A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 48. szám - A zártkutatmány és a kőszén

A JOG 343 arra hogy a reá nézve hátrányos körülményeket higgadtas mérlegelhesse es így nem tehető fel róla, hogy helyzetét én egész magatartásának teljes horderejét helyesen képes megítélni. Enneltogya a terheltnek vagy a sértettnek hallgatásából semmit sem ehet velemezni, hanem a bírónak kötelessége a tanyallasnak minden lényeges mozzanatát hivatalból kideríteni es ha a terhelt illetőleg a sértett bizonyos irányban nem nyilatkozott, arra nézve hozzá kérdést kell intézni. Nézetemet támogatva látom nemcsak a bűnvádi eljárási jog azon alapelve által, mely kizárja a felek rendelkezését és különösen a dispositiv beismerés hatályát is, hanem B. p.-unk 139 §-a által is mely szerint a terhelt beismerésének megtörténte után is rendszerint meg kell szerezni a terhelt bűnösségének egyéb bizonyitékait is. s* y C) Vannak tények, a melyek lényegesek ugyan a bünper eldöntésére nézve, de a melyek tekintetében a bizonyítás, részben közérdekből, részben különösen méltánylandó magánérdekből, mégis egyenesen ki van zárva. Ezek a következők : 1) Azok az esetek, a melyekben a bizonyítást az anyagi büntető törvény vagy a B. P. k i z á rj a. Különösen ilyenek gyanánt említendők : a) rágalmazásnál és becsületsérténél az exceptio veritatis kizárása a Btk. § a alapján,8) b) azok a tények, a melyeket a terhelt a lelkészszel a gyónásban vagy egyébként a titoktartás egyházi kötelessége alatt közölt, vagy a melyeket védőjével tudatott (B. p. 201. § 1. és 2. pont); c) a hivatali vagy szolgálati titok, kivéve, ha a titoktartás kötelessége alól az illetékes felebbvaló hatóság (nevezetesen a ministerekre, a horvát bánra és a legfőbb állami számszékek elnökeire nézve a király) — a közszolgálatban levő vagy abból kilépett egyént felmentette (Bp. 204. §. 3. pont); 2. A mire nézve kétségtelen, hogy lehetetlenség Ha ennek felismerésére különleges szakismeretek szükségesek az illető tényre nézve szakértői bizonyításnak van helye. 3. Általában nem szabad bizonyítani semmi olyan tényt, a mely a bünperben nem lényeges «) L. bővebben dr. Fayer László A magyar büntetőjog kézikönyve. II. köt. (Budapest. 1896) 147. és köv. I. dr. edvi Illés Károly a «Btk. magyarázata» 13. kiadás. Budapest, 1B94.J II. kötet a 246. §-hoz ; dr. Schnierer Aladár «A Btk. magyarázata" (3. kiadás. Budapest 1893.) 421-423. 1. A zártkutatmány és a koszén.* Irta: Dr. SÍPOS ÁRPÁD jogtanár. Nagyváradon. Megjegyzéseim, miket W a h 1 n e r Aladár bányakapitány útnak a «Jog» f. é. nov. 13-iki 46. számában megjelent érdekes cikkére teszek, csak rövid észrevételek, mert nem akarom egy különben épp oly érdekes, mint fontos kérdés számára a «Jog» hasábjait lefoglalni. 1. Az igen tisztelt bányakapitány ur osztja azon felfogásomat, hogy az adományozott széntelkek, mert bányajogositvány cimén szerzett tulajdon tárgyai, az árverés által nem érintetnek ; az azokra vonatkozó jogosultságok nem törülhetők. De hisz ez talán nem is kérdés ; a bányatörvény alapján szerzett tulajdonjogot, civiljog alapján kibocsátott ministeri rendelet nem teheti kérdésessé. Kár, hogy e pontnál tovább nem fűzte okoskodását. Mert — mint érintettem - - azért ez esetben is érheti kár a vállalkozót. Magához váltotta egy pl. 500 holdnyi földbirtokon levő széntelep jogosultságát; de csak 4 kettős telek adományozásáig vitte (intra parenthesim : a 8 egyes telek kifejezést a gyengébbek kedvéért s a térfogat könnyebb kiszámítása végett használtam), ekkor az árverés folytán jogosultságát törlik. Ha azt az uj tulajdonostól egy másik vállalkozó magához váltja, szénbányaművének további fejlesztéséről lemondhat. Legjobb esetben az uj tulajdonostól lesz kénytelen e jogot másodszor megvenni, persze, kényszerhelyzeténél fogva jó magas áron. A vállalkozó jogos érdekeinek megvédése ez ? Sajnálom, hogy a t. cikkiró ur kifejtéseim többi részére nem nyilatkozott s csak egy alárendelt jelentőségű részére: a kizárólagos kutatás kérdésére szorítkozott. Felfogásunk ebben különbözik. Szerinte a kizárólagos kutatás a szénbányászat terén nem bír oly fontossággal, mint pl. a fémbányászatnál, mert más vállalkozók versenyével szemben megvédi őt a földbirtokos részéről átengedett jogosultság, nincs is tehát kizárólagos kutatásra szüksége ; más részről ha ilyet szerezne is, az őt a törlés veszélye ellen nem védené meg, mert ez még nem jogcim a bányatulajdonra, tehát nem szerzett és respectálandó bányatulajdon. Fejtegetéseim alapeszméje az volt, hogy itt csak gyökeresebb intézkedés segíthet a bajon, ha ez be nem következik, legalább a miniszteri rendelet helyesebb magyarázata enyhitse némileg a hátrányokat. Megmaradok azon felfogásom mellett, hogy a bányatörvény értelmében a vállalkozó részére fentartatott térre nézve, a szénjogosultság törlése elkerülhető. Ezt persze - mint fentartandó jogigényt — csak a bányatörvényből deriválhatom; azért használtam azt a kifejezést, hogy a «bányatörvényben meghatározott feltételek *) Ezen kérdésben még egy cikk érkezett be. melyet legközelebb közlünk, és melylyel a vitát e kérdés felett befejezettnek tekintjük. A szerkesztőség. János éjjelén (június 24-én) ássák a földből, azért János kezecskének hivják. a mely a tulajdonosára állítólag szerencsét hoz. A nadragulya gyökere, melyet megszárítva összetörnek s vízzel tésztává gyúrva, bábu formára alakítanak, hordozójának szerencsét és gazdagságot biztosit s a közönséges betörök — nem értve a nemzetközi Papakosztákat — mai napig is azt hiszik felőle, hogy birtokosa a legnehezebb zárakon is könnyű szerrel behatolhat. Ha egy elfogott gyanús embernél ilyen, babonából magával hordott darabot talál a nyomozó közeg, biztosra veheti, hogy betörő tolvajjal van dolga Olyan halottnak a bal hüvelykujja, a mely kilenc hétig feküdt a sírban és újhold éjjelén ásatott ki, leginkább a kóbor cigányoknál található, a kik. babonás hitük szerint, annak oltalma alatt éjjel bárhová betörhetnek a nélkül, hogy az alvók fbiébrednének. Varázsmondatokat leirva, a gonosztevők számos fajánál lehet találni. Ezekről azt hiszik, hogy a bilincstől vagy a fogságból megszabadítanak. Egy tapasztalt rendőrkapitány beszéli, hogy ilyen szerencsét hozó varázsirást többek között egy igen elegánsan öltözött hamis játékosnál is talált. Mindezen babonás hitből eredő tárgyaknak az illető gyanús egyénnél való föltalálása a vizsgálat eredményének szempontjából már csak azért is fontossággal bir, mivel esetleg abból a gyanús egyént egészen más oldalról ösmerhetjük meg s bizonyossá lehetünk a felől, hogy nem tiszta kezű emberrel van dolgunk. * A jóslás, bármily alakban történjék is az, szintén a babonához tartozik és nagy szerepe van a bűnügyi nyomozásoknál. A társadalom legalsóbb osztályától a legmagasabbig. mindenütt vannak hivői a kártyavetésnek és a jövendőmondásnak. Nagyon sok esetben a káros, mielőtt a hatóságot fölkeresné, a babonához folyamodik tanácsért s az abból merített erős hitével, a tettes személyére nézve, nem egyszer félrevezeti a vizsgálatot. A jóslásnak számos különböző neme van, a melyekkel bővebben foglalkoznunk fölösleges. Csak pár esetet hozok föl annak bizonyítására, hogy mennyire befolyásolhatja a babona a nyomozást és a vizsgálatot. A cigányasszonyoknál általában el van terjedve egy késdilék, az úgynevezett vatázsdob. Ez rostaalaku, vékony, széles fakéregből áll s egyik teteje állati bőrrel van bevonva. A bőrön különféle vonalak vagy jelek vannak fölrajzolva, rendesen kilenc vagy tizennyolc, esetleg hét, tizennégy vagy huszonegy. A cigányjósnő, midőn a tolvaj nevét vagy kinézését kérdezik tőle, annyi szem magyalfa (csudafa) magot vet a készüléket fedő bőrre, a hány vonás van rajta, aztán egy pálcával ugyanannyiszor üti meg a dob vagy szita oldalát. A rezgés által a szemek persze élénken ugrándoznak s az azoknak ily módon előálló csoportosulásából, melyek közül az utolsó ütés után létrejött alakulás a legfontosabb, jósol csalhatatlanul a cigányasszony. Egy vidéki rendőrkapitány beszéli, hogy egy időben feltűnő nagy számú, többnyire régebben elkövetett kiderítetlen lopás tetteseit jelentették föl nála a károsultak. A följelentések mindenike névszerint megjelölte a tettest, de határozott bizonyítékot egyik se nyújtott. Természetes, hogy igen sok haszontalan fáradtságot és munkát okoztak ezek a följelentések, mig egyszer, a többek közt, egy vén asszony jelent meg a hivatalban és a saját fivérét, a kivel addig a legjobb viszonyban élt, s a ki közbecsülésben álló. hozzáférhetlen becsületességü ember, tanácstag 1*