A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 46. szám - Bolgár igazságügy [1. r.]

330 A JOG annyira összeforrott a jog és igazság eszméjével, hogy az ő nagy tehetségének és munkabírásának egész erejét a jog és igazság felkeresésében és érvényesítésében összpontositva látjuk. El ehet róla mondani, hogy az igazságnak és jognak a diadala volt az ő főbüszkesége, de egyszersmind a nehéz és küzdelmes munkásság közepette az ő dicsősége is. Bennünket jogászokat leginkább érdekel az ő működése azon a téren, amelyen legnagyobb alkotásait létesítette, amidőn alapköveit lerakta azon hatalmas erősségnek, mely ma is igazságszolgáltatásunk védbástyáit képezi: mindenki tudni fogja, hogy ez alatt értem az igazságszolgáltatásnak elkülönítését a közigazgatástól, mi által a bírói hatalom függetlenittetett a végrehajtó hatalomtól és felruházván a bírákat az önállóság és az elmozdithatatlanság attribútumaival, de egyszersmind szabályozván, rendszeresítvén a bírói felelősség nagy elvét. Régen visszavonult csöndes magányába a nagy jogász, régen elnémult a nagy parlamenti szónok is; de végső lehelletéig hü maradt fenkölt idealismusához minden szépért és nemesért rajongó lelke. Ezek után van szerencsém a t teljes-ülésnek kötelességszerűen bejelenteni, hogy az elnökség erkölcsi kötelességnek tartotta hogy a Magyar Jogászegylet is lerója a kegyelet adóját a nagy halott iránt s hogy ravatalára a Jogászegylet nevében koszorút tett le a következő felirattal :«A nagy úttörőnek - a Magyar Jogász Egylet » (Altalános helyeslés.) Mielőtt még a mai felolvasásra rátérnénk, van szerencsém jelenteni, hogy a beköszöntő idényt kedvező auspiciumok mellett nyithatjuk meg, részint abból a szempontból, mert jelentékeny számmal jelentkeztek felvételre uj tagok, részint pedig — és kiválóan, mert — jeles szakférfiak igéretét bírom, hogy gazdagítani fogják becses előadásaikkal a Jogászegylet eddigi szép eredményeit és ennél fogva joggal remélhető, hogy a bekövetkező idény sem fog jelentőségében és mértékében távol maradni az eddigiektől. Engedje meg tehát a t. teljes-ülés, hogy a felolvasás előtt már bejelentsem felvételre azokat a tagokat, akik részint nálam, részint a titkárságnál jelentkeztek. És pedig első sorban kell itt kiemelnem ő nagyméltósága Erdély Sándor igazságügyminister urat. (Lelkes éljenzés.) Nem hallgathatom el ennél a névnél azt a lekötelező, valóban hálára inditó előzékenységet, amelyet ő nagyméltósága Erdély Sándor igazságügyminister ur a Magyar Jogászegylet irányában .anusitott Az igazságügyminister ur az egyleti kiadványok eddig megjelent tizenöt kötetét az összes törvényszékek és ügyészségek számára szíves volt megrendelni és azonfelül a bíróságokat és ügyészségeket az egyletbe való belépésre és működésének támogatására buzdítja. (Éljenzés.) Remélhető, hogy a szép és magas példa követőkre fog találni A Magyar Jogászegylet a f. hó 5-én tartott teljes ülésen dr. I m 1 i n g Konrád táblai tanácselnök a polgári törvénykönyv dologjogi részének szerkesztője befejezte «Dologjogi nyilt kérdések* cimü nagyérdekü előadását, a melyben egész sorozatát fejtegette a polgári törvénykönyvben megoldásra váró problémáknak. F. hó 12-én pedig dr. Baumgarten Izidor igazságügyministeri osztálytanácsos tartott előadást az uj bűnvádi eljárás köréből a «felebbvitélről a ténykérdésben*. Ausztria és külföld. JV~Bolgár igazságügy. Irta: Dr. SCHISCHMÁNbV ST. MILÁN, a bolgár fejedelemség belgrádi diplomáciai ügyvivőségének első titkára (azelőtt bolgár igazságügyminiszteri államtitkár). Az utolsó 1897. évi (október— decemberi) ülésszak alatt az igazságügy terén csak csekély törvényhozási tevékenység lett kifejtve. Oka ennek az, hogy úgyszólván közvetlenül a szobranje megnyitása előtt uj igazságügyministert kaptunk*) *) Állami önállóságunk óta nincs reá eset, hogy nálunk egy igazságügyminiszter két évnél hosszabb ideig maradt volna állásában. Hogy ez sajnos állapot, különösen minálunk, a hol az igazáágügy terén is annyi alkotni és rendezni való van. azt nem kell külön hangsúlyozni. Különösen nagy kár. hogy a tevékeny Theodorov Tódor, Z g u r e v elődje, az igazságügyi tárcát a pénzügyivel felcseiélte. Igazságügyminisztert, a kiben kiváló jogászi képzettség mellett annyi ügyesség szorgalom és a mi a fődolog, kezdeményezés volt, mint Theo-, dorovban, nálunk nem találni oly könnyen. A mi a jelenlegi igazságügyminisztert. Z g u r e v György urat. ki mielőtt államtitkár lett. semmitöszéKi biró volt. illeti, az ugyan j e 1 e s e b b jogászaink egyike; de fájdalom hiányzik benne az a közigazgatási talentum, az az áttekintés, az a fürgeség és e r é 1 y, a mely elődjét jellemezte; mindazonáltal remélhető, hogy Z g u r e v, kit a legjobb szándék vezérel, ha hosszabb ideig hagyják miniszteri székében.hasznára lesz igazságügyünknek. A szerző. Zgurev György, igazságügyminiszteri államtitkár személyében s jóllehet Zgurev ez utolsó minőségében résztvett az összes törvényelőkészítő értekezleteken s így elvárni lehetett tőle, hogy a k é s z törvénytervezetek közül legalább a legfontosabbakat fogja a kamara elé terjeszteni - ő ellenkezőleg nagy nehezen elszánta magát, hogy egy pár kisebb tervezetet benyújtson, melyek közül a legtöbb különféle törvények egyes szakaszainak módosítását tárgyazza. Zgurev. mint igazságügyéi', tudniillik nem mert nagyobbszabásu javaslatokkal a kamara elé lépni, mig azokat alaposan át nem tanulmányozza, a mihez neki- mint természetileg nehézkes embernek, sokkal több ideje kell mint elődjének. így tehát Zgurev miniszterségének első évében csak ezen törvények lettek alkotva: í. törvény a meghagyásokról (fizetési- és lakkiüritési meghagyások); 2. t. az e 1 é v ü 1 é s r ő 1 (már tavai óta kész volt); 'á. t. a kereskedelmi törvény 163, 1(39 és 239. szakaszainak, módosításáról és kiegészítéséről; 4. t. a bírósági szervezeti törvény 98. (minősítési) szakaszának módosításáról; 5. t. a közjegyzői törvény 3. (minősítési) szakaszának módosításáról és 6. t. az ügyvédrendtartas 4—6, 42—46 és 48. szakaszainak megváltoztatása illetve módosításáról. 1 Mindezen törvényekről egyenként szó lesz. Előzőleg meg kell jegyeznem, hogy ez alkalommal valamennyi tervezet kimerítő indokolással lett a kamara elé terjeszve. Ezen minden ésszerű és rendes törvény hozásnál divó gyakorlatot, csekélységem mint biró s később mint államtitkár honosította meg Bulgáriában s konstatálhatom, hogy ezen indokolások a képviselőinkre a legjobb benyomást tették s a tervezetek tárgyalását lényegesen megkönyitették. 1. A meghagyási eljárásról szóló törvény (zakón za zapovednoto sudoprovizvodstvo), mely folyó évi január hó i/ij-én lépett életbe, áll három részből. Az első rész (2—13 §§^ vonatkozik (váltón kivüli) pénzbeli"*) követelésekre, a második rész (14—20 §§) váltókövetelésekre, a harmadik rész (21-28 §§) pedig lakbér perekre illetve kilakoltatásokra. A tulajdonképeni meghagyási eljárás, mely nem egyéb mint a német és osztrák polgári törvénykezés megfelelő szabályainak (lásd a német polg. prdtts. 548—558. és 558. szakaszait) s részben a magyar fizetési meghagyási eljárásnak kombinációja a bolgár megrövidített polg. peres eljárással, voltaképen csakis a törvény első és harmadik részében nyilvánul, ellenben váltóköveteléseknél csak oly esetben ! talál alkalmazást, ha biztosításról van szó. ) Ezen eljárás fakultatív jellegű, s így annak a tör1 vény által meghatározott esetekben csakis a felpereskiváns á g á r a van helye. Egyébiránt helye van ezen törvény szerint a fizetési meghagyásnak (zapoved za plastanie). avagy a kilakoltatási meghagyásnak (zapoved za iszprazvanie)/*) ha a kereseti követelés közjegyzői okmányon vagy közjegyző által hitelesített magánokiraton alapszik***) s ezen okiratok külső formája aggályt nem ébreszt. (Folytatjuk.) Külföldi judicatura. Házassági ígérettel való elcsábítás esetén az elcsábított nőnek az osztrák polgári törvénykönyv 1,324. §-a szerinti teljes kártérítés ítélendő meg. (Bécsi legf. Ítélőszék IlÍ/97.) Evangélikus vallású osztrák állampolgárnak, katholikusnak született és ezen vallásban férjhez ment, de az evangélikus vallásra történt áttérése után a magyar bíróság által katholikusnak megmaradt férjétől végleg elválasztott, magyar nővel való házassága Austriában érvénytelen. (Legfőbb Ítélőszék Bécs. 740/97.) *) Az eredeti tervezetben a forrásokhoz hiven, a helyettesíthető dolgokra vonatkozó követelések is fel voltak véve de népképviselőink attól tartván, hogy ha ilyen követelések is ezen kiváltságos eljárásban részesülnek, a földmivelő osztály nagyon ki fog zsákmánvoltatm az amúgy is garázdálkodó uzsorások részéről a követelések c nemét kihagyták. A f f. *^ g^y^ a ^etelés tárgya csak lakkiüresedés (kiíakoltatas), a nelkul, hogy bérletösszeg is követeltetnék, ugy a törvénv 21-ik szakaszának második bekezdése értelmében az ilyen kereset, tekintet nélkül a berletosszegre, a b ék eb, ró (egyes biró) illetékessége alá tartoz.k (torum rei sitae vagy fórum domicilii). Azonban igazolva kell ^i^&'^ÍJ^^i^flP^ a kiI^ltatási kereset a birtoksértési (sommás visszahelyezés!) keresettel egy elbánás alá esik ez utóbbira pedig a békebiró illetékes P Bérleteknél melyeknek évi összege 800 frankot meg nem halad, közjegyzői hitelesítés nem kívántatik. A felmondás ténye azlnban igaazoL7ó0r " SZennt meSkÍvántatik> "indig közjegyző, o'kmánynyaí A szerző.