A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 48. szám - A babona a bűnügyekben

342 A JOG szólnak. — a valóságnak megfelelnek. Ebből az okból nem szükséges minden egyes esetben bizonyítani pl. a terheltnek beszámithatóságát vagy azt. hogy a beszámítást kizáró okok nem forognak fenn stb. Valósággal lehetetlenné tenné a büntető törvénykezést, ha mindegyik bűnügyben tüzetesen bizonyítani kellene azt, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetésekor nem volt öntudatlan állapotban, vagy elmetehetsége ném volt megzavarva, továbbá, hogy nem volt kényszerítve ellenállhatatlan erő vagy a Btk. 77. §-ában körülirt fenyegetés által stb. Evvel szemben azonban lehetséges, hogy a tételes jogforrás, pl. hazánkban az u. n. főbenjáró bűntetteknél a B. p. életbeléptét megelőzőleg a bírósági gyakorlat, — nem a beszámítási képességet tekinti szabálynak, hanem ellenkezőleg mindig kétséget táplál arra nézve, hogy a ki valamely súlyos büntettet követett el, ép elméjü-e.4) Ugyanaz áll a perjogi szempontból lényegesnek mutatkozó tényekrenézve. A bíróság p. egyelőre, t. i. míg kétség nem merül fel. - - kiindulhat abból a feltevésből, kogy az a tanú, a kit megidézett és a kinek személyi adatai megegyeznek a bűnügyi iratokban foglaltakkal, ugyanazonos avval az egyénnel, a kinek vallomására szükség van, pedig lehetséges, hogy csak hasonnevű egyén jelent meg; vagy a bíróság pl. elfogadhatja, hogy a producált közokirat való, habár meghamisításának lehetősége absolute nincs kizárva. Teljesen megváltozik azonban a helyzet, ha kétség merül fel arra nézve; vájjon az eldöntendő concrét esetben nincs-e eltérés a dolgoknak természetes, rendes lefolyásától, pl. ha gyanú támad arra nézve, hogy a megjelent egyén nem az, a kit megidéztek, vagy az előterjesztett közokiratnak tartalma nem felel meg a valóságnak, vagy maga a közokirat meg van hamisítva stb. Ezekben az esetekben a szóban forgó feltevés egészen elveszti bizonyító erejét és az illető döntő tényt épp ugy kell bizonyítani, mintha hasonló esetekben nem is folyna le a dolog hasonló módon; illetőleg a szóban forgó bizonyítási eszközre nézve felmerült gyanú következtében, az a bizonyítási eszköz teljesen elveszti bizonyító erejét és a bírónak nem lesz szabad többé semmiféle feltevésből kiindulnia, hanem az eldöntendő lényeges tényre nézve a bizonyítás szüksége merül fel. Ha pedig pl. a közokirattal szemben az ellenbizonyítás sikerült, akkor nem a közokirat tartalmát kell bizonyítottnak tekinteni, hanem annak épp az ellenkezőjét. P) A fennebb előadottak a bizonyítás szempontjából jelentőséggel bírnak annálfogva is, mert valamely tény gyakran többféle vonatkozásban lényeges, és egyik vonatkozásából következtetni lehet a 4) V. ö. a kir. Curiának 1898. augusztus 3-án 6,824. sz. a. hozott határozatát (Ü. L. melléklete 1898. évf. 36. sz. 4 1. másik vonatkozására. Pl. ha a fennebb említettem példában a falusi napszámos a tűzifát az erdőből hazaviszi és arra a helyre teszi, a hol tűzifáját tartani szokta, evvel nemcsak az erdei kihágás tényálladékához szükséges elvétel (apprehensio) van bizonyítva, hanem egyúttal az eltulajdonítás célzata is. Hasonlóképen, ha pl. ha egy csavargó egy botot vagy esernyőt talál az országúton, és ámbár tudja, hogy az kié, azt mégis hetekig magánál tartja, akkor ezen magatartásából kétségtelenül lehet következtetni eltulajdonitási célzatára. A bizonyításnak ezt a módját a doctrina másodlagos bizonyításnak nevezi, és ez annyival inkább lényeges, mert számos esetben szükségtelenné teszi a közvetlen bizonyítást és mind a beszámítási képességnek, mind a tettes tevékenysége és az abból beálló eredmény közti okozati összefüggésnek stb. bizonyítására nézve fontos következményekkel jár. így abból, hogy a terhelt a concrét esetben épp ugy eselekedett. mint az épelméjű emberek józan gondolkozás alapján cselekedni szoktak, már magában véve fel lehet tenni azt, hogy a tettes bir beszámítási képességgel. Ha azonban ehhez még az is hozzájárul, hogy a terheltnek tevékenységében határozottan fel lehet ismerni a bűncselekményre vezető, habár bűnös, de mégis érthető motívumot; továbbá, ha a terhelt a bűncselekmény véghezvitele után olyan magatartást követett, mint az épelméjű emberek hasonló esetekben követni szoktak, mindezekből ismét következtetni lehet a terheltnek rendes lelki állapotára. Hasonlóképen, ha pl. bizonyítva van az, hogy körvadászat alkalmával bizonyos helyről bizonyos irányba csak X. lőtt. és abból az irányból jött lövés következtében valaki megsebesíttetett vagy megöletett, ebből alaposan lehet következtetni azt, hogy a gondatlanságból okozott testi sértést vagy emberölést X. követte el. 5. Némelyek5) a terheltnek a bizonyítási eljárás alatt tanúsított magatartásából, különösen abból, hogy a terhelt bizonyos irányban nem nyilatkozik, bizonyos dolgokat nem tagad, természetes vélelmeket vonnak le és hallgatólagos beismerést állapítanak meg. Részemről ezt, — legalább mint általános tételt, — határozottan kizártnak tartom.— A terhelteknek, valamint a sértetteknek, illetőleg a magánvádlóknak legnagyobb része az alsóbb néposztály tagjaiból kerül ki, s legtöbbnyire sem elegendő értelmisége, sem elegendő belátási képessége, sem megfelelő lelki nyugodtsága nincs 5) így Kries (Lehrbuch .'538. 1.) e tárgyban ekkép érvel: «ha a terhelt a tényállásról általában tájékozva van, legtöbbnyire fel kell tenni, hogy helytelen és reá nézve kedvezőtlen állításokat kétségbe fog vonni. Ha ezt nem teszi, ebből arra lehet következtetni, hogy a más oldalról felhozott adatok helyesek. Itt nem beismerésről van szó, hanem csak a terheltnek magatartásából levont természetes vélelemről.)) Némileg egyezően Glaser Handbuch I. köt. 360 - 361. 1. TÁRCA. A babona a bűnügyekben. Irta : ENDRŐDY GÉZA Budapest. A. «Jog» tárcája. A közigazgatás rendőri ágaiban működő tisztviselők előtt nem lesz érdektelen a gonosztettekhez fűződő babonától egyetmást elmondani. A nyomozás és bűnügyi vizsgálatok során gyakran hasznát vehetik eme tudásuknak oly esetekben, midőn bonyolult ügyben kellene világosságot deríteni. A gonosztevők ugyanis nem egyszer a mások babonás hitében bízva, máskor pedig a saját balhitük által hajtva követik el a bűncselekményeket A nyomozást és vizsgálatot vezető tisztviselőre nézve tehát lényeges értékű, ha behatóan ösmeri a különböző babonás eljárásokat. Sok nagy bűntény még ma is a babonában való hitben leli magyarázatát. Ilyen pl. a legmegrögzöttebb gonosztevőknél elterjedt azon hit, hogy az újszülött, vagy még csak születendő gyermek szivének megevése az illetőnek természetfölötti erőt kölcsönöz s a bűnöst láthatatlanná teszi ; továbbá, hogy a kisgyermek zsírjából készült gyertyával láthatatlanul lehet bármely házba behatolni s ott szabadon garázdálkodni* Ezzel a babonával kapcsolatos az a hajmeresztő gyilkosság, melynek pár évvel ezelőtt hozták hirét a lapok, hogy t. i. egy felsővidéki községben lelketlen gazemberek azért ölttk meg két kis gyermeket, hogy azoknak zsírjával ily gyertyát készíthessenek ; az 1879. évnek bünkrónikáiban pedig egy oly eset van feljegyezve, a melyben egy előrehaladott áldott állapotban levő nőt gyilkoltak meg azért, hogy a méhmagzat szivét megehessék. Különösen számításba kell venni a babonát a nyomozással, illetve az elővizsgálattal megbízott hivatalnoknak és közegeinek akkor, ha oly bűntény felderítéséről van szó, a melynek oka és előzménye kimagyarázhatlan. Valami varázsszert majd minden tolvaj hord magával, s gyakran előfordul, hogy abból a tett színhelyén egy bizonyos mennyiséget azért hagy vissza, mert azt hiszi, akkor felösmeihetlenné lesz. Egy rablógyilkos ürülékét hagyta az áldozat hullája mellett ugyanily okból; de nagyon megjárta, mert éppen ez a körülmény vezetett nyomára, a mennyiben az ürülékből az orvosszakértő megállapította, hogy annak egy feltűnő erős, Herkules-termetű ember ürülékének kell lenni, a minthogy ugy is volt. Az a hit különben, hogy ha a tettes ürülékét a helyszínén hátrahagyja, sohase kerítik kézre, a gonosztevők különböző fajtáinál nagyon el van terjedve ; valamint azt is tartják, hogy addig, mig az ily ürülék meleg marad, a bűntényt észre nem veszik E miatt a bűntény színhelyén ily visszahagyott ürüléket gyakran kendővel, kalappal, vagy más alkalmas ruhadarabbal födik be. hogy minél későbben hűljön ki. Különös jelentőséggel bir a nyomozóra nézve, ha a tett színhelyén magyalfa (csudafa) magvait találja elszórva, vagy elrejtve. Erről biztosan következtetheti, hogy a bűntettesek cigányok voltak, mert a cigányoknak ezen magról az a babonás hitük van, hogy ha abból, a bűncselekmény elkövetésének színhelyen néhány szemet visszahagynak, sohase lesznek kipuhatolhatok. Ily magvak minden cigány, de különösen a vándorcigányok birtokában, mindig találhatók * A vadorzással foglalkozók egy kis kézalakura faragott fagyókeret hordoznak magukkal, melynek anyagát Ker. Szent