen és a mai európai codificatió irányzata mellett kell felszólalnunk Nem hittük volna akkor, a midőn a 6o-as években, jogéletünk ujabbkori legnehezebb átalakulásában, a magánjogi reactió s elavultság ellen küzdve reformjogi nézeteinket kifejtve a szakközönség elébe terjesztettük, hogy még három évtized után is kellessék azokat ismételnünk. De nem kerülhettük el ezen abnormis helyzetet, a midőn azzal rémítgetik a közvéleményt, hogy az előkészülőben levő polgárjogi codexben az I h e r i n g-féle elavult jogszervezési szellemet fogják vagy akarják feléleszteni s érvé­nyesíteni, azt hirdetvén egyik magyar félhivatalos lapban : «A magyar polgári törvénykönyv szerkesztői még egy speciális célt is tűztek maguk elé. ez pedig röviden kifejezve az, hogy magyar stilben alkotják meg az uj általános polgári törvénykönyv tervezetét. Ennélfogva a jogtörténelmi kutatások világánál felkeresték a régi nyomokat az ősi magyar jogban és azt találták, hogy főként a kötelmi jogot, a családi s örökösödési jogot eredeti magyar felfogás szerint lehet szabályozni, s álta­lában kilátásunk van arra, hogy az uj általános magyar pol­gári törvénykönyvből eredeti magyar codex lesz, egy uj nemzeti mű ; a mely tehál más nemzetek törvény­könyveitől lényegesen különbözni fog.» Ez a nemzeti individualitás elve a jogszerve­zésben ; ebben világosan azon elavult codificationalis szellem és tan rejlik, melyet a hires német jogtudós I h e r i n g hir­detett, de még 50 év előtti Ihering a nemzeti individualitás elvéből kiindulva állí­totta : «So ist denn der Geist des Volks, und der Geist der Zeit auch der Geist des Rechts» és ezt következőleg fejtette ki: «Mit andern Worten in dem gesammten Rechtsorganis­mus gewisse Kráfte thiitig'sind, die auf alle einzelnen Theile vvirken. In diesen treibenden Kráften nun bewahrt sich erst *) Az igazságügyministernek a mai lapunkban közlött remek beszé­dével szemben^s cikkiró fejtegetéseinek megvan a maga értéke, meri épp ugy mint lehetetlen az egész vonalon eleget tenni az egyik irányzat­nak, épp ugy helytelen volna a cikkiró által hangoztatott iránynak kimé­letlen érvényesülése. A codificáló bizottság eddigi munkálatai igazat adnak nekünk. A szerkesztőség. recht die Einheit und Individualitát des Organismus: und wáren sie nicht vorhanden, so würde das Recht nur ein Aggregát von einzelnen Instituten sein ; und man könnte auf die Idee kommen ein Recht in der Weise zusammenzusetzen, dass man von jedem Volke das Rechtsinstitut entlehnte, das gerade bei ihm vorzugsweise ausgebildet wáte. Der Sitz dieser Kráfte ist die Individualitát des Volks ; sie ist gewissermassen das Herz des Rechtsorganismus. die ihm den^individuellen Cha­rakter verleiht, an dem man eben erkennt, dass das Recht die­sem Volke angehört.»*) Hogyan lehetne a nemzeti individualitás elvét a magán­jogban érvényesíteni, s az ősi joghagyományokon alapuló codexet alkotni, miután a hűbériség rendszerét, a mely nem­csak közjogi intézményeinkben, hanem magánjogi rendszerünk­ben is uralkodó volt, különösen az ősiség jogintézményében megszüntettük, eltöröltük, hogy az ujabb kornak a régi hagyo­mányokkal merő ellentétben álló jogi reformjait, jogfejlődését állítsuk helyébe. Ez uton haladtak a magánjog codificálásánál az összes előhaladottabb nemzetek. A franciák, a náluk is uralkodott római jog szabályaitól és szokásjoguktól egészen függetlenül alkották meg Code Civil törvénykönyvüket. A németek sem kutatták fel s alkalmazták az ősrégi Sachsenspiegel-ben rejlő s ahhoz fűződő hagyományokat, midőn nagy törvénykönyvü­ket, a polgárjogit most megteremtették. A kötelmi jog körében pedig nálunk ily hagyományos codificatió lehetősége sem forog fenn, miután kötelmi jogsza­bályok, néhány általános elven kívül, a magyar jogban nem is léteztek; azokhoz csak az idegen származású váltó-keres­kedelmi jog s az osztrák törvények utján jutottunk. A mai codificatió világszerte nem az ősi joghagyomá­nyokon, hanem az előhaladott tudomány s kifejlődött jog­gyakorlat vivmányain alapszik. Es ezek, némely részletek kivételével mindenütt ugyanazon irányelveket és szabályokat tüntetik elő a magánjogban. Nem is lehet máskép, miután tárgyai, a jogviszonyok a műveltebb államokban már mind egyformán alakulnak ; azonosak a közforgalomban, a gazdá­szati működésbe \ a vagyoni s társadalmi életben. Ezen társadalmi fejlődés szükségkép kizárja az ősi hagyo­mányok felélesztését, a melyek most már teljesen elavult jog­viszonyoknak feleltek meg ; és az előhaladottabb államokban kifejlődött jogviszonyok, jogügyletek azonossága mellőzhetlenné teszi a codificatióban érvényesítendő jogelvek s jogszabályok azonosságát. Ez vonja azután maga után azt, hogy a törvényhozások egymás reformjogintézményeit" megfigyelik s a[ beváltakat meghonosítják. Ezeknek s nem a régi joghagyományoknak utánzásával találkozunk napjainkban minden műveltebb állam jogéletében, az összes jogi codificatióban. Magában Angliában mindinkább nyilvánul az érde­keltség a külföldi codificatió iránt, tehát csökken az ősi hagyo­mányos jogrendszerzési ragaszkodás. Legközelebb mult napok­ban is egy államférfiú — Times hasábjain — nagy őszin­teséggel dicsőíti a Németbirodalom magánjogi uj codificatió­ját, feltüntetvén azt. különösen a jogegység megállapithatása szempontjából, mint olyat, melyet ők - az angolok is — hasznukra fordithatnának. Ily érdekben javasolja, hogy a «Statute La\v» bizottsága rendes codificationalis közeggé lenne átalakítandó. Különben Angliában már évtizedek előtt mutat­koztak az assimilatió nyomai a megyei egyes bíróságok intéz­ményében, mely az európai jogrendszerből kölcsönözve a pol­gári jury ellenében létesíttetett. De határozottan állithatni, hogy azon törekvés, szemben az ősi hagyományokkal, a reformjogi eszméket, intézménye­*) Ihering Geist des Römischen Rechts I. Theil pag. 33—34. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents