A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 47. szám - Bolgár igazságügy [2. r.]

188 A JOG Vélt jogsérelem nem képez jogos indokot vagy mentséget a büntetőtörvény által tiltott jogtalan cselekménynek tudatos és szándékos elkövetésére. — A büntető törvénybe ütköző jogsértő cselekmény büntethetőségét nem szünteti meg azon körülmény, hogy a jogsértés polgári uton orvosolható, s a vagyoni károkozás ez uton elhárítható — Btk. 400. §. (M. kir. Curia 1898 október 12. 9,360. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédnek a törvényben biztosított szólásszabadsága odáig nem terjed, hogy beadványaiban a bírósághoz ily kifejezéseket használhasson: «a törvényszék ítéletében önmagát hazudtolja meg», citélete iróniáját képezi az igazságnak ) stb. Miért is ezen kifejezések a fegyelmi vétséget megállapítják. (1887. 28. t.-c. 3. §-a) A székesfehérvári ügyvédi kamara (1898. május 21-én 211. sz. a.) fegyelmi birósága F. Manó veszprémi lakos ügyvéd ellen fegyelmi ügyében következőleg határozott: A fegyelmi bíróság a székesfehérvári kir. ügyész 858. sz. indítványának mellőzésével a kamarai ügyész álláspontját fogadja el s a további eljárást fegyelmi vétség hiányában beszünteti. Indokok: A veszprémi kir. törvényszék, mint büntető bíróság által 4,371/96. sz. a. áttett iratok szerint dr. Sz. József sógora dr. K. Miksa cs. kir. ezredorvos ellen kettős házasság büntette miatt a komáromi kir. törvényszék, mint az illetékes hadtest-parancsnokság előtt vádat emelt, becsületbirósági eljárást kért, dacára, hogy a törvényszéki beszüntető határozatból már tudta, hogy itt bűncselekmény fenn nem forog. Az áttett iratok dr. K. állandó és rendszeres üldözését igazolják, melyekkel ez, mint katona, tönkre juttatni céloztatott. Dr. K.-t minden fórum fölmentette. Felsőbb utasítás folytán dr. K. most dr. Sz. ellen elégtételt keresett s hamis vád miatt tett ellene följelentést. A veszprémi kir. törvényszék ezen bünperben 4,182/96. sz. ítéletével dr. Sz. teljesen fölmentette. Ezen Ítélet ellen adta be panaszlott ügyvéd ur, mint dr. K. Miksa képviselője az itteni fegyelmi följelentés tárgyát tevő felebbezést. A 115/96. sz. a. ideérkezett feljelentéshez másolatban mellékelt és F. Manó ügyvéd által dr. K. Miksa képviseletében beadott felebbezésében a veszprémi kir. törvényszék nehézményezi eme kitételeket: «a törvényszék a hozott ítéletben önmagát hazudtolja meg* «itélete iróniáját képezi az igazságnak • , «panaszlótól a kir. törvényszék a valósággal ellenkező ténykörülmények s a vádlott furfangos védekezése alapján tagadja meg az elégtételt.> A fegyelmi bíróság elismeri ugyan, hogy a használt kifejezések kiszakítva illetlenek, de ha tekintetbe veszi, hogy a fellebbezés egyébként illedelmes hangon van tartva, s hogy azok a felsőbb bíróságok által megváltoztatott érthetetlenül enyhe ítéletnek megérdemelt s az 1874. XXXIV. t.-c. 52. §-ban biztosított szólásszabadság által megengedett kritikáját képezik: fegyelmi büntetést eredményező sértéseket azokban nem lát, kivált, midőn panaszlott ügyvéd 25 éves ügyvédkedése alatt büntetve nem volt, s nyilatkozatában is kijelentette, hogy a határozat hozatalban résztvett biróság tagjai iránt feltétlen tiszteletet érez, a neheztelt kifejezéseket a védelem sikere szempontjából, és nem sértési célzatból használta. Mindezen okok a fegyelmi bíróságot a székesfehérvári kir. ügyész indítványának mellőzésével, a kamarai ügyész indítványának elfogadására vagyis a további eljárás beszüntetésére indították stb. A m. kir. Curia (1898 október 22-én 381. sz. a.) következő határozatot hozott: Az elsőfokú fegyelmi biróság határozata megváltoztattatik s F. Manó panaszlott az 1887. évi 28 t.-c. 3 § ába ütköző fegyelmi vétség miatt, a fegyelmi eljárásnak együttes elrendelésével, vád alá helyeztetik. Indokok: Az elsőfokú biróság határozatában idézett és az eljárás tárgyát képező kitételek a veszprémi kir. törvényszékre s illetve a biróság irányában sértők s minthogy a panaszlott ügyvéd nyilatkozatában beismeri, hogy azok tőle származnak; minthogy panaszlottnak az a védelmi állítása, hogy nem akart sérteni, figyelembe nem vehető, minthogy az ügyvédnek biztosított szólásszabadság a biróság sértegetéséig ki nem terjeszthető: panaszlott ügyvéd irányában az 1887. évi 28. t.-c. 3. §-ába ütköző vétségnek elkövetése m igállapithatonak mutatkozik s a jogos vádlásra forog fenn alap. Mindezeknél fogva az elsőfokú fegyelmi biróság határozatának megváltoztatásával vádlott vád alá helyezése volt elrendelendő stb. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Temetkezési egyletek alakulási jegyzökönyvei és alapszabályai bélyegmentesek. (1897. évi 10.960. sz. a.) A katliolikus népkörök alapszabályai bélyegmentesek. (1897. évi 14,326. sz. a.) Az adókivető bizottság Jiatározata a nem helyben lakó s a tárgyaláson jelen nem levő adózónak Írásban kézbesitendö. (1897. évi 14.600. sz. a.) A községek által egyes pénzintézetektől felvett kölcsönökre vonatkozó kötvények bélyegmentessége, azon a címen, hogy a kölcsön katonai laktanya építésére szolgál, nem igényelhető. (A m. kir. közig, bság 1897. évi 15.260. sz. a.) Ha a bérszerződés szerint az adót a bérlő köteles fizetni, a kivetett adó ellen felebbezési joga is van. (1897. évil7,412. sz. a.) Ajándékozási jogügyiéi után az illeték nem az elöljáróság által megállapított, hanem a szerződő felek által bevallott becsérték alapján szabandó meg.(i%91. évi 17.985. sz. a.) Községi pénztár részére kiállított számla bélyege kellően lerovottnak tekintendő, ha a ff. fokozatú bélyeg felragasztó tik s a nyugta szövegével keresztüliratik. (A m. kir. közigazgatási biróságnak 1897. évi 17.778 sz. a. kelt határozata.) Javitó intézetbe ingyen leendő felvétel iránt benyújtott kérvény bélyegmentes. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1897. évi 15,517. sz. határozata.) Kataszteri birtokiv-másolatok és adófökönyvi kivonatok hiányos bélyegzéséért a felek nem büntethetők. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1897. évi 15,655. sz. a. k. határozata.) A bányamunkások is kötelesek ff. oszt. kereseti adót fizetni, ha házbirtokosok. (1897. évi 18,292. sz. a.) Haszonbér-biztosíték kitáblázásrra vonatkozó törlési engedély 50 kros bélyeggel látandó él. (1897. évi 19,330. sz. a.) Gőzmalommal együtt eladottgözmalmifelszerelés illetékkiszabás szempontjából ingatlanságának tekintendő. (1897. évi 15,779. és 17,876. sz. a.) A telekkönyvi helyszíneléskor elkövetett hibák kiigazítása iránti eljárás egészen bélyeg- és illetékmentes. (1897. évi 17,130. sz. a.) Utólagos illetékkiegyenlitésnek van helye abban az esetben, ha az ajándékozó által az eltartási kötelezettség vagy az azt helyettesítő életjáradék feltételesen köttetett ki. (1897. évi 17,941. sz. a.) Ha a nő ingatlanait adósság áthárítása és eltartás kikötése mellett ruházza át férjére: az eltartás értéke a vételárhoz hozzá nem üthető. (1898. évi 3,218. sz. a.) Az az összeg, a melylyel a szabályszerű nyugdíj legfelső elhatározás, tehát kegyelmi tény alapján felemeltetett, a temetési járulék megállapításánál alapul veendő nyugdíj-mennyiséghez hozzá nem számítható. (A m. kir. közigazgatási biróság közig, osztályának 1898. évi 359. sz. határozata.) A?, állandóan alkalmazott, rendszeres évi fizetéssel ellátott tisztviselőktől az általuk az esedékesség napján jogszerüleg felvett illetményt egészben vagy részben azon a címen visszakövetelni nem lehet, hogy az illető tisztviselő időközben állásától megvált. (A m. kir. közig, biróság közig. oszt. 1898. évi 529. sz. hat ) A takarékpénztárak által kötvénykonj vükben a fizetések teljesítéséről tett egyoldalú feljegyzések nyugtáknak nem tekinthetők. (1897. évi 18,462. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. hei AS^^M D,' Fil° Tiha,mér bagyatéka e. Szentes, szegedi tszék, bej. dec.16. félsz dec. 31, csb. dr. Kecskeméthy Dániel tmgg dr feísTSianJTS;,i7 7° ^ " tfí ° Szatmár' --németi tszék, bej. dfc 27 Henrik e f ° ,Ka ™n\tm^- Keresztes Sándor. - Fischer Szilárd tmS Ar VM*-' ^ D,EC' h felsz- dec" csb- Boskovich « ctzéKefA* snrÓ/íCS AntaL ~ Krenter Márton e- Pozsony. Cottelv"rornfl ' P*' ff 1™' 13\CSb' WÜrtZ,Gr Ödön- drian Síelsz ian 7f) r7 r*** n ^ZÖ Kövesd' miskolci ts^k; bej. Páívá7a V BCrtalan' tm^' Fodor Ferenc áll nov 28 Á ^\ balassagyarmati kir. ügyészségnél ügyészi all. nov 28. - A tokaji jbirosagnál a 1 b í r ó i áll dec 1 - A kunszt.-martoni jbiróságnál aljegyzői áll rW 1 A U • tszéknél aljegyzői áll dec / A - A nagy-szebem jbirói áll. dec. 2 A nagy-szt-™klósi jbiróságnál PALLAS F K SZ VÉNYT ARS ASÁG .NYOMDÁJA BUDAPESTEN